A Covid–19 után felszállhatna a nemzeti légitársaság

Tömegjáratok, olcsó jegyek vagy minőségi szolgáltatások szükségesek a magyar turizmus újraindulásához a légi közlekedésben? Nem csak a szakembereket foglalkoztató kérdés ez, hiszen a légitársaságok, repülőterek kulcsfontosságú infrastruktúrát jelentenek a nemzetgazdaságoknak. Itthon most nyílhat lehetőség a koronavírus-járvány miatt átalakult iparágban egy új nemzeti légitársaság létrehozására, amelynek járataira egy éven belül már helyet foglalhatnának az utasok.

– Magyarországnak kell egy biztos szakmai alapokra felépített nemzeti légitársaság, amelyre megfelelő politikai akarat és támogatás mellett egy éven belül már helyeket foglalhatunk, jövő nyártól pedig már akár repülhetünk vele – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Galgóczy Ferenc, a Budport Handling tulajdonosa annak kapcsán, hogy az egyik szakmai közösségi oldalon az állóvizet felkavaró cikket jelentetett meg.

A szakember arra reagált, hogy Váradi József, a Wizz Air vezére nemrégiben azt nyilatkozta: ha nyárig feloldják a korlátozásokat, a 2021-es szezon a Wizz Air szempontjából nem lenne nagyon messze a 2019-es nyártól, vagyis a koronavírus előtti csúcsidőszaktól. Galgóczy szerint

a diszkont-légitársaságok részéről megkérdőjelezhető az optimizmus, miközben tény, hogy a légiközlekedési iparág hosszabb távon kedvező lehetőségeket kínál.

Ám ezek nem kizárólag a diszkont-légitársaságok privilégiumai, más is képes profitot termelni ebben az iparágban – vélekedett.

A magyar hátterű Wizz Air optimista a jövőt illetően, bár kétséges, hogy a tömegturizmus venné vissza a vezető szerepet Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Le lehet másolni

– Bár a Wizz Air és a Ryanair is azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha erre csak ők lennének képesek, és való igaz, az általuk képviselt üzleti modell a nyereséges működés alapja, de ezt le lehet másolni. Ahogy a hibáikból is lehet és érdemes tanulni – fogalmazott, hozzátéve, hogy egy új nemzeti légitársaság létrehozása ellentétes a diszkont-légitársaságok elemi üzleti érdekeivel.

– Jelen helyzetben egy induló, tiszta, érintetlen légitársaság, részben vagy teljesen állami háttérrel versenyképes tud lenni a régióban

– jelentette ki Galgóczy Ferenc, aki szerint a nemzeti légitársaság nem azért nemzeti, mert annak hívjuk, hanem mert nemzeti tulajdonban van és része az adott nemzetgazdaság infrastruktúrájának.

A diszkontok gyors felemelkedésben bíznak már az idei nyáron is Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Kifejtette: zavaros jövőképre utal a diszkontok optimizmusa, hiszen

ma még nem tudjuk, mikor ér véget a járvány és hogyan áll helyre az utazás iránti bizalom, a fizetőképes kereslet,

miközben biztos, hogy látványos változásokról beszélünk.

– Minél tovább lesznek érvényben a korlátozások, az annál inkább visszaveti a tömegturizmust, amelyre a diszkontok építenek. Ha 2021 valóban az újrakezdés éve lesz, az emberek nagy része belföldre vagy az autóval könnyen elérhető országokba fog utazni, még a filléres repülőjegyek sem fogják rövid távon helyreállítani a korábbi keresletet – állítja az utazási szakember.

Akik pedig mégis repülnek, azok olyan légitársaságokat fognak választani, amelyek átlátható árazást, magas szolgáltatási színvonalat és nem utolsósorban átlagon felüli higiéniás feltételeket lesznek képesek nyújtani az utasoknak.

Átalakulnak a „büntetések”

A Malév GH egykori partnercégének vezetője szerint a repülőtéren fizetendő extra szolgáltatások – a köznyelv szerint: büntetések – rendszere is gyökeresen változni fog, hiszen a csomagokért és a beszállókártyáért fizetendő pótdíjak már nemcsak anyagilag érintenék kellemetlenül az utazót, de túl sok kontaktust jelentenének a járvány árnyékában.

– A repülőterek elhelyezkedése és színvonala is jobban fog számítani az utasoknak, mert gyorsabban szeretnének eljutni a végleges úti célra, mondjuk London belvárosába – jegyezte meg.

Galgóczy Ferenc úgy vélekedett, hogy

a földi kiszolgálás és a higiéniás intézkedésekről szóló hatósági előírások miatt a költségszintek emelkedni fognak, és a hatóságok sem fogják tétlenül nézni a dömpingáron piacra öntött repülőjegyeket.

Szerinte nyilvánvaló, hogy a diszkont-légitársaságok költségszint-emelkedését a nap végén az utasok fizetik meg a repülőjegyek árában, emiatt csökkenhet a versenyelőnyük a költségek terén.

Rengeteg szakember és tettvágy

– A piac telített jó áron elérhető repülőgépekkel, jól képzett és tapasztalt légiközlekedési szakemberekkel, olyanokkal is, akik annak idején részt vettek a most is sikeres légitársaságok felépítésében, üzemeltetésében.

Az utolsó landolás: 2012. február 3-án. Tapasztalt, nemzetközi piacokat megjárt magyar szakemberek építenének újra birodalmat Fotó: MTI

Magyar szakemberekről beszélünk, nemzetközi tapasztalattal, akikben ég a tettvágy, hogy újra alkossanak, és ezt jó értelemben ki kell használni – emelte ki a Budport Handling tulajdonosa, aki szerint

egy szakmai és üzleti alapokon „újragondolt Malévre” szüksége van a hazai idegenforgalomnak.

– Olyanra, amely nem ad hoc döntésekre építi üzleti stratégiáját, hanem biztos háttere kíván lenni a gazdaságnak, minőségi szolgáltatásai és kiszámíthatósága révén – sorolta az üzletember. – Költséghatékonynak, innovatívnak és profitábilisnek kell lennie. Ez utóbbi azonban nem tud rövid távú cél lenni, az indulást követő időszakot finanszírozni kell, és számolni kell az iparág volatilitásával is.

Kihasználható előny

Galgóczy Ferenc rámutatott: Magyarország kormánya ebben a pillanatban kihasználhatja azt az előnyt, hogy

a szükséges forrásokat most az Európai Unió jóváhagyásával biztosíthatja, és nem kell attól tartania, hogy a Wizz Air ismét a brüsszeli bürokratákat hívja segítségül.

– A politika viszont nem akarhatja a repülőgépek kormányát fogni. Ahogy a miniszterelnök úr szokta mondani: „bízzuk ezt a jó koponyájú szakembereinkre” – fűzte hozzá.