Rozsdaövezet, a kétszeres lehetőség

Esztétikai funkciója is van az egykori vasúti, ipari területek megújulásának, ám lakásvásárlói oldalról két szempontból előnyös. A rozsdaövezetekben sok helyen használható lesz az Otthon start, és az ötszázalékos lakásáfa is visszaigényelhető, egy ilyen tétel pedig az önrész igencsak szemmel látható részét teszi ki.

Vidéken és a fővárosban is vannak lakásépítésre alkalmas rozsdaövezetek Fotó: Kurucz Árpád

Újabb rozsdaövezeti területekkel bővült a lista. Szentgotthárd és Debrecen, valamint a fővárosi XVIII. kerület után Pécsen az egykori szovjet laktanya, valamint Budapest III. és a XI. kerületeinek egyes ingatlanjai is bekerültek a rozsdaövezeti akciótervbe. Ennek látható jelei is vannak, a Budafoki út 70. szám alatt lévő egykori gépgyár épületeit már lebontották. Ezzel egybevág, hogy az egyik XI. kerületi helyszín gazdasági-üzemi funkciójú, másik pedig ipari ingatlan volt.

A rozsdaövezetek beépítése gyakran nagyobb és látványosabb zöldítéssel jár, mint egy új terület bevonása
Fotó: Béres Attila

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elsősorban a budapesti helyszínek kapcsán arra mutatott rá, hogy magasabb árfekvésű, kedvelt, és nem tipikusan külső kerületekben jelöltek ki rozsdaövezeti területet. Ennek számos előnye van szerinte: megújul a város rozsdafoltja, ez látványosabb környezeti-esztétikai átalakulás, mint ha újonnan építenek be egy területet, lényegében a barnából zölddé válik a terület – a néhai gépgyár esetében például jól látható a kontraszt a helyszíni képek alapján, az út túloldalán már modern épületek állnak, zöldfelülettel.

Persze nem ez a legfőbb előnye a barnaövezetek megújulásának. Az egykori ipari, vasúti területek lokációja legtöbbször jó, körbenőtte őket a város. A közlekedési feltételek adottak és a közművek is, hiszen azokat már elvezették idáig. Ehhez jön hozzá az ötszázalékos áfa visszaigényelhetősége, és egy új elem, az Otthon start. A rozsdaövezeti lakások esetében jobban tartható a másfél millió forintos négyzetméterár-plafon vagy legalábbis ilyen területeken nemcsak elvétve épülhet Otthon starttal megvehető lakás, hanem több száz ilyen ingatlan is létrejöhet. Mint ismert, ha a lakások jelentős része megvehető lesz fix 3 százalékos hitel segítségével – ez  beruházónak is érdeke –, a projekt kiemelt státuszt kap.

Balogh László rámutatott, a szinte pontosan kereken másfél millió forintos négyzetméterárral számolva egy ötven négyzetméteres új építésű lakás esetében a lakásáfa 3,5 millió forint, vagyis négyzetméterenként 75 ezer forint visszajár. Ez pedig az önrész közel felét teszi ki, ha annak mértéke tíz százalék. A rozsdaövezeti Otthon startos lakás sláger lehet az ingatlanpiacon, a négyzetméterárakat sem feltétlenül a felső plafonhoz igazítják, a gyakorlatban jellemzőbb lehet az 1,499 millió forint helyett az 1,1-1,3 millió forintos ársáv.

Egy ilyen projekt mellett szól még a közlekedés és a megfizethetőbb árakon kívül a várhatóan alacsonyabb rezsi és az épületek energetikai besorolása. 

Az új építésű lakások kapcsán érdemes felidézni, hogy jövő évtől él a társasházi építményi jog intézménye, ez egyben arra is válasz, hogy miért számolhatunk nagyobb eséllyel úgy, hogy valóban csupán tíz százalék marad az önerő. Az építményi jog lényege, hogy már az építés alatt álló társasházban is keletkezhessen bejegyezhető és megterhelhető jog a vevő javára. Ez azt jelenti, hogy ha a beruházás közben csőd vagy végrehajtás indulna a tulajdonos ellen, a vevőnek akkor is megmarad a joga a kifizetett összeg erejéig – hasonlóan ahhoz, mintha jelzálogjoga lenne. A pénzintézetek pedig a biztos hátterű vagy minimális kockázatú projektek esetében nyújtanak hitelt – nyilatkozta lapunknak korábban a szakértő.

Jelenleg az Otthon start második hulláma előtt állunk, a zajló beruházások, a társasházi építményi jog, valamint a külterületek bevonása mind abba az irányba mutat, hogy tovább élénkül majd a kereslet januártól.