Brüsszel nyíltan kimondta: politikai okokból blokkolja a Magyarországot megillető forrásokat

Az Európai Bizottság mindössze 163,5 millió euró előleget szabadít fel, egyértelműen jelezve, hogy továbbra sem tolerálják Orbán Viktor miniszterelnök orosz–ukrán konfliktus kapcsán képviselt békepárti álláspontját. Az unió végrehajtó-döntéshozó szerve az összesen 545 millió eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását célzó magyar törekvést azért utasította el, mert ismét fokozódik a feszültség Brüsszel és Budapest között. Ráadásul még ezt is visszakövetelheti a bizottság, ha jogtalanul elköltöttnek ítéli ‒ írja a Politico.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Forrás: AFP

Orbán Viktor álláspontja továbbra is egyértelmű: mindaddig elutasítja az orosz energiatermelésre kivetett szigorúbb szankciókat, és blokkolja Ukrajna EU-tagsági kérelmét, valamint a háború sújtotta országnak nyújtott 140 milliárd eurós EU-hitelt, míg az Magyarország érdekeivel ellentétes. Ettől egyesek egyre frusztráltabbak – olvasható az uniós belsős információkból mindig naprakész Politico hasábjain. Ezért a szerdai koppenhágai informális csúcstalálkozón az Európai Bizottság potentátjainak kitüntetett célja volt, hogy az egyhangúságról a minősített többségi szavazásra térjen át a döntéshozatal ezekben a kérdésekben, éppen a magyar vétó megkerülése érdekében.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az egyik leghangosabb ellenzője a magyar források feloldásának (Fotó: Hans Lucas/Martin Bertrand)

Bizottság: Nem folyósítunk semmilyen forrást, amíg...

A fentiek miatt a bizottság határozottan ellenzi a Magyarországtól visszatartott 18 milliárd eurós uniós forrás jelentős részének felszabadítását, amelyet állítása szerint többek között az akadémiai szabadságjogok és a kisebbségi jogok megsértése miatt tartott vissza. Megoldásként a magyar kormány 545 millió euró átcsoportosítását javasolta az egyetemi programokból stratégiai ipari projektekre, de a tervet Brüsszel nem fogadta el teljes mértékben.

„Nem folyósítunk semmilyen forrást, amíg a horizontális engedélyezési feltételek nem teljesülnek, és egyelőre nem teljesülnek” – hangoztatta a bikkfanyelv verdiktet Maciej Berestecki, a bizottság szóvivője, utalva azokra az általános feltételekre, amelyeket a tagországoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy uniós forrásokat kapjanak.

Mindazonáltal az EU végrehajtó testülete múlt csütörtökön úgy döntött, hogy az 545 millió euróból 163,5 millió eurót előlegként mégis felszabadít. Ám csak azért, mert ebben az esetben Brüsszelt a saját szabályai kötötték, amelyek arra kötelezték, hogy a teljes finanszírozás 30 százalékát stratégiai projektekre, többek között 

• a kritikus infrastruktúrára és 
• a biotechnológiára fordítsa.

Egyértelműen a magyar vétó megtörésére irányul a források befagyasztása

A teljes összeg felszabadítása valószínűleg ellenreakciót váltott volna ki az Európai Parlamentből és a tagállamok egy részéből is – különösen az észak-európaiakból, amelyeket a leginkább bosszant a magyar ellenállás.

Tekintettel arra, hogy Magyarország többször is belengette, nemzeti vétójogával blokkolja az EU néhány legnagyobb kezdeményezését, a források nagy részének befagyasztása nagyobb befolyást ad Brüsszelnek a stratégiai ügyekben való engedmények biztosítására – mondta egy, a folyamatot ismerő, névtelenséget kérő bizottsági tisztviselő.

A bizottság hivatalos indoka az 545 millió eurós összeg nagy részének zárolására az, hogy attól tart, hogy Magyarország továbbra is az egyetemekhez juttathatja ezt a pénzt. Brüsszel többször is sürgette Budapestet, hogy állítsa vissza az akadémiai szabadságjogokat a pénzáramlás feloldása érdekében.

A bizottság úgy ítélte meg, hogy a horizontális engedélyezési feltételek csak akkor teljesíthetők, ha az alapítványi alapon működtetett egyetemeket egyértelműen kizárják ezekből az új prioritásokból, vagy ha a bizottság által a múltban alapítványokkal kapcsolatban felvetett kérdéseket megoldják

 – írta Berestecki egy nyilatkozatban.

Magyarország kérelme a regionális finanszírozás félidős reformját megelőzően érkezett, amely megkönnyíti a finanszírozás átcsoportosítását a különböző szakpolitikai területek között. A kritikusok azt állítják, hogy Budapest ezt a kiskaput fogja felhasználni arra, hogy a jövőben megpróbáljon feloldani más finanszírozási forrásokat is.