A koronavírus-járvány miatt új vita kezdődhet az Európai Unióban a minimálbérekről. Ennek oka, hogy a kötelező legkisebb kereset amellett, hogy sok tagállamban egyébként sem elegendő a stabil megélhetéshez, a járvány hatása a minimálbéreseket sújtja leginkább. Nemcsak a munkahelyek elvesztése miatt, hanem azért is, mert a járványnak leginkább kitett, közvetlen érintkezést igénylő munkakörök alkalmazottai között rendkívül magas arányban találhatók minimálbéren foglalkoztatottak – derül ki az Eurofound friss jelentéséből.
A minimálbéres munkavállalók a legkitettebbek a járványnak
Új megközelítést adott a minimálbér-rendszernek az Európai Unióban a koronavírus megjelenése, mivel a legkiszolgáltatottabb munkavállalókat kétféleképpen is hátrányosan érintheti a világjárvány. Egyrészt a válság miatt megszűnő állások nagy arányban a minimálbéres munkaköröket érintik, másrészt sokan a kötelező legkisebb keresetért teszik ki magukat a fertőzés közvetlen kockázatának.
A járvány miatt jelentős válságba sodródott ágazatok munkavállalói között nagy arányban vannak a minimálbéresek. Jelentős részük az elsők között veszítette el állását a koronavírus terjedését akadályozó intézkedések miatt. A leginkább kiszolgáltatott turizmus-vendéglátásban a felmérések szerint a dolgozók közel húsz százaléka alacsony keresetű.
A koronavírus megjelenése felértékelt bizonyos munkaköröket, például a kiskereskedelmet, amely a közvetlen érintkezés révén jelentősebb veszélynek teszi ki a munkavállalókat. Szintén nagyobb figyelmet kap a takarítási szolgáltatásokban működő vállalkozások és alkalmazottak szerepe. Az átalakuló társadalmi igényekhez, a vírushelyzethez ugyanakkor nem alkalmazkodtak a keresetek. A fertőzésnek leginkább kitett ágazatok legáltalánosabb munkaköreiben, például eladóként vagy takarítóként a jelentősen megnövekedett veszély ellenére még mindig kiemelkedően magas a minimálbéresek aránya. A kiskereskedelem bizonyos területein ez akár a munkavállalók negyedére is igaz, míg a mezőgazdaságban dolgozók közel húsz százaléka érintett. Megközelíti a tíz százalékot az egészségügyi dolgozók körében is a kötelező legkisebb bér aránya az Európai Unió tagállamaiban.
A felmérés rámutatott, hogy az európai háztartások negyven százalékának nincs elegendő megtakarítása, ráadásul átlagosan a munkavállalók közel harmadának átmenetileg vagy végleg megszűnt a munkaviszonya, vagy csökkentett munkaidőbe kényszerült a járványügyi intézkedések miatt. A felmérésben részt vevő háztartások háromnegyede pedig úgy látja, jövedelem nélkül legfeljebb három hónapig képesek fenntartani magukat. Ennél még rosszabb a minimálbérért dolgozók jövedelmi helyzete.
A legalacsonyabb keresetűek helyzete a skandináv országokban a legstabilabb, tíz százalékuk küzd rendszeres megélhetési gondokkal. Ezzel szemben Görögországban a minimálbérért dolgozók több mint nyolcvan százalékának jelent nehézséget a megélhetés. Szintén magas a minimálbéresek körében a szegénységi kitettség Bulgáriában, Horvátországban és Cipruson.
Nem történt lényeges áttörés az Európai Bizottság által januárban kezdeményezett, minimálbérekkel kapcsolatos konzultációja során. Ennek második fordulója szeptemberig tart, célja pedig, hogy a szociális partnerek segítsék Brüsszel munkáját, amely egy olyan minimálbérrendszert szeretne kialakítani, ami garantálja az alacsony keresetűek megélhetését. Az már biztos, hogy tagállami hatáskörben marad a kötelező legkisebb keresetek megállapítása, és nem lesz uniós szintű, kötelező érvényű iránymutatás. Az idehaza is bevett gyakorlat szerint képzeli el az uniós döntéshozatal az összegek megállapítását, vagyis a szociális partnerek egyezsége alapján. Ám azt egyelőre senki sem látja, hogy ennek elősegítésére mi lehetne a garancia.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezKészletkisöprést hirdetett az IKEA, megőrültek a vásárlók
Az áruházat megrohamozták az emberek.
Két hetük van az üzemanyag-kereskedőknek, hogy csökkentsék az áraikat
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Ásványolaj-szövetséggel közölte a kormány döntését.
Megvan, mikorra normalizálódhat a Foxpost-őrület
Közleményt adott ki a Foxpost a Vinted rendkívüli akciója miatt.
A magyar családok fizetik a legkevesebbet az áramért és gázért Európában
A rangsor túlsó végén szereplő német háztartások állnak.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Orbán Viktor fogadta Szlovénia korábbi miniszterelnökét
Hazakerülhet Suhajda Szilárd holtteste a Mount Everestről
„Az a kérdés, hogy ez szívedre vagy az eszedre hallgatsz” – Gyöngyi meghozta a végső döntést, Csabi azonnal könnyekben tört ki
Kiderült, ki írta az elhíresült adatvédelmi nyilatkozatot
Hajrá: Liverpool! Szoboszlaiék az élen, csodacsapatot is megelőznek
Megint leköröztük Európát: újabb óriásberuházást jelentett be Szijjártó Péter
Itt a bejelentés: Oroszország kész hadat üzenni a NATO-nak
Félreértette a pincér a nő rendelését, volt is meglepetés, amikor megérkezett az étel
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Mosolygott a Liverpool első számú edzőjelöltje, ma először szólalt meg + videó
Elúszhatott a bajnoki cím, de Klopp már más miatt aggódik
Megérkeztek a helyszíni fotók a reggeli metrógázolásról
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezKészletkisöprést hirdetett az IKEA, megőrültek a vásárlók
Az áruházat megrohamozták az emberek.
Két hetük van az üzemanyag-kereskedőknek, hogy csökkentsék az áraikat
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Ásványolaj-szövetséggel közölte a kormány döntését.
Megvan, mikorra normalizálódhat a Foxpost-őrület
Közleményt adott ki a Foxpost a Vinted rendkívüli akciója miatt.
A magyar családok fizetik a legkevesebbet az áramért és gázért Európában
A rangsor túlsó végén szereplő német háztartások állnak.