Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Erős robbanások hallatszottak Kijev központjában reggel · Zelenszkij benyújtotta a törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról · Japán újabb szankciókat jelentett be orosz állampolgárok ellen · Johnson: fájdalmas lesz az orosz energiafüggés felszámolása, de meg kell tenni.

Kijev, 2022. március 14. Számítógépet visz egy férfi egy tüzérségi támadásban megrongálódott lakóház elõtt Kijevben 2022. március 14-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/AP/Vadim Ghirda Fotó: Vadim Ghirda

Zelenszkij benyújtotta a törvénytervezetet a hadiállapot meghosszabbításáról

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök benyújtotta a parlamentnek hétfőn azt a törvénytervezetet, amelynek révén az országban egy hónappal meghosszabbíthatják a jelenleg március 24-ig érvényes hadiállapotot, amelyet február 24-én, az Ukrajna ellen indított orosz támadás napján hirdettek ki - közölte honlapján az államfő.

Zelenszkij azt is bejelentette, hogy 

kedden folytatódnak a tárgyalások az orosz és az ukrán delegáció között. 

Hangoztatta: 

az ukrán fél célja továbbra is az, hogy a háború »tisztességes békemegállapodással« véget érjen.

Az ukrán elnöki hivatal által közreadott képen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szelfit készít egy sérült katonával egy kijevi kórházban 2022. március 13-án (Fotó: MTI/AP/Ukrán elnöki hivatal)

Kirilo Timosenko, az elnöki iroda helyettes vezetője hétfő este arról számolt be az Interfax-Ukrajina hírügynökség jelentése szerint, hogy 

a háború kezdete óta csaknem 150 ezer civilt tudtak biztonságos helyre vinni az orosz támadás vagy ellenőrzés alatt álló területekről. A kimenekítés összesen 26 úgynevezett humanitárius folyóson zajlott sikeresen, elsősorban Kijev, Szumi, Harkiv és Zaporizzsja térségében, továbbá a Moszkva-barát szakadár területekről, Donyeckből és Luhanszkból.

Timosenko megerősítette, hogy a hevesen ostromolt Mariupol kikötővárost is el tudta hagyni több mint 160, magántulajdonban lévő személyautó. Irina Verescsuk kormányfőhelyettes korábban emiatt elégedetlenségének adott hangot, közölve, hogy ez mindössze 600-700 embernek adott lehetőséget az elmenekülésre, miközben 300 ezren laknak a városban. Verescsuk azt is jelezte, hogy az orosz tüzérségi tűz miatt ismét nem tudtak élelmiszert és gyógyszereket bejuttatni az ostromgyűrű mögé.

Az ukrán hadvezetés hétfő este arról számolt be, hogy az orosz erők veszteségeket szenvedtek Mariupolnál, és hátrébb vonultak.

A kikötőváros vezetése kedd hajnalban közölte, hogy az orosz támadás kezdete, február 24. óta 2357 civil halt meg a városban. Független forrásból ezt az adatot nem erősítették meg.

Verescsuk az UNIAN ukrán hírügynökségnek azt mondta, hogy hétfőn tíz tervezett humanitárius folyosóból csak hétnél volt ténylegesen lehetőség arra, hogy civileket menekítsenek ki. A nap folyamán ezeken 4000 ember távozott a háborús területről, ennek valamivel több mint a fele Kijevből.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség bejelentette, hogy az ukrán hatóságok arról tájékoztatták: helyreállt a külső áramellátás az üzemen kívüli csernobili atomerőműnél. Az ellátás előző nap szakadt meg, az ukrán hatóságok az orosz erőket vádolták a nagyfeszültségű vezeték megrongálásával. Az erőműnél az áramszünet veszélyezteti a nukleáris hulladékot tároló létesítmény hűtőrendszerét is.

A Fox News amerikai hírtelevízió hétfőn bejelentette, hogy egyik tudósítója, Benjamin Hall Kijev körzetében megsebesült, és kórházba került. A brit újságíró megsebesülésének körülményeiről és állapotáról egyelőre nem közöltek további információkat.

Fox News journalist Benjamin Hall was wounded in Kyiv Monday. Hall was reporting outside Ukraine’s capital when he was hurt, said Fox CEO Suzanne Scott, adding they had “a minimal level of detail” about what happened. Hall is hospitalized but she had no details on his condition. pic.twitter.com/YUg2oaevSK

— CJ4America (@CJ4America) March 14, 2022

Az egyik orosz televízió élő híradását hétfő este egy háborúellenes tiltakozó zavarta meg. Sajtóértesülések szerint egy újságírónőről van szó, akit az incidenst követően azonnal őrizetbe vettek.

Japán újabb szankciókat jelentett be orosz állampolgárok ellen

Japán kedden bejelentette, hogy Oroszország ukrajnai háborúja miatt szankciókkal sújtott 17 orosz állampolgárt: az orosz parlament 11 tagját, Viktor Vekszelberg milliárdost és Jurij Kovalcsuk bankvezető családjának öt tagját.

A japán pénzügyminisztérium most bejelentett döntésével 61-re nő azoknak az oroszoknak a száma, akiknek vagyonát a szigetországban hozzáférhetetlenné tették.

Macuno Hirokazu, a japán kormány főtitkára azt is megerősítette, hogy Tokió mindenben tartja magát a legfejlettebb iparú országok alkotta G7 csoportban az ukrajnai háború ügyében született megállapodásokhoz. A csoport tagjai (Nagy-Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió) összehangolt lépéseket kívánnak tenni a nemzetközi békeerőfeszítések részeként annak érdekében, hogy Oroszország hagyjon fel a támadásokkal.

Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. 

Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.

Johnson: fájdalmas lesz az orosz energiafüggés felszámolása, de meg kell tenni

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint fájdalmas folyamat lesz az orosz energiahordozókkal szembeni nyugati függés felszámolása, de ezt mindegyik országnak meg kell tennie, mert csak így lehet megállítani Vlagyimir Putyin orosz elnök agresszióját.

Johnson a The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap keddi kiadásának írt cikkében úgy fogalmaz: 

amikor Putyin 2014-ben először hajtott végre inváziót Ukrajna ellen, a Nyugat rettenetes hibát követett el. Az orosz elnök ugyanis ezzel az agresszív cselekedetével hatalmas darabot hasított le egy szuverén országról, a nyugati országok pedig hagyták, hogy »ezt megússza«.

Az Oroszországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok nemcsak újraindultak, de a korábbinál is intenzívebbé váltak, 

a Nyugat több orosz földgázt vásárolt, mint addig valaha, és így még inkább kiszolgáltatta magát Putyin akaratának

 – áll a brit kormányfő cikkében.

Boris Johnson szerint amikor az orosz elnök megindította az Ukrajna elleni mostani háborút, pontosan tudta, hogy a világ nagyon nehéznek fogja találni az ő megbüntetését, hiszen tudta azt is, hogy függőséget teremtett.

Márpedig amíg a Nyugat gazdaságilag függ Putyintól, addig az orosz államfő bármit megtehet e függés kiaknázására. Ezért kell most ezt a függést felszámolni, és ez meg is fog történni

 – írja keddi cikkében Boris Johnson.

A brit miniszterelnök szerint a hatalmas orosz szénhidrogénkészlet Putyin erőssége, de egyben gyengesége is, hiszen Oroszország nemigen gyárt olyasmit, amit a világ többi része meg akarna tőle vásárolni.

Ha a világ véget tud vetni a függőségnek az orosz nyersolaj- és földgázszállításoktól, azzal megfoszthatja Putyint pénzforrásaitól, de ez a stratégia csak akkor lehet igazán működőképes, ha ezt mindenki megteszi - írja Johnson.

A brit miniszterelnök hozzáteszi: 

el kell fogadni, hogy ez fájdalmas folyamat lesz, de csak az orosz szénhidrogénfélék vásárlásának beszüntetésével lehet Putyint rákényszeríteni az agresszió befejezésére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

Johnson szerint Nagy-Britannia minden olyan technológiát ki fog aknázni, amely a megújuló energiaforrások használatát segíti, de olyan energiaforrásra is szükség van, amely akkor is rendelkezésre áll, ha nem süt a nap és nem fúj a szél.

Éppen ezért eljött az ideje annak, hogy „új, nagy tétek egész sorát tegyük fel a nukleáris energiára” – fogalmaz kedden megjelent cikkében brit kormányfő, hangsúlyozva: olyan fejlesztési stratégiára van szükség, amelyben a kis reaktorok és a nagy erőművek egyaránt megférnek.

Borítókép: Számítógépet visz egy férfi egy tüzérségi támadásban megrongálódott lakóház elõtt Kijevben 2022. március 14-én (Fotó: MTI/AP/Vadim Ghirda)