A Moldovai Köztársaság bekebelezésében bízik Bukarest

Pászkán Zsolt: A román belpolitikai szereplők belső harcokra használják fel ezt az emberi tragédiát.

Siret, 2022. február 26. Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán-román határ romániai oldalán Siretben 2022. február 26-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erõk mindazonáltal Ukrajna más térségei, így a fõváros ellen is hadmûveletet folytatnak, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenõrzött kelet-ukrajnai területeken. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be. A felek halálos áldozatokról és sebesültekrõl is beszámoltak. A nemzetközi közösség sorra jelent be büntetõintézkedéseket Moszkva ellen. MTI/EPA/Robert Ghement Fotó: Robert Ghement

– véli a nagybányai származású elemző.

Miként változhat Románia geostratégiai szerepe a mostani háború nyomán? – kérdeztük Pászkántól. Válaszában megjegyezte: a háború utáni helyzet annak hosszától, súlyosságától és végkifejletétől függ. – Jelen állás szerint Oroszország arra törekszik, hogy megszüntesse a Krím félsziget vízügyi és ellátási szempontból kiszolgáltatott helyzetét és vélhetően tartósan orosz katonai bázisokat hozzon létre a NATO határától 100-200 kilométerre. Ebben az esetben Románia bástyaként fontossá válhat, az eléggé hiányos infrastruktúráját – NATO- és EU-pénzből – végre ráncba szedhetik, de egy elhúzódó, befektetéseket, tőkeáramlásokat is befolyásoló hidegháborús korszakból és egy kritikátlanul simulékony külpolitikából több vesztesége származhat, mint előnye – mondta Pászkán Zsolt.

Borítókép: Ukrajnából elmenekült emberek az ukrán–román határ romániai oldalán, Siretben 2022. február 26-án. (Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement)