A magyar honvédek mellett csapódtak be a terroristák rakétái

Rakéták csapódtak be tegnap az iraki Erbíl környékén, nem messze attól a repülőtértől, ahol egyébként 150-160 magyar honvéd is szolgál. A Magyar Nemzet megkeresésére a Honvédelmi Minisztérium tudatta: magyar állományt érintő személyi sérülés nem történt és az anyagi kár is minimális. Felkerestük Szatmári Barnabást, az Ökumenikus Segélyszervezet helyi képviseletének vezetőjét, aki a katonai készültség jelentős megemelkedéséről számolt be.

Erbil, 2014. szeptember 16. Iraki kurd harcosok, azaz pesmergák egy ellenõrzõ ponton az Iszlám Állam (IÁ) szélsõséges iszlamista szervezettel vívott harc közben Kurdisztán tartomány fõvárosától, Erbiltõl 40 km-re nyugatra 2014. szeptember 16-án. (MTI/EPA/Mohamed Messzara)

Rakétatámadást jelentettek kedd hajnalban az Irak északkeleti részén fekvő Erbílből, a Kurdisztáni Autonóm Régió fővárosából. A rakéták elérték a repülőtérnél lévő amerikai katonai bázist, ahol többen – köztük az Egyesült Államok egyik katonája – megsérültek, egy külföldi állampolgárságú, civil személy pedig életét vesztette. További becsapódásokról adtak hírt a város egy főleg keresztények lakta lakónegyedéből is, valamint az ott található kínai főkonzulátus épülete környékéről. Barham Szálih, Irak elnöke terrorcselekménynek minősítette az esetet és bejelentette, hogy nyomozást indítottak az ügyben.

A térségben egyébként 150-160 magyar honvéd is szolgál. A Honvédelmi Minisztérium a Magyar Nemzet megkeresésére közölte: a támadás során a magyar kontingens az ilyenkor előírt protokollt követve óvóhelyre vonult.

A magyar állományt érintő személyi sérülés nem történt és az anyagi kár is minimális. Az illetékes hatóságok a helyszínen vizsgálják a támadás körülményeit – áll a tárca válaszában.

Lapunk felkereste Szatmári Barnabást, az Ökumenikus Segélyszervezet helyszínen dolgozó munkatársát is, aki elmondta: a becsapódásokat bár hallották, a szervezet irodáját szerencsére nem érte kár.

– Azt azonban érzékeltük, hogy az iraki készültség jelentős mértékben megemelkedett – fűzte hozzá Szatmári, aki október óta vezeti az erbíli repülőtértől mindössze néhány kilométerre található képviseletet.

Az Ökumenikus Segélyszervezet 2016 óta rendelkezik állandó képviselettel az országban melynek célja a visszatelepülő családok és belső menekültek támogatása humanitárius és fejlesztési programok végrehajtásával, nemzetközi és hazai forrásokból, többek között a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Hungary Helps Program támogatásával.

A segélyszervezet munkatársa elmondta: a repülőteret a történtek után azonnal lezárták, azóta viszont kinyitották. A magas biztonsági készültség azonban megmaradt: a Kurdisztáni Régióba való belépéskor fokozottak ellenőriznek mindenkit. Szatmári hozzáfűzte: munkatársaik egyelőre semmilyen fennakadást nem tapasztaltak.

– Csapatunk ma a Ninive-fennsíkon, Moszultól délre végez felmérést. A területen egy mezőgazdasági programot hajtunk végre, pontosabban öntözőcsatornák rehabilitációját, és bár a megszokottnál kicsit lassabban, de minden gond nélkül átjutottak munkatársaink a szövetségi területekre

– magyarázta tegnap telefonon Szatmári arra utalva, hogy radikális korlátozások nincsenek érvényben, bár az effajta, áldozatokkal járó támadások egyáltalán nem gyakoriak Erbílben. A tavaly januári rakétatámadásokat – néhány nappal azután, hogy Kászem Szolejmáni iraki parancsnok egy amerikai dróntámadásban életét vesztette a bagdadi repülőtéren – követően jóval magasabb volt a készültség és a korlátozások is szigorúbbak voltak, melyek jelentős mértékben korlátozták a segélyszervezet munkatársainak mozgását az ország egész területén.

A támadást egyébként a Szaraja Aulija al-Dam fegyveres csoport vállalta magára, akik közleményükben kijelentették: kifejezetten az amerikai katonai bázist vették célba elhunyt vezetőik megbosszulása céljából. Sajtóértesülések szerint legalább tizennégy rakétát lőttek ki, melyek közül négyet a Kurdisztán területén állomásozó külföldi katonákra irányítottak. A terrorcsoport korábban Bagdadban is több merényletet hajtott végre, és az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíciós erőket sem most támadták először. Tavaly augusztusban például két, katonai felszerelést szállító amerikai konvoj elleni merényletért vállaltak felelősséget. A szélsőségesek hivatalosan nem jelentették be csatlakozásukat, azonban helyi sajtóértesülések szerint az Iraki Hezbollah Mozgalom elnevezésű csoporthoz tartoznak.

Az eseményekre időközben az Egyesült Államok, valamint Törökország is reagált. Antony Blinken amerikai külügyminiszter felháborítónak nevezte az esetet, és közleményében bejelentette: már felvette a kapcsolatot Maszrúr Barzánival, Kurdisztán miniszterelnökével, hogy megvitassák az esetet. Az amerikai politikus továbbá elmondta, Washington támogat minden erőfeszítést, melyek a felelősök felkutatására és felelősségre vonására irányulnak. Michael Knights amerikai Közel-Kelet szakértő Joe Biden amerikai elnök tesztjének nevezte a rakétatámadást, és álláspontja szerint a helyi fegyveres csoportok ezzel próbálják felmérni a Fehér Ház új vezetésének erejét.

„Ezek a támadások ismét bebizonyították, hogy a terrorszervezeteknek nincs létjogosultságuk az országban, valamint erősíteni kell a nemzeti intézményeket a béke, a stabilitás és Irak szuverenitása érdekében”

– áll a török külügyminisztérium közleményében, mely szintén elítélte a rakétatámadást.