14°C Hedvig 2021. October 17. 
Várhatóan már a napokban intézkedéseket jelent be a kormány annak érdekében, hogy az építőanyag elszálló ára miatt a családoknak szánt támogatások ne a piaci szereplőkhöz vándoroljanak.
Orbán Viktor miniszterelnök kedden arról beszélt, elfogadhatatlan és morálisan is aggályos, hogy az akár százszázalékos áremelkedés miatt a kormány családoknak szánt otthonfelújítási támogatás gyakorlatilag a piaci szereplők zsebébe vándoroljon.
Globálisan is meghaladja az élénkülő építőanyag-kereslet a kínálatot, ezért világpiaci jelenség az árak emelkedése. Ennek következménye, hogy idehaza és külföldön is egyre többet kell várni bizonyos építőanyagok beszerzésénél.
A globális jelenséget egyrészt az okozza, hogy a pandémia miatt visszaeső gyártás hatásai még érezhetők, másrészt a világjárvány alatt nőtt a beruházási kedv.
Magyarországon ugyanakkor az Eurostat adatai szerint már az első negyedévben jóval nagyobb mértékben emelkedtek az építőanyagárak, mint az unió többi országában.
A brutális hazai áremelkedés pontos okait egyelőre még vizsgálják, ugyanakkor a Magyar Nemzet által megkérdezett, az ágazatra rálátó szakértők többféle árfelhajtó gyakorlatot is elképzelhetőnek tartanak.
Egyes vélemények szerint a magasabb profittal kecsegtető, erőteljes kivitel is hozzájárul az elszálló árakhoz.
Az építőanyagokból és a gyártáshoz szükséges alapanyagokból Magyarország importra szorul.
Szakértők arra gyanakodnak, hogy a globális dráguláshoz képest is jelentős hazai áremelkedést részben az okozhatja, hogy
az ágazatot meghatározó piaci szereplők a hazai kereslet kielégítése helyett – a magasabb profit érdekében – nem fogták vissza kellően az exportot, vagyis a magyar családok helyett a külföldi vevők juthatnak hamarabb hozzá az építőanyaghoz.
Idehaza pedig már akár hónapokat is várni kell az alapvető árukra, például a faipari termékekre vagy a szigetelőanyagokra.
Erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai:
már az első negyedévben meghaladta bizonyos alapanyagok és gépek exportja az importot. Ráadásul a kivitel jelentősen felpörgött a járvány által még kevésbé érintett tavalyi első negyedévhez képest is.
A műanyagalapanyag-kivitel például közel ötven százalékkal meghaladja a tavalyi volument, de a faáruexport is több mint negyedével, míg az épületgépészeti szerelvényeké több mint tizenöt százalékkal nőtt.
A legfontosabb, ágazatot érintő árucsoportokban az export lényegesen jobban nőtt az importnál, vagyis a magasabb szállítási és egyéb költségek mellett is jövedelmezőnek bizonyul a vállalkozások exporttevékenysége. A kivitel árfelhajtó hatású és az áruhiányt súlyosbítja.
Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke a Magyar Nemzet megkeresésére arra emlékeztetett,
a hazai építőanyag-piaci szereplők profitja a kedvezőtlen világpiaci folyamatok ellenére is bőven meghaladja a környező országokét. Minden ország küzd az áruhiánnyal, ezért máshol megtartják a rendelkezésre álló építőanyagot.
Az ÉVOSZ az export korlátozását már korábban javasolta a kormánynak. Emellett a szövetség azt kérte, a kormány segítse elő a beszerzést az alternatív piacokról, például Oroszországból vagy Törökországból, ezzel növelve a kínálatot. A szövetség emellett a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) vizsgálatát is kérte.
Koji László megkeresésünkre hozzátette, az uniós export korlátozására nincs lehetőség, csak a harmadik országok irányába. Összességében szűk az állami piacszabályozás mozgástere,
hosszú távon a magyar tulajdonú vállalkozások helyzetbe hozása rendezheti a piaci viszonyokat.
A GVH-hoz is egyre több panasz érkezik. Ezek alapján az egyes termékekből bizonyos helyeken áruhiány alakulhatott ki, a kereskedések pedig a beszerzési árak gyors változásaiból fakadó kockázatokat igyekeznek áthárítani a vásárlókra. A jelzések szerint
a drágulás szűkíthette a vásárlók reklamációs lehetőségeit, gyakori a teljes vételár előre fizetése és a hibás teljesítés.
A GVH tegnapi közlése szerint vizsgálják azokat az okokat, amelyek az indokolatlan áremelkedést okozzák.
Korábban Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, Nagy Márton arról beszélt,
hogy a külföldi építőanyag-gyártó cégek visszaélnek az erőfölényükkel, ezért szembe kell szállni velük.
Nagy Márton jelezte azt is, hogy Magyarországon az elmúlt években sokkal nagyobb ütemű volt az áremelkedés, mint a környező országokban.
Jelenleg a külföldi tulajdonú vállalatok adják a teljes magyar építőanyag-ipari árbevétel 54 százalékát, amivel önmagában nem is lenne probléma, viszont a piac több mint felét mindössze öt külföldi cég fedi le.
