Kiadó az Opel-gyár jelentős része Rüsselsheimben

A rüsselsheimi Opel-üzemnek jócskán összébb kell húznia magát. A korántsem örömteli folyamat során a városnak és az iparvállalatnak össze kell hangolnia a terveit, hogy kölcsönösen előnyös felhasználási módot találjanak a kiürített ingatlanoknak.

A német gyártót eddig elkerülte az adathamisítás vádja Fotó: Ina Fassbender Forrás: Reuters

Vannak olyan németországi kisvárosok, amelyeknek a létezéséről sem tudna a nagyvilág, ha nem települt volna meg a határukban egy autóipari nagyvállalat. Furcsa települések ezek: szerény és csendes városkák, amelyek mellé valódi nagyváros épült az idők során, óriási parkolóházakkal, sugárutakkal, központi terekkel. A BMW, a Mercedes, az Audi, a VW végeláthatatlan üzemcsarnokaikkal, tekintélyes irodaházaikkal túlnőnek a névadó település dimenzióin.

Ilyen autógyárváros Rüsselsheim is, az autóipart megrázó átalakítási hullám egyik áldozata azonban éppen az Opel márka lett.

Így már szinte optimizmusra vall, hogy a helyi önkormányzat olyan városfejlesztésben gondolkodik, amelyben az Opel továbbra is szerepet játszik, ha már nem is tölt be központi helyet. Az autógyártónak, amelyet 2017-ben integráltak a francia PSA-csoportba, és néhány napja már csak egy márka a sok között az újonnan alakult Stellantis Holding részeként, tovább kell zsugorodnia, és hamarosan meg kell válnia a gyár területének jelentős részétől. Az átalakulás mindenképpen fájdalmas lesz, de csak akkor lehet észszerű, ha a város és a vállalat megfelelő időben összefog, hogy vonzó koncepciókat dolgozzon ki az adott ingatlanoknak.

Pirosra vált a lámpa Rüsselsheimben – a központi gyár területének egy részét bérbe adják a vállalkozó kedvűeknek
Fotó: Reuters

Korábban volt már egy sikertelen kísérlet, hogy az Ikea logisztikai központját helyezzék el az Opel egyik telephelyén, csak nem készítették megfelelően elő, nem voltak megállapodások az önkormányzattal, amely aztán leállíttatta az építkezést. Annak érdekében, hogy ilyesmi ne fordulhasson elő, pontos felmérésekre és megfelelő javaslatokra van szükség. Nem utolsósorban az Opel-ingatlantulajdonosoknak is jobb, ha világosan meg tudják mondani az érdeklődőknek, hogy mit szabad a város ezen pontján, és mit nem. Az a logisztikai központ, amely a kritikusok szerint rengeteg többletforgalmat, de csak kevés adóbevételt hoz, nyilvánvalóan nem felel meg az önkormányzat jövőbeli terveinek.

„Rüsselsheim már nem csak az Opelt jelenti, bár az autóipar továbbra is fontos marad” – mondta Udo Bausch polgármester a Frankfurter Allgemeine Zeitung kérdésére.

Bausch szerint azonban a GPR Klinikum körül már erős egészségügyi szektor alakult ki. És a Rhein-Main Egyetemmel folytatott együttműködés is számos érdekes kezdeményezést és partnerséget eredményezett. Most arra várnak, hogy melyik innovatív vállalat nyit elsőként hidrogén töltőállomást a városban.

Váratlan és gyors zuhanás ez a másfél évszázadnál is hosszabb múltra visszatekintő autógyár számára. A vállalatot 1862-ben alapította Adam Opel, aki saját kezűleg készítette varrógépeit. 1886-ban elkezdtek kerékpárokat gyártani, majd 1899-ben az Opel cég megvásárolta a Dessauban lévő Friedrich Lutzmann autógyárat, és rögtön hozzáfogtak az gyártáshoz Rüsselsheimben. Ennek eredménye volt első automobiljuk, az Opel Patent Motorwagen.

A II. világháború utáni gazdasági prosperitás évtizedeiben az Opel népszerű és elérhető árú családi autói révén vált a vásárlók kedvencévé.

A Kadett, az Astra használt és új autóként Kelet-Európába is eljutott, jelenleg a magyar autóállomány legnépszerűbb márkája. Az Opel mint autógyártó jövője azonban nem látható világosan, a körbe zárt villám mostanában leginkább olyan gépkocsik orrát díszíti, amelyek Peugeot gyártmányok német változatai.