Infláció: a jövő stabil helyzetet tartogat

Novemberben a vártnál is kedvezőbben alakultak a gazdasági folyamatok, az infláció mértéke négy százalék alá csökkent. Ezzel a pénzromlás üteme visszatért a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott toleranciasávba. A szakértők szerint a kedvező fordulatban komoly szerepet játszottak a kormányzati intézkedések, különösen az élelmiszerárakra vonatkozó lépések. Az előrejelzések biztatóak: a jövő év elején akár a háromszázalékos jegybanki inflációs cél alá is benézhet a mutató.

Élelmiszerbolt Fotó: HENRIQUE CAMPOS Forrás: Hans Lucas

A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggeli jelentése megerősítette a pozitív várakozásokat. A fogyasztói árak átlagosan 3,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Ez az inflációs adat érdemi lassulást jelez az előző hónapokhoz képest. Stabilizálódást jelez a havi összevetés is. Októberhez viszonyítva mindössze 0,1 százalékos volt az átlagos áremelkedés.

Az infláció kérdése rendeződni látszik, enyhül az élelmiszerárak növekedése. /Fotó: Lakatos Péter / MTI Fotószerkesztõség

Részletes inflációs adatok

A részletes adatok vegyes képet mutatnak, de a főbb tendenciák kedvezőek. Az élelmiszerek drágulása éves szinten 3,2 százalékra szelídült. Egyes termékeknél még érezhető az áremelkedés: az édesipari lisztesáru ára 15,9 százalékkal, a kávéé 14,9 százalékkal, a tojásé pedig 11,2 százalékkal nőtt tavalyhoz képest. A mérleg serpenyőjét a másik irányba billentették az üzemanyagok. Ezek ára havi szinten 0,6 százalékkal, éves összevetésben pedig jelentősen, öt százalékkal csökkent. Ez a tényező önmagában is nagyban hozzájárult a kedvező inflációs adathoz.

Mi következik most?

Molnár Dániel, az MGFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. vezető elemzője értékelésében a múltbeli folyamatokra és az adat mögötti okokra helyezte a hangsúlyt. Kiemelte, hogy az eredmények még az előzetes szakmai konszenzust is felülmúlták.

Novemberben az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakultak az inflációs adatok, az áremelkedési ütem 3,8 százalékot tett ki éves alapon, ezzel visszatért a jegybanki toleranciasávba

– hangsúlyozta a szakértő.

Az elemző szerint az élelmiszerárak alakulása kulcsfontosságú volt a mostani sikerben. A mezőgazdasági termés ugyan gyengébbnek bizonyult, ami elviekben áremelkedést indokolt volna. A kormányzati beavatkozás és a piaci folyamatok együttesen mégis fékezni tudták a drágulást.

Az élelmiszerárak letörésében jelentős szerepet játszott az árrésstop bevezetése, viszont az elmúlt havi átárazási adatok megfeleltek a historikus trendeknek, miközben a gyenge mezőgazdasági termés okán nagyobb áremelkedést vártunk volna, amelyet a forint árfolyamának erősödése ellensúlyozhatott 

– fejtette ki Molnár Dániel.

A szakember kitért a szolgáltatásokra is. Ez a szektor továbbra is húzza az inflációt, éves szinten 6,5 százalékos drágulással. A háztartási energia és az üzemanyagok árának csökkenése ezt képes volt kompenzálni. Az üzemanyagárak mérséklődésében a világpiaci olajárak esése és a forint árfolyamának erősödése játszott döntő szerepet.

A jövőbeni kilátásokkal kapcsolatban Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője vázolt fel optimista forgatókönyvet. A szakember szerint a következő hónapokban folytatódhat a kedvező tendencia. Ezt a technikai hatások és a kormányzati intézkedések kiterjesztése is támogatja.

Előre tekintve a következő hónapokban tovább menetelhet lefelé az inflációs ráta a bázishatások következtében. Az infláció mélypontja nagyrészt az árrésstop kibővítésének hatásától függ, amely már a decemberi inflációs mutatóban is tetten érhető lesz

– fogalmazott Virovácz Péter.

Az ING elemzője szerint a jövő év eleje kifejezetten látványos adatokat hozhat. 

A magas bázis kiesése és a mérsékelt árazási nyomás miatt olyan alacsony számokat láthatunk, amire évek óta nem volt példa.

Könnyen lehet, hogy akár 2 százalék alatti mutatót is látunk majd februárban, és ezt követően gyorsulhat ismét az infláció

– vetítette előre a szakember.

A monetáris politika várhatóan nem lazul azonnal. A gazdaságot érő jövőbeni hatások óvatosságra intik a jegybankot. Ilyen kockázatot jelenthetnek a béremelések vagy a költségvetési hiány alakulása.

Jelentős esélyét látjuk annak, hogy 2026 nagy részében vagy akár egészében is változatlanul 6,50 százalékon áll majd az irányadó ráta

– vélekedett Virovácz Péter.

Ennek oka, hogy a következő időszakban olyan impulzusok érhetik a gazdaságot, amelyek hordoznak némi inflációs kockázatot. A szigorú kamatkörnyezet fenntartása ezért indokolt maradhat. Az adatok és a szakértői vélemények egyaránt azt támasztják alá, hogy a magyar gazdaság sikeresen küzdötte le az inflációs sokkot. A négy százalék alatti mutató stabilizálódást jelez. Ez kiszámíthatóbb környezetet teremt mind a családok, mind a vállalkozások számára a következő évre nézve.