Még van tartalék a munkaerőpiacon

Jelentős eredményeket ért el az Orbán-kormány a munkaerőpiacon. A foglalkoztatás egy kedvezőbb gazdasági környezetben még tovább növekedhet, a következő időszakban ezt elő tudja segíteni a nagy gyárak indulása is.

Van tartalék a hazai munkaerőiacon Fotó: Székelyhidi Balázs

Pénteken fontos gazdasági adatokat közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Kiderül, hogyan alakult januárban a foglalkoztatottság és a munkanélküliség.  Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőben elmondta: egymillió új munkahelyet már létrehoztak, de ezt tovább kell növelni és el lehet érni, hogy ötmillióan dolgozzanak. Ezt erősítette meg Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is, elmondta, hogy a cél az inaktívak bevonásával és a szürkegazdaság csökkentésével valósulhat meg. A munkanélküliség 4,4 százalékra csökkent, ami lényegében teljes foglalkoztatottságnak felel meg.

Kedvező képet mutat a hazai munkaerőpiac

Van tartalék a munkaerőpiacon

A KSH adatai szerint Magyarországon a potenciális munkaerő-tartalék 315 ezer főre tehető. A tartalék mozgósítására több kormányzati program is indult. Ezek nem csak a fiatalabb és az idősebb korosztályt célozzák. Kósa Ádám jogász, fogyatékosságügyi államtitkár például nemrégiben arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy ők is külön figyelmet fordítanak foglalkoztatásra, a megváltozott munkaképességű emberek támogatására. A többi között felhívta a figyelmet arra, hogy évente 31 ezer ember foglalkoztatását segítik 81,9 milliárd forintból. 

A KSH azt is méri, hogy a romák milyen arányt képviselnek a foglalkoztatottak körében. A szervezet meghatározása szerint romának azokat tekintik, akik a munkaerő-felmérés során roma nemzetiségűnek vallották magukat. A számok azt mutatják, hogy 2015 és 2023 között a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2015 óta alapvetően egyenletes növekedés volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört. A romák munkanélküliségi rátája 

• a 2015. évi 28 százalékról 
• 2019-re 17 százalékra csökkent,
• 2023-ban húsz százalék volt.

– Az elmúlt időszakban a munkaerőpiacot röviden a következőképpen írhattuk le: egyre kevesebb foglalkoztatott (de ennek ellenére egy magas foglalkoztatási szint), de mégis állandó munkanélküliségi ráta. A stagnáló gazdaság – a nehézségekkel szembe néző ipar – nyomán a cégek nem feltétlenül pótolják a távozó munkaerőt, vagy nem a magyar munkaerőpiacról pótolják azt, ugyanis az alkalmazottak száma összességében növekszik – magyarázta lapunknak Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza feltette a kérdést: akkor miért nem nő a munkanélküliség? Mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt egyre kevesebben vannak jelen a munkaerőpiacon, egyre kevesebb a potenciális munkavállaló.

Szerinte januárban e folyamat folytatódására számíthattunk. Decemberben az aktív korú népesség létszáma 75 ezer fővel, a foglalkoztatottaké 55 ezer fővel csökkent éves alapon és így a foglalkoztatás 4 millió 624 ezer főt ért el, a munkanélküliségi ráta pedig 4,4 százalékon állt. Tavaly januárban a foglalkoztatottak száma 4 millió 684 ezer fő volt, míg a munkanélküliségi ráta a decemberivel megegyezően 4,4 százalék.

– Várakozásaim szerint a munkanélküliség idén januárban ugyanezen a szinten (vagy esetleg szezonális hatások miatt minimálisan magasabban) alakulhatott, miközben a foglalkoztatottak száma a decemberihez hasonló csökkenést mutathatott éves bázison. Hosszabb távon a demográfiai folyamatok nem válnak kedvezőbbé, így csodára nem kell számítani, a munkaerőpiacon egyre kevesebb potenciális munkavállaló lesz. A foglalkoztatás persze egy kedvezőbb gazdasági környezetben még növekedhet – a következő időszakban ezt elő tudja segíteni a nagy gyárak indulása is, különösen, ha az itt megjelenő munkaerőigényt a belső munkaerőpiacról fedezik a cégek – tette végül hozzá. 

A magyar kormány egyébként többször nyomatékosította, hogy hazánkban a magyar munkavállaló az első, a külföldiek foglalkoztatását szigorú szabályok kötik. Azaz: nem kerülhetnek hátrányba a hazai munkavállalók.