Állami beavatkozással fékezhető az építőanyag árrobbanása

Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton. A miniszterelnök főtanácsadója kiemelte: a hazai bányákból kitermelt és feldolgozott kavics, sóder és homok árrobbanása nem magyarázható a világpiacon tapasztalt vasipari és faáruk áremelkedésével. A szakma indokoltnak tartja az állami beavatkozást.

A hazai bányákból kitermelt homok, kavics és sóder drágulását nem világpiaci folyamatok okozzák Fotó: Nagy Balázs

Aktív, a gazdaságba beavatkozó döntéseket hozott a kormány annak érdekében, hogy a növekedés erőteljesebb legyen, és az embereknél több jövedelem maradjon – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök pénteken bejelentette: októbertől kiviteli korlátozást rendelt el építőipari termékekre, mivel részben azért szaladtak el az építőipari anyagok árai néhány terméknél, mert megnőtt az országból kivitt mennyiség. Ezt a korlátozást először be kell jelenteni Brüsszelben, az Európai Uniónak azt engedélyeznie kell, a notifikáció négy hónapig tart.

A miniszterelnök azt is elmondta:

amíg ez a folyamat lezárul, addig az építőanyagok kiviteléhez bejelentési kötelezettséget és állami elővásárlási jogot vezet be a kormány, így megpróbálja Magyarországon tartani az építkezések szempontjából kulcsfontosságú anyagokat. Néhány építőanyagnál pedig extraprofitadó bevezetésével igyekeznek megállítani az árak emelkedését.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta: egyes építőanyagoknál elfogadhatatlan mértékű profitot akarnak realizálni a szereplők, ezért ha a kormányzat egy bizonyos árszint fölötti eladási árat tapasztal, akkor annak kilencven százalékát adó formájában elveszi.

Szintén az építőanyag kínálatának növelése érdekében

a kormány visszavonja a bányászati koncessziót, amennyiben a jogosult az engedély megadásától számított egy éven belül nem kezdi meg a tevékenységet.

Orbán Viktor hozzátette: be kell avatkoznia az államnak, ellenkező esetben a lakásfelújítási támogatások nem a kispénzű magyar állampolgárokhoz jutnak el, hanem azokhoz, akik az építőipart, az építőanyagipar-kereskedelmet tartják a kezükben.

– Az építőanyag-hiány nemcsak a lakossági, hanem a vállalati és az állami építőipari beruházásoknál is súlyos zavarokat okozhat. Ezért indokolt az áruk szabad mozgásának, ebben az esetben az építőanyagok kivitelének korlátozása. Az ilyen és ehhez hasonló piaci beavatkozásokat az Európai Unió megvizsgálja, ami pedig több hónapig is eltarthat. Ezért dönthet a kormány egyéb intézkedésekről is, vagyis a regisztrációs kötelezettségről, az állami elővásárlási jogról és az extraprofitadóról – hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton.

A hazai bányákból építőanyag céljából kitermelt homok, kavics és sóder drágulását nem világpiaci folyamatok okozzák
Fotó: Nagy Balázs

A miniszterelnök főtanácsadója megkeresésünkre kiemelte:

az extraprofitra vonatkozó intézkedések egyelőre a kavicsra, a homokra és a sóderre vonatkoznak, de várhatóan kiterjednek a cementre és adott esetben egyéb termékekre is.

Az építőanyag-gyártóknak és forgalmazóknak az Innovációs és Technológiai Minisztérium felületén kell regisztrálniuk. Emellett részletesen be kell számolniuk a vállalkozásoknak egyebek mellett az adott termék származási helyéről, az áru útjáról.

A regisztrációs kötelezettségnek köszönhetően a kormánynak nagyobb rálátása nyílik a piaci folyamatokra, és ha szükséges, az állam elővásárlási joggal élhet.

Nagy Márton rámutatott: várhatóan komoly árcsökkentő hatása lesz az extra­profitadó bevezetésének a sóderre, a kavicsra és a homokra. Az állam meghatározza azt az árszintet, amely fölött az értékesítésből származó bevétel kilencven százalékát adó formájában beszedi. A miniszterelnök főtanácsadója arra is felhívta a figyelmet, hogy

semmilyen fundamentális alapja sincs a hazai kavicsbányákból kitermelt alapanyagok jelentős árrobbanásának, amely nem indokolható például a vas és a fa világpiaci áremelkedésével.

– Ehhez kapcsolódik a bányászati koncessziók visszavonásáról és újrakiosztásáról szóló kormányzati döntés: amennyiben akár az extraprofit állami megadóztatása miatt, akár egyéb okok miatt a bányákat leállítják vagy nem kezdik meg a kitermelést, akkor az állam visszaveheti a jogot. Az intézkedés célja, hogy a termelés fennmaradjon – hangsúlyozta Nagy Márton.

Nagy Márton: A lakosság és a gazdaság igényeihez kell igazodnia az építőanyag-kínálatnak, nem a többségében külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók és -forgalmazók extraprofit-gyarapodásához
Fotó: Havran Zoltán

Hozzátette: a bejelentett intézkedések célja, hogy az építőanyagok árának emelkedését féken lehessen tartani, illetve a nélkülözhetetlen alapanyagok az országban maradjanak. Cél, hogy ezekből az anyagokból elegendő mennyiség álljon rendelkezésre idehaza.

A kínálat pedig a lakosság és a gazdasági szereplők igényeihez igazodjon, ne pedig a többségében külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók és -forgalmazók extraprofitját gyarapítsa.

A szakma üdvözli a bejelentést

– A tegnap bejelentett kormányzati intézkedések az egész építőipari értékláncban segítik a tisztánlátást – hangsúlyozta Orbán Viktor bejelentését követően Koji László. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke kiemelte: az építőipari értékláncban döbbenetesen eltérő profitrátával – öt és 35 százalék közötti kulccsal – dolgoznak a cégek. Fontosnak nevezte, hogy az értéklánc a jövőben kiegyenlítettebben működjön. Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség elnöke a távirati irodával azt közölte, az exportkorlátozás alá olyan termékeknek kell kerülniük, amelyekből belföldön hiány van. Kedvező hatása lehet az importált vasipari termékek árára, a faipari alapanyagokra viszont egyelőre nem látható, milyen hatással lesz.