Olcsóbbak lesznek az új lakások

– A járvány miatt a gazdaság fellendítésére és arra van szükség, hogy az építőipar megrendeléseket, munkát kapjon. Az, hogy két év van egy-egy fejlesztés elindítására, impulzív megoldás, hiszen a szoros határidő miatt egyfajta most vagy soha érzetet alakít ki a piacon, ami gyorsan kedvező eredményekre fog vezetni – mondta lapunknak az újból öt százalékra csökkenő lakásáfáról Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület alelnöke. A szervezet üdvözli az otthonteremtési programot, de különösen a korábban már bizonyító áfakedvezményt, amely Kiss Gábor szerint első körben némi árcsökkenést is magával hoz az új építésű lakások piacán.

Az építőiparnak megrendelésekre van szüksége a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt Fotó: Teknős Miklós

– Az új otthonteremtési programnak jelentős élénkítő hatása lesz, de a lakásfejlesztéseket, lakásépítéseket leginkább az ismét öt százalékra csökkenő forgalmi adó fogja fellendíteni – mondta lapunk érdeklődésére Kiss Gábor, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) alelnöke. A Metrodom ingatlanfejlesztő vállalat ügyvezetője felidézte, hogy

a 2016 és 2019 közötti időszakban a kedvezményes lakásáfa már bizonyított, hiszen néhány év alatt a többszörösére nőtt az egy évben kiadott lakásépítési engedélyek száma, majd az átadott lakásszám is évről évre jelentősen nőtt.

Most vagy soha?

– A négyéves időszak végén már nem lehetett bízni abban, hogy a kormány meghosszabbítja a kedvezményt. A múlt év elejétől az építési engedélyek száma fokozatosan csökkenni kezdett, tavaly ősztől pedig az új lakások kereslete és kínálata is visszaesett. Ezt fokozta a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatása, a helyzet pedig odáig romlott, hogy a kormány a kedvezményes áfakulcs visszahozása mellett döntött – mutatott rá Kiss Gábor.

Mint mondta, akkor négyéves „időablak” nyílt a lakásépítésekre, azzal, hogy aztán a 2018. november 1-jéig építési engedélyt szerző lakások kivitelezésére, értékesítésére 2023 végéig van mód az ötszázalékos áfával.

Ezúttal kettő plusz négy évről van szó, tehát a 2021-ben és 2022-ben építési engedélyt szerző lakások kerülnek majd az ötszázalékos áfa hatálya alá, azzal a kitétellel, hogy ezeket a lakásokat 2026. december 31-ig lehet ötszázalékos áfakulccsal értékesíteni.

Az áfakedvezmény elsősorban azért fontos, mert a lakhatás alapjog, a 27 százalékos forgalmi adó viszont indokolatlanul nagy terhet ró a lakásokra, a lakásvásárlókra. – A kormányzati szándék érthető, hiszen a járvány miatt a gazdaság fellendítésére és arra van szükség, hogy az építőipar megrendeléseket, munkát kapjon. Az, hogy két év van a telekvásárlásra, az engedélyek beszerzésére, egy-egy fejlesztés elindítására, impulzív megoldás, hiszen a szoros határidő miatt egyfajta most vagy soha érzetet alakít ki a piacon, ami gyorsan kedvező eredményekre fog vezetni. Az IFK üdvözli a lépést – hangsúlyozta Kiss Gábor.

Az építőiparnak megrendelésekre van szüksége a járvány okozta gazdasági nehézségek miatt
Fotó: Teknős Miklós

Okafogyott program

Ugyanakkor az egyesület szerint a korábbi felívelés, majd visszaesés, majd a várható újbóli felfutás és visszaesés helyett szerencsés lenne ezt a fajta rángatást levenni a piacról, hogy közép- és hosszú távon kiszámítható környezete legyen a lakásfejlesztéseknek. Kiss Gábor rámutatott,

egy ötven-száz lakásos lakóház fejlesztése három-négy éves ciklust jelent. Ebből egy-két évet tesz ki a telekvásárlás, az engedélyek megszerzése és más előkészületek, maga az építkezés mintegy két évet vesz igénybe, és további hónapokat jelentenek a használatbavétellel kapcsolatos feladatok.

– Mielőtt az otthonteremtési program elemeit bejelentették volna, a piac a térképi lehatárolásokat várta a rozsdaövezeti lakásépítési programhoz. A feltételek adottak, megtörtént az építési törvény és az áfatörvény módosítása, már csak a helyszínek kijelölése maradt hátra – magyarázta az IFK alelnöke, aki szerint jelen körülmények között okafogyottá vált a rozsdaövezeti program, legalábbis 2026-ig. Kiss Gábor hozzátette, a programnak úgy lehetne új lendületet adni, ha ott esetleg további kedvezményekkel ösztönöznék a fejlesztéseket vagy ha ezekre a területekre nem vonatkozna a kétéves, illetve hatéves időkorlát.

Jövőbe vetett hit

Az áfacsökkentés árakra gyakorolt hatására vonatkozó kérdésünkre Kiss Gábor azt mondta,

első körben némi árkorrekciót, árcsökkenést okoz az intézkedés, jóllehet minden bizonnyal nem a 27 és az öt százalék közti áfakulcs különbözetének mértékében.

Középtávon azonban folytatódni fog a lakások drágulása, igaz, Kiss Gábor szerint nem olyan mértékben, mint 2020 előtt. – A 2016-ban kezdődő felfutó ciklus idején erős kapacitáshiány jellemezte az építőipart, ez azonban mostanra javult. A vírushelyzetben ráadásul további kapacitások szabadultak fel. Ugyanakkor mivel lakásfelújításra is hárommilliós támogatást ad az állam januártól, a szakipari munkáknál számítunk hiányra és a munkafolyamatok drágulására. Ez és az építőanyagok iránt növekvő kereslet fog áremelkedést okozni az új lakások piacán – vélekedett Kiss Gábor, aki azonban azt várja, hogy sokkal inkább költségalapú lesz az árazás, mint az elmúlt években.

Az IFK alelnöke arról is beszélt, hogy az új lakások iránt egy ideje mérsékeltebb a kereslet, különösen a Covid–19 hatására. Ez a január 1-jétől hatályos áfacsökkentésre várva néhány hétig még így is marad. – Értelemszerűen élénkülő keresletre számítunk a jövő év elején. Az igazán nagy fellendülést viszont a vakcinától várjuk. Addig mérsékeltebb marad a kereslet is, hiszen a lakásvásárlásnál az emberek jövőbe vetett erős hite nagyon fontos szempont, amíg viszont kitart a járványhelyzet, a bizonytalanság is megmarad – magyarázta Kiss Gábor.

Energetikai korszerűsítések indulhattak el

Lezárult a lakossági energiahatékonysági hitelprogram, amelyben kilencvenmilliárd forint jutott több tízezer lakás, családi ház korszerűsítésére – közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB). A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP), illetve a Versenyképes Közép-Magyarország operatív program (VEKOP) részeként meghirdetett hitelprogram azért indult, hogy forrást biztosítson a lakóépületek energiahatékonyságának, valamint a lakóépületekhez kapcsolódó megújuló energiaforrások alkalmazásának növeléséhez. Eddig több mint 22 ezer család élhetett a lehetőséggel. A lakossági és társasházi ügyfelek 75 százaléka napelemes rendszer telepítésére kérte a hitelt, de a napkollektoros rendszerek, a hőszigetelés, valamint a nyílászárók cseréje is népszerű volt. Az uniós pályázati lehetőséget nullaszázalékos kamatozással, tízszázalékos önerővel magánszemélyek esetében ötszázezer forinttól, társasházak és lakásszövetkezetek esetében pedig lakásonként 250 ezer forinttól lehetett igényelni. Az akár húszéves futamidő alatt nemcsak a törlesztőrészlet fizethető meg, hanem a beruházás is megtérülhet az energiamegtakarításból. A már befejezett beruházások révén az üvegházhatású gázok becsült éves csökkenése 2020. október végéig több mint 25 330 tonna szén-dioxid-egyenérték volt.