Nincs ingyen az uniós támogatás

– Az uniós pénz nem támogatás, hanem valójában törlesztés. A kapott összeg háromnegyedét 2010 előtt vissza is vitték, hiszen a források fejében a nyugat-európai vállalatok nyertek a közbeszerzéseken. Ma már magyar tulajdonú cégek is labdába rúghatnak, nyilván ez sem tetszik sokaknak – mondta a Magyar Nemzetnek Lentner Csaba közgazdászprofesszor.

Lentner Csaba: A nyugati cégek extraprofitot termeltek, és a pénzt jobbára el is vitték Forrás: Mirkó István

Előszeretettel fenyegetik hazánkat az uniós képviselők és a hazai balliberális oldal politikusai azzal, hogy ha az Orbán-kormány nem úgy lép, ahogy külföldről elvárják, akkor megvonják az országtól az uniós támogatásokat. Nagyon sok pénzről van szó, de ez nem ingyen jár.

– Az Európai Unió nem támogatást, hanem törlesztést fizet a részünkre – mondta a Magyar Nemzetnek Lentner Csaba. A közgazdászprofesszor jelezte: három évtizede, a rendszerváltozás folyamatában Magyarország feladta a belső piacai védelmét. Ezzel az ország lemondott a hazai termelők megsegítéséről, így vámfizetés nélkül lepték el a magyar piacot a nyugat-európai termékek. A védővámok védelme nélkül a hazai termelők már nem voltak képesek felvenni a versenyt. Ráadásul sem a kormányzat, sem a korábbi jegybank nem adott megfelelő támogatást a hazai termelőknek. A Nyugat-Európából jött cégek lényegében megfullasztották a hazai termelőket. Megszerezték a belső magyar piacot, de azokat a keleti piacokat is, amelyekre valaha a híres hazai vállalatok szállítottak.

– A nyugati cégek extraprofitot termeltek Magyarországon, és a pénzt jobbára el is viszik – magyarázta a szakértő. Emlékeztetett: a rendszerváltozáskor mindenki láthatta, hogy összeomlott a tervgazdasági rendszer, a keleti piacok leépültek, és elindult a nyugati orientáció erőltetése.

És csak halvány ígéretként jelent meg, hogy Magyarország tagja lehet az Európai Uniónak. Ez másfél évtizeddel később be is következett, de addigra feladtuk az önálló gazdaságpolitika formálásának jogát.

Lentner Csaba: A nyugati cégek extraprofitot termeltek, és a pénzt jobbára el is vitték
Fotó: Mirkó István

– A kezdetektől elvárták hazánktól az uniós fiskális szabályok alkalmazását és korlátozottan a jegybanki politika átvételét. Le kellett építeni azokat a pénzügyi kereteket, amelyekkel a magyar állam a hazai cégeket, így például a mezőgazdaságban tevékenykedő társaságokat támogatta volna – emelte ki a közgazdász. Sőt: vállaltuk, hogy a költségvetés adóforintjaiból a munkaerőt képezzük, az egészségügyi ellátást biztosítjuk a külföldi cégeknek is. – Odaadtuk az ország lehetőségeit, a betelepülő külföldiek adókedvezményeket, letelepedési és beruházási támogatásokat kaptak. Olcsón adtuk a munkaerőt, lehetővé tettük a profit szabad kivitelét. Az unió fejlett országaiból érkező cégek optimális feltételek közé érkeztek, és éltek is a lehetőségekkel – ismertette Lentner Csaba.

A professzor arra is kitért, hogy minden tagállam befizet az Európai Unió költségvetésébe. A fejlett államok többet adnak, mint amennyit támogatásként visszakapnak. De köttetett egy egyezség, amelyet Magyarország betart, ezt akkor tartsák be a többiek is.

– Ezek az országok megkaptak mindent, ezért hangsúlyozom, hogy nem támogatást kap Magyarország, hanem az uniós forrás valójában törlesztés. A kapott pénz háromnegyedét 2010 előtt vissza is vitték, hiszen az uniós támogatások fejében a nyugat-európai vállalatok nyertek a közbeszerzéseken. Ma már magyar tulajdonú cégek is labdába rúghatnak, nyilván ez sem tetszik sokaknak – mondta a szakértő.

Lentner Csaba szólt arról is, hogy az Európai Unió alapvetően nem gazdasági szövetség. Eredendően azért jött létre, hogy az évszázadokon át tartó német–francia ellentéteket, amelyek sokszor háborúba is torkollottak, világégést is okoztak, kordában lehessen tartani. A közösség létrejöttének az volt a célja, hogy a két ország közötti ellentéteket elaltassa, akár a kölcsönös gazdasági érdekek által. Az unió gazdasági vonatkozásai tehát másodlagosak, nem érdeke a fejlett államoknak, hogy Magyarország vagy például Bulgária ugyanolyan erős legyen, mint amilyen például Németország.

Mindez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak ne lenne helye az Európai Unióban, de azt ki kell mondani: a közösségi támogatások nem ajándék pénzek. Hazánk nagyon sok mindent betett a „közösbe”, ahogy a többi újonnan csatlakozott tagállam is.

Ezért az aktuális uniós pénzügyi ciklus forrásaira nem lehet úgy tekinteni, hogy az ingyen és ajándékként érkezik Magyarországra.