A magyar gazdaság szempontjából fontos adatot közöl holnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza a Magyar Nemzetnek elmondta: decemberben a kiskereskedelmi forgalom éves alapon 3,5 százalékot nőtt, míg havi alapon 0,2 százalékkal bővült. Az elemző a részletekre kitérve kifejtette: a jelentősebb éves alapú bővülésben két tényező játszik szerepet: egyrészt a bázisidőszaki adat gyenge volt, másrészt pedig a reálbérek növekedése továbbra is stabil és erős, azaz van miből növekednie a kiskereskedelmi forgalomnak.
Gazdasági növekedés: segített az alacsony infláció is
– Decemberben leginkább a nem élelmiszer boltok forgalma nőtt, itt a bővülés mértéke 4,3 százalék volt. Ennek magyarázata az lehet, hogy egyrészt decemberben az ajándékvásárlások miatt egyébként is nagyobb a jelentősége a nem élelmiszereknek, ekkor könnyebb itt növekedést elérni – magyarázta Regős Gábor. Másrészt a nem élelmiszerek esetében a volatilitás is nagyobb lehet: élelmiszert akkor is vennünk kell, ha kevesebb a pénzünk, de ekkor az egyéb termékekről, iparcikkekről könnyebben lemondunk. Viszont ha nő a fogyasztás, akkor jobban tud bővülni a nem élelmiszerek fogyasztása is, ugyanakkor az élelmiszerek növekedése csak korlátos lehet, itt inkább csak a minőség tud javulni.
A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az év első hónapja kapcsán úgy fogalmazott: januárra a decemberi bérnövekedés és az alacsony infláció jó alapot adott a növekedéshez. – Decemberben a bruttó átlagbér 8,5, a nettó 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit – ismeretes, hogy januárban a decemberi bért költik a háztartások – emlékeztetett. A kettő közötti eltérést a családi adókedvezmény növekedése és a háromgyermekes édesanyák adómentessége okozza. A 9,8 százalékos nettó béremelkedést a 2,1 százalékos inflációval összevetve a reálkeresetek 7,5 százalékkal növekedtek, ami egy kiugró emelkedés.
– Ez alapján tehát abszolút van tere a kiskereskedelmi forgalom bővülésének, kérdés, hogy ebből mi valósul meg, mennyire lesznek óvatosak a háztartások – hívta fel a figyelmet.
Jelenleg a bővülő fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje.
A bérek alakulásáról nemrégiben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is beszélt egy rendezvényen. A tárcavezető emlékeztetett: a kormány azt a célt tűzte ki, hogy a minimálbér 2028-ra elérje az ezer eurót, az átlagkeresetek pedig az egymillió forintot. Szerinte a családközpontú adórendszer bevezetése és megtartása, a családok reáljövedelmének növelése kiemelt feladat, így lehet kiegyensúlyozott és stabil konvergenciát teremteni. Megjegyezte, a 2026-os költségvetésben hatezermilliárd forint áll rendelkezésre a családtámogatásra, ez a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak rangsorában a három legmagasabb között van. Nagy Márton emlékeztetett arra is, hogy a háztartások rendelkezésre álló reáljövedelme az Európai Unióban az Európai Bizottság adatai alapján, mintegy 85 százalékkal, míg a bruttó átlagkeresetek reálértéke mintegy nyolcvan százalékkal emelkedett.
A Nemzetgazdasági Minisztérium több alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg a bővülő fogyasztás a magyar gazdaság húzóereje.
Ezért kormány azért küzd, hogy a családok egyre több pénzből tudjanak gazdálkodni és döntésük szerint többet is tudjanak költeni. A kormány ezért folyamatosan emeli a béreket és csökkenti az adókat, valamint fellép az áremelésekkel szemben. Mindez hozzájárul a kiskereskedelmi forgalom további élénküléséhez. A fogyasztás tavaly mintegy öt százalékkal bővült, ami csaknem két százalékponttal húzta fel a GDP-t, ezáltal ellensúlyozva a gyenge külső keresletet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!