A hetényi huszárcsíny
1849. szeptember 5-én Hetény mellett – Klapka és törzskara jelenlétében – Csomortányi Lajos főszázados három század jászkun Lehel-huszárral csalt lépre ellenséges lovasságot.
Az 1849. június 28-i győri ütközet után báró Julius Jacob von Haynau táborszernagy császári-királyi főserege tovább haladt Komárom felé.
Görgei Artúr tábornok úgy vélte, még a cári intervenciós erők beérkezése előtt kell megverni a császári-királyi fősereget.
A budavári kávéház üzemeltetői a Nemzeti Hauszmann programhoz illeszkedve is tevékenykednek.
Az a narratív közeg, amely ismerős az ötven fölöttieknek, akik még éltek a szocializmusban, a fiatalok számára már érthetetlen.
Görgeinek a nemzeti emlékezetben elfoglalt pozíciója és történelmi szerepe végre méltó helyre kerülhetett – hangsúlyozta az államtitkár.
Áruló volt-e vagy hős? A Görgei-kérdés 1849 óta a mai napig foglalkoztatja a magyar közvéleményt.
Csapatuk ezúttal Arad környékét járta be, megemlékezve az 1848–’49-es szabadságharc végkifejletét jelentő nemzeti tragédiáról, és Balla Géza borászatát is meglátogatták.
1849. április 6-án már negyedik napja zajlottak a tavaszi hadjárat első szakaszának hadműveletei.
Korábbi, még mindig kapható, az 1848-as forradalomhoz és szabadságharchoz kapcsolódó kiadványaiból állított össze egy csokorra valót a Magyar Nemzeti Múzeum.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.