Újabb fázisába lépett a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) Akvamarin nevű, 2,9 milliárd forint értékű projektje, amelyre a Innovációs és Technológiai Minisztérium, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatán nyert 1,9 milliárd forint támogatást tavaly. A cél megtalálni a válaszokat arra, miként lehet hatékonyan és biztonságosan, vízbontás segítségével, hidrogén formájában tárolni és később felhasználni a karbonmentesen termelt villamosenergia-többletet. A projekt szorosan illeszkedik Magyarország Nemzeti hidrogéstratégiájához, amelyet a kormány szerdán fogadott el.
A hidrogéntermelő egységre kiírt közbeszerzési pályázaton a GanzAir Kompresszortechnika Kft.-re esett a választás, amelynek értelmében a kiskunhalasi gyártóbázisú cég állíthatja össze és üzemelheti be ezeket a berendezéseket. A hidrogéntermelő, -tároló és -nyomásfokozó létesítmény kiviteli tervezési és engedélyezési előkészítési feladatait a Petrolterv Kft. végzi majd.
Az MFGT a négy föld alatti gáztárolójából – ahogyan erről lapunk beszámolt – a kardoskútit vonja be a kutatás-fejlesztési projektbe. Ennek részeként egy – a segédüzemekkel együtt – 2,5 MW névleges összteljesítményű elektrolizáló és nyomásfokozó rendszer és a hidrogént a földgázba keverő, adagoló technológia épül ki. Az előállított hidrogén egyrészt földgázba keverve az MFGT saját gázmotorjaiban, kazánjaiban hasznosul, csökkentve a technológia szén-dioxid-kibocsátását. Másrészt a távvezetéki és elosztórendszeri beadagolhatóság vizsgálata mellett a közvetlen energetikai felhasználáson túl cél az is, hogy ipari méretű kísérletet folytassanak a hidrogén föld alatti gáztárolóban nagy – száz bar feletti – nyomáson tartott, hosszú távú tárolására.

Fotó: Kurucz Árpád
Ezzel párhuzamosan egyetemek és kutatóintézetek bevonásával vizsgálni fogják a nagynyomású hidrogénnek a felszíni technológiai berendezésekre, a helyi gázhálózatra, a föld alatti gáztároló geológiai szerkezetére való hatását. A berendezések gyártása nagyjából egy évet vesz igénybe. A telepítés, beüzemelés és próbaüzem után a technológia várhatóan 2023 februárjában kezdi meg üzemszerű működését.
A tiszta hidrogén kiemelt jelentőségre tehet szert Európa dekarbonizációjában és a hatékonyabb energiarendszer kialakításában: az időjárásfüggő megújuló energiaforrásokra egyre jobban támaszkodó energiaellátás csak jelentős, hosszabb távú átmeneti energiatárolással együtt oldható meg, áthidalva a termelés és a fogyasztás időbeli eltéréseit, ami jelenleg tárolási lehetőség hiányában szabályozási, rendszerbiztonsági nehézségeket okoz Európa-szerte.