Régen várt döntés a lézerkutatásban

Jóváhagyta a lézerkutatással foglalkozó európai intézmények konzorciumi irányítását az Európai Bizottság – mondta a Magyar Nemzetnek az innovációs és technológiai miniszter. Palkovics László jelezte, a konzorciumban részt vevő ELI-HU Kft. tulajdonosi jogait az alapító magyar kormány a Szegedi Tudományegyetemre ruházza át a modellváltás jegyében.

Szegedi lézerközpont, ELI-ALPS Fotó: Kurucz Árpád

A lézerkutatással foglalkozó európai tudományos szcénában régóta várt döntést hozott meg a napokban az Európai Bizottság, amikor az Extreme Light Infrastructure (ELI) létesítmények fenntartóiként Magyarország, Csehország, Olaszország és Litvánia mint alapító tagállamok által megpályázott konzorcium megalakulását jóvá hagyta. Az Európai Kutatási Infrastruktúra Konzorciumról (European Research Infrastructure Consortium, ERIC), amelyhez hamarosan a romániai intézmény is csatlakozik, Palkovics László beszélt a Magyar Nemzetnek.

Az innovációs és technológiai miniszter a lépés jelentőségéről szólva kiemelte, hogy a kutatóközpontok ezután egyazon jogi szervezethez tartoznak, ami nagyban megkönnyíti a három részre bontott intézmény működtetését.

– Az ERIC egy speciális európai vállalat, amely az európai kutatási infrastruktúrák működtetésére jött létre. Ennek előnyei között említhető az egyszerűbb adózás és pályázás, valamint a letisztultabb, ezért olcsóbb koordináció, adminisztráció. A működtetés során az ERIC-hez érkeznek az infrastruktúrát használó kutatók küldőországainak befizetései, és onnan kapják a működéshez szükséges pénzeket a kutatóközpontok. Vagyis a kutatóközpontok egyazon szervezet irányítása alá kerültek – illetve a romániai egység a jövőben kerül.

A kormány a nemzeti tagság mellett az ELI-HU Kft.-vel is részt vesz a szervezetben, amely vállalat tulajdonosi jogait a Szegedi Tudományegyetemre ruházza át a modellváltás jegyében – hangsúlyozta Palkovics László.

A tárcavezető az összetett helyzet könnyebb érthetősége okán felidézte a határokon átívelő infrastruktúra születésének körülményeit. – A nagy teljesítményű lézerkutatási infrastruktúra kiépítése Gérard Mourou 2018-ban Nobel-díjjal elismert munkája alapján merült fel, amelyben kidolgozta, hogyan lehet attoszekundumos (a másodperc milliárdod részének milliárdod része) időtartamban nagy teljesítményű lézert generálni és használni. Sok kutatási területre nem igaz, de a civil lézerkutatások terén Európa jobb pozícióban van, mint Kína vagy az Egyesült Államok, ezért az Európai Bizottság úgy látta, erre a munkára mindenképpen érdemes építeni. Felkérték Gérard Mourou-t és kollégáit, hogy dolgozzák ki az európai lézerkutató-központ infrastruktúráját, azt is szem előtt tartva, hogy az újonnan csatlakozott kelet-európai országok is részt vehessenek a tudományterületben. Ezért bontották három részre a kutatóközpontot úgy, hogy a lézerfizika és a lézertechnológia különböző területeire szakosodva egymást kiegészítő, de önmagukban is a világ élvonalába kerülő intézmények jöjjenek létre. Így esett Csehországra, Magyarországra és Romániára a választás – sorolta az elmúlt néhány év eseményeit Palkovics László.

A szegedi lézerközpont is helyet érdemelt ki a világ tíz legfontosabb nagy léptékű projektje között
Fotó: Kurucz Árpád

A miniszter szerint a projekt három részre bontásának előnye az, hogy az egyes országokra kisebb teher hárul a kivitelezésben, míg ha utazniuk kell a kutatóknak a helyszínek között, az nem okoz túl nagy kellemetlenséget. Az egyetlen hátulütőnek az nevezhető, hogy bizonyos infrastrukturális elemeket így háromszor kellett megépíteni. Kiemelte: az élvonal megcélzása sikerrel járt, hiszen a PhysicsWorld magazin tavaly összeállított, úgynevezett big-science rangsorában

a szegedi lézerközpont is helyet érdemelt ki a világ tíz legfontosabb nagy léptékű projektje között.

A tárcavezető emlékeztetett arra is, hogy az ELI-központok felépítését a „házigazda” országok európai uniós forrásokból finanszírozzák, a hosszú távú működtetést viszont növekvő mértékben az ELI–ERIC-nek kell biztosítania. Ennek a feltétele, hogy kutatók érkezzenek a központba, a küldő országok pedig nemzeti tagdíjukat fizessék be az ERIC-be, de pályázati bevételekkel is számolhat a fenntartó. – A létesítmény három egységének felépítése egyenként háromszázmillió euróba kerül, tehát a szegedi központ az elmúlt évek messze legnagyobb tudományos infrastrukturális fejlesztése Magyarországon – hangsúlyozta Palkovics László.

A szegedi ELI-ALPS a világ első olyan létesítménye, amely a fény és az anyag kölcsönhatásának vizsgálatát minden eddiginél nagyobb intenzitások mellett teszi lehetővé
Fotó: Cseke Csilla / MTI

– Egy 2019-es kormányülésen döntöttünk arról, hogy amíg a szegedi létesítmény kivitelezése nem zárul le, vagyis nem áll saját lábára az ide érkező kutatók küldőországaival együttműködésben a lézerközpont, addig Magyarország vállalja a finanszírozást, ami évi négymilliárd forintot meghaladó összegre rúg. Az ELI-ben nagyjából húszszázalékos mértékig lehet alkalmazott kutatásokon is dolgozni, de alapvetően – uniós döntés értelmében – alapkutatásokhoz jött létre. Pénzügyi szempontból az a cél, hogy az ELI eltartsa magát, a nyereségesség kevésbé, hiszen az alapkutatásokat a közösségnek kell finanszíroznia – magyarázta a tárcavezető.

Hozzátette, hogy maga a létesítés is kutatási feladat, hiszen a berendezéseket nem úgy szerzik be, hogy „leemelik a polcról”, hanem önmagában ezeknek a rendszereknek a kifejlesztése, üzembe helyezése is külön munka. Már most több mint száz kutató dolgozik részben a fejlesztéseken, részben a már meglévő, üzembe helyezett berendezéseken. Az uniós forrásokból finanszírozott szegedi ELI–ALPS építése a végéhez közeledik, de részben már működik és hasonló a helyzet a csehországi Dolní Břežany-i telephelyen működő ELI–Beamlinesnál is. A Bukarest közelében épülő ELI–NP-ben a nukleáris fotonika területén is több száz kutató és doktorandusz dolgozik már.