Újabb szakaszba lépett Paks II, felgyorsulhatnak az események, tovább zöldülhet az energiamix

Február 5-e lezárt egy fejezetet és megnyitott egy újat Paks II történetében. Az első betonöntéstől felgyorsulnak az események, ha pedig használatba kerül, a meglévő egységekkel jelentősen zöldíti a hazai energiamixet, az áramigények hetven százalékát atomerőművek biztosíthatják Magyarországon.

Február 5-e lezárt egy fejezetet és megnyitott egy újat Paks II történetében Forrás: AFP

Atomtörténelmi pillanatként vonul be a magyar energiapolitika történetébe 2026. február 5-e . Az első adag beton alaptestbe öntésével a Paks II. Atomerőmű hivatalosan is belépett abba a fázisba, amelyet a nemzetközi nukleáris gyakorlat választóvonalnak tekint: a projekt a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség besorolása szerint immár épülő atomerőműnek minősül – mondta el lapunk megkeresésére Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő, felidézve azt, hogy e dátum feleltethető meg a létesítmény alapkőletételének. Amitől számítva felgyorsulnak az események és már belátható idő, amíg megépül és használatba kerül az erőmű. Az első betonöntést követően az atomerőmű-építés minőségileg új szakaszba lép. Megjelennek az alaplemezek, majd egymás után épülnek a szerkezeti szintek, kirajzolódnak az épületek kontúrjai, majd az építkezés előrehaladtával megkezdődik a nagyberendezések szerelése. Ez az a fázis, amikor már láthatóvá válik, hogy egy atomerőmű készül – magyarázta a szakértő.

Történelmi mérföldkövön vagyunk túl, Paks II. immár készülő beruházás, egyben politikai üzenet és a helyi gazdaságr ais kedvező hatást gyakorol
Fotó: Mártonfai Dénes/Tolnai Népújság

Az orosz technológiát alkalmazó VVER-1200 típusú atomerőművek építését Hárfás Zsolt számos esetben személyesen is végig követte: az első ilyen élmény a Novovoronyezsi Atomerőmű volt, majd a Leningrádi Atomerőmű, később Fehéroroszországban az első, Oroszország határai túl megvalósult projekt, illetve utóbb törökországi Akkuyu Atomerőmű. Mindez pedig azért érdekes, mert 

az a megállapítás, miszerint a létesítési folyamat felgyorsul, nem elmélet, hanem tapasztalat.

Érdemes megemlíteni Hárfás Zsolt szerint a referenciákat is: jelenleg már 6 ilyen, VVER-1200 típusú egység termel áramot. Közülük 4 Oroszországban, illetve 2 Fehéroroszországban. Mindezek mellett ebből a típusú blokkból húsz a megvalósulás különböző szakaszában van Kazahsztánban (2), Törökországban (4), Bangladesben (2), Egyiptomban (4), Kínában (4), Magyarországon (2) és Oroszországban (2). 2026-ban pedig - ezek közül - a törökországi Akkuyu Atomerőmű első, és szintén a bangledesi Ruppuri Atomerőműben szintén az első ilyen típusú egység kezdheti meg a működést. 

Az Országos Atomenergia-hivatal 2025. november 4-én adta ki az 5. blokk alapozásához és a reaktorépület megépítéséhez szükséges engedélyeket, megerősítve, hogy a projekt megfelel a nemzetközi, európai uniós és magyar nukleáris biztonsági követelményeknek.

Ami az építkezési folyamatot illeti, az alaptest kivitelezése önmagában is mérnöki léptékű feladat: mintegy 9000 tonna betonvas és 43 000 köbméter beton kerül beépítésre. Egyedül a szerelőbetonhoz 18 ezer köbmétert építettek be. Ezt követően megkezdődik a reaktorépület belső és külső védőburkolatát alkotó falszerkezet, az egyes szinteket lezáró födémek kivitelezése, majd a berendezések beszerelése. Elsőként a zónaolvadék-csapda kerül a helyére, amely a passzív biztonsági rendszerek egyik legfontosabb eleme, és a III+ generációs nukleáris biztonsági filozófia egyik szimbóluma. Ez a biztonsági berendezés már 2024 augusztusában Oroszországból megérkezett a Paks II. Atomerőmű telephelyére. 

Az első betonöntés politikai üzenetként is értékelhető: a kormány következetesen végrehajtja azt az energiapolitikai stratégiát, ami egyszerre épít a megújulók fejlesztésére, az atomenergia fenntartására és bővítésére, valamint a rendszer rugalmasságát biztosító gázerőművi és tárolói kapacitások kiépítésére. A Paks II. Atomerőmű megépítésével és a meglévő blokkok üzemidő hosszabbításával itthon a villamosenergia-szükséglet akár 70 százalékát atomenergia révén tudjuk biztosítani, jelentősen csökkentve az importfüggőséget – ismertette Hárfás Zsolt. Ehhez jönnek hozzá – nem versenytársként – a főleg naperőművi kapacitások, időben előrehaladva egyre több energiatárolóval kiegészítve.

Nem utolsó szempont, hogy egyben gazdasági és iparpolitikai jelentőséggel is bír. A helyi beszállítói arány elérheti a 40 százalékot, a beruházás hosszú távon munkahelyeket teremt, növeli a GDP-t, jelentős infrastruktúra fejlesztésekkel jár és erősíti a magyar ipar és mérnöki tudás nemzetközi beágyazottságát. Paks II egy nemzetközi projekt, magyar, orosz, európai, amerikai és ázsiai cégek résvételével.