Óriási siker: a MOL megszerezte a szerb NIS-t

Szerb sajtóértesülések szerint a magyar vállalat megszerezte a szerbiai NIS olajvállalat többségi tulajdonrészét az orosz Gazpromnefttől. A tranzakció történelmi jelentőségű a régió energiabiztonsága szempontjából. A megállapodás értelmében a MOL mellett az Egyesült Arab Emírségek is tulajdonosként lép be, illetve a szerb állam is növeli részesedését.

Az amerikai szankciók nélkül nem lenne a MOL-é a Nis

A NIS eladása azok után merült fel, hogy az amerikai pénzügyminisztérium októberben szankcióval sújtotta az orosz energiaszektor ellen elrendelt büntetőintézkedések keretében. Ennek következtében leállt Horvátországon át a Janaf vezetéken a nyersolajszállítás, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – abbamaradt a termelés.

• Az orosz Gazpromnak 11,3 százalékos részesedése van a NIS-ben,
• leányvállalatának, a Gazpromnyeftynek pedig 44,9 százalékos.
• A szerb kormány részvényeinek aránya 29,9 százalék,
• a fennmaradó részen kisrészvényesek és alkalmazottak osztoznak.

„Arra számítottunk, hogy az Egyesült Államoktól kapunk engedélyt a pancsovai finomítónk olajellátásának folytatására. Nem kaptunk pozitív döntést” – ezt mondta Aleksandr Vucic szerb elnök december 2-án, aki egyúttal bejelentette, hogy a pancsovai finomító leáll. Ugyanakkor a magyar fél többször is jelzést küldött, hogy kisegíti a szerbeket, amennyiben üzemanyagellátási problémák lépnének fel az országban. Orbán Viktor magyar kormányfő novemberben Szabadkán járt, ahol kijelentette, hogy a szerbek számíthatnak Magyarország segítségére, Budapest a MOL révén kész beszállni a tulajdonosi struktúra esetleges megváltoztatása esetén is.

dőközben azonban annyiban változott a helyzet, hogy az arabok is képbe kerültek, január 14-én Vucic Abu Dzabiban járt, ahol sokat sejtetően azt mondta, hogy ő már tudja a döntést, de nem mondhatja el, hogy ki veszi meg a NIS-t.

Tudom a választ, de nem beszélhetek róla, amíg hivatalosan el nem küldik az OFAC-nak

– fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy az amerikai pénzügyminisztérium engedélye nélkül a NIS orosz tulajdonrészének átruházása nem zárható le. Hozzátette: minden úgy fog történni, ahogyan azt már korábban is jelezte.

Amikor arra a kérdésre kellett válaszolnia, hogy a magyar Mol vagy az arab befektetők állnak-e közelebb a NIS-ben lévő orosz részesedés megvásárlásához, Vucsics határozottan reagált. „Figyeljenek pontosan arra, amit mondtam. Úgy lesz” – mondta a Kurirnak, ezzel gyakorlatilag megerősítve, hogy az események menete már eldőlt, még ha a hivatalos bejelentésre várni is kell.

Végül az Egyesült Államok hozzájárult, hogy a Szerbiai Kőolajipari Vállalat 2026. március 24-ig tárgyaljon a kőolaj-finomítója orosz tulajdonban lévő vagyonrészének értékesítéséről.  Az elmúlt napokban hivatalosan is közölték, hogy a magyar Mol és a NIS közös kérelmet nyújtott be a OFAC-nak, hogy függesszék fel a NIS elleni szankciókat a tulajdonosi szerkezet megváltoztatásáról szóló tárgyalások idejére.

 

Ezért fontos a Mol-nak a NIS

Fontos látni, hogy a Mol számára sokkal többről szól a NIS ellenőrzésének célzott megszerzése finomítói portfóliójának és a piacának bővülésénél.

A magyar társaság ugyanis hatalmas régiós stratégiai előnyre tesz szert az olajpiacon, a tárgyalási pozíciója pedig megugrik, főleg a NIS-t ellátó horvát Janaf vezetéki társasággal szemben.

A Janaf eddig kihasználta erőfölényét, az orosz-ukrán háború kitörése után megduplázta a MOL számára a tarifáit az Adria-kőolajvezetéken. Azonban könnyen fordulhat a kocka, ha megépül a szerb-magyar kőolajvezeték.  A horvátországi társaság bevételeinek ugyanis mintegy 90 százaléka a NIS-től és a MOL-csoporttól származik. Így, ha megépül a magyar–szerb olajvezeték, akkor a NIS szélső esetben azt is megteheti, hogy egyáltalán nem veszi igénybe a Janaf szolgáltatásait.

A kiemelt kép illusztráció. / Forrás AFP