Ismét megnyílt a Nemzeti Földalap, állami szőlőterületeket értékesítenek

Összesen több mint háromezer, döntően szőlő művelési ágba sorolt földrészletet hirdetett meg licitre az állam. A Nemzeti Földalap érintett területeinek megvásárlásában legfőként a szomszédos szőlőművelők lehetnek érdekeltek.

Illusztráció Fotó: Havran Zoltán

December 17-éig licitálhatnak az érdeklődők az új állami földértékesítési programra, amely keretében több mint 3100, 10 hektárnál kisebb, döntően szőlő művelési ágú terület megvásárlására biztosít lehetőséget az állam. A Nemzeti Földalap most meghirdetett földrészleteinek többsége kis méretű, magántulajdonú parcellák közé beékelődött szőlőterület, amelyek gazdaságos művelése elsősorban a szomszédos ingatlanok használói számára lehetséges. A mostani licit is azt célozza, hogy a magyar termelők földhöz jussanak, különösen azok a gazdálkodók, akik valóban művelik és fenntartják a területeket. A több száz településen kiírt parcellák mintegy 480 hektárnyi területet tesznek ki.

A Nemzeti Földalap kisebb szőlőterületei kerülnek kalapácds alá / Fotó: YING TANG / NurPhoto

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa támogatja a programot és arra biztatja a szőlősgazdákat, hogy éljenek a lehetőséggel, amely hozzájárulhat a birtokszerkezet javításához és a hosszú távú szőlőtermesztési stabilitáshoz. Az egységes művelés és területhasználat az aranyszínű sárgaság elleni küzdelemben is fontos lenne.

A meghirdetett földrészletek zöme a szőlő művelési ágba sorolt, de megtalálhatók közöttük

• gyümölcsös,
• kert,
• rét,
• legelő és
• szántó

megnevezéssel nyilvántartott területek is.

Az agrártárca a hirdetményben felhívja a figyelmet arra is, hogy az ingatlanok értékbecslésére a benyújtott vételi ajánlatok figyelembe vételével kerül sor, így minimális ellenértéket nem hirdetnek meg. Az értékbecslést majd a legmagasabb ajánlattevő a saját költségén köteles elkészíttetni. Az adott földrészlet minimális ellenértékét aztán ez alapján, az Agrárminisztérium (AM) által elfogadott értékbecslésben szereplő forgalmi érték alapján adják meg. A tárca ennek meghatározásakor figyelembe veszi a vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti értéket is. Amennyiben azonban az ajánlati ár nem éri el az értékbecslésben szereplő forgalmi értéket, vagy az AM által nyilvántartott könyv szerinti értéket, a vételi ajánlatot nem fogadják el, de ezek után lehetőség van annak módosítására.

Ha többen is azonos ajánlati árat tesznek, akkor az elővásárlási rangsorban előrébb álló személy lesz az AM által támogatott vevő.

Előfordulhat azonban, hogy a rangsorban elfoglalt helyük is megegyezik, akkor a tárca a földbirtok-politikai irányelvek alapján hirdeti ki a nyertest.

A néhány kivételtől eltekintve jóval 1 hektár alatti területek szomszédos szőlősgazdák általi megvásárlása valóban üdvös lehet a szőlőtermelés hatékonyságának növelése érdekében. Tavaly és idén ugyan a legtöbb borvidéken emelkedett a szőlő felvásárlási ára, de a gazdálkodók szerint csak akkor tudnak minimális nyereséget elérni, ha nem eladásra termelnek, hanem maguk készítenek bort.

A KSH adatai szerint ugyanakkor a földforgalmon belül tavaly némileg élénkült a szőlők adásvétele: 1,5 százalékkal nagyobb terület cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. 

A legdrágábbnak is a szőlőterületek bizonyultak a hektáronkénti 3,5 millió forintos átlagárukkal 

– amit persze az adott földterület elhelyezkedésén kívül az ültetvény értéke is nagyban befolyásolt. A legtöbb szőlőt egyébként Bács-Kiskun vármegyében értékesítették, ahol 400 hektár adásvételét ütötték nyélbe. A szőlőterületek 22 százalékát használják bérlők, számukra a bérleti díj 2,7 százalékkal emelkedett, és átlagosan 131,4 ezer forint volt hektáronként, ami a művelési ágak között a bérleti díjak között is a legmagasabb érték.