Háború Ukrajnában: ma éjjel történt

Az Európai Unió szankciói jelentős hatást gyakorolnak Oroszország és Fehéroroszország gazdaságára, azonban be kell zárni a megszorító intézkedések megkerülését lehetővé tevő kiskapukat – szögezték le az Európai Unió tagországainak vezetői Brüsszelben.

Kijev, 2022. március 24. A pusztítás nyomai a három nappal ezelõtti orosz tüzérségi támadásban megsemmisült bevásárlóközpont romjainál Kijevben 2022. március 24-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai mûvelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/LUSA/Nuno Veiga Fotó: Nuno Veiga

az Oroszországgal folytatott háború az értékek összecsapása, amelyben Ukrajna méltónak bizonyult az európai uniós tagságra.

Az ukrán elnök megköszönte, hogy az EU katonai és humanitárius támogatást nyújt országának, ugyanakkor hangsúlyozta, az EU lassan reagál, és késik az újabb szankciók kivetésével Moszkva, és különösen az orosz energiaszektorral szemben, amely „Vlagyimir Putyin orosz elnök hadigépezetét táplálja”.

Alexander De Croo belga miniszterelnök sajtótájékoztatóján a szankciók betartatásának fontosságát hangsúlyozta és azt, hogy be kell zárni a kiskapukat, melyeken keresztül kijátszhatók a megszorító intézkedések. Kijelentette: minden esetleges új szankciónak keményebben kell sújtania Oroszországot, mint az EU-t.

Az alapszabály az, hogy a szankcióknak sokkal nagyobb hatással kell lenniük az orosz oldalra, mint az európaira. Nem háborúzunk önmagunkkal

– fogalmazott. Közölte továbbá, az EU céljai között szerepel az orosz gázbehozatal csökkentése a háború finanszírozásának megszüntetésére.

Az energiával kapcsolatos új intézkedések kivetése azonban óriási hatással lenne az európai gazdaságokra

– tette hozzá.

Mark Rutte holland kormányfő a tanácskozást követően úgy nyilatkozott, hogy a tagállami vezetők tárgyaltak esetleges új szankciók bevezetéséről, csütörtök este azonban nem körvonalazták a további büntetőintézkedéseket. Hozzátette:

az orosz energiaimport tilalmát minden tagállam támogatná, azonban ez rövid távon nem kivitelezhető.

Hangsúlyozta továbbá, hogy az energiabojkott bevezetése előtt az európai energiaimport diverzifikálására lenne szükség, azonban ez is időt vesz igénybe.

Hetekbe, akár hónapokba telhet, mire Németország és egyes kelet-európai országok más olajszállítókkal köthetnek szerződéseket, a földgáz esetében pedig ez még tovább tartana

– tette hozzá.

Ausztrália szankciókkal sújtotta a fehérorosz elnököt

Ausztrália büntetőintézkedésekkel sújtotta Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnököt és családtagjait az Ukrajna ellen indított orosz támadásban játszott szerepük miatt – jelentette be pénteken a canberrai kormány.

Emellett szankciókat rendeltek el 22 orosz állampolgár ellen is, akiket propagandistának és álhírterjesztőnek tartanak.

Marise Payne ausztrál külügyminiszter közleménye értelmében az RT, a Stratégiai Kulturális Alapítvány, az Inforosz és a NewsFront szerkesztői is a listára kerülnek.

Az ausztrál külügyminiszter a belarusz vezető és családja elleni intézkedéseket azzal indokolta, hogy Minszk továbbra is stratégiai támogatást nyújt Oroszországnak az Ukrajna területi épsége és szuverenitása elleni támadáshoz.

Boris Johnson: Ukrajna megnyerheti a háborút

A brit miniszterelnök szerint Ukrajna megnyerheti az Oroszországgal vívott háborút, legalábbis abban az értelemben, hogy Oroszország nem lesz képes Ukrajna teljes elfoglalására.

Johnson, aki csütörtökön részt vett a NATO Brüsszelben tartott rendkívüli csúcstalálkozóján, a tárgyalások után a BBC brit közszolgálati televízió Newsnight című esti hírmagazinjának nyilatkozva kijelentette: Ukrajna jelenleg „komor, nyomorúságos helyzetben van”, de Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „szó szerint fogalma sem volt arról”, hogy az ukránok ilyen mértékű ellenállást tanúsítanak az orosz invázióval szemben.

A brit kormányfő szerint Putyinnak messze nem sikerült felszámolnia Ukrajnát mint nemzetet, sőt éppen ő az, aki a háborúval megszilárdítja Ukrajna nemzeti mivoltát.

Arra a kérdésre, hogy Ukrajna megnyerheti-e ezt a háborút, Boris Johnson úgy fogalmazott: Ukrajna egyértelműen győzhet, bár ez nem lesz könnyű. Hozzátette: az ukrán győzelem lehetősége nem elsősorban úgy értendő, hogy Ukrajna a csatatereken felmorzsolja az orosz hadsereget, hanem nagyobb valószínűséggel úgy, hogy Oroszország számára lehetetlennek bizonyul az ország elfoglalása.

Johnson szerint Putyin egyszerűen nem tudja leigázni Ukrajnát, ilyen értelemben nem tud győzelmet aratni.

A brit kormányfő Winston Churchill néhai brit miniszterelnökhöz hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, mondván:

Zelenszkij – ugyanúgy, ahogy Churchill tette a második világháborúban – minden diplomáciai képességével igyekszik hazája oldalára állítani a potenciális szövetségeseket, és ebben komoly sikereket ért el.

Ezt jelzi, hogy néhány hónappal ezelőtt az európai országok közül csak Nagy-Britannia szállított fegyvereket Ukrajnának, ma már viszont többtucatnyi ország tesz így – mondta a brit miniszterelnök.

A Downing Street a csütörtöki NATO-csúcs előtt bejelentette, hogy Nagy-Britannia további hatezer rakétát, köztük páncéltörőket szállít Ukrajnának, és 25 millió font (11,2 milliárd forint) pénzügyi segítséget is nyújt az ukrán fegyveres erőknek.

Az újabb szállítmánnyal tízezer fölé emelkedik az ukrán hadseregnek szállított brit rakétafegyverek száma.

Nagy-Britannia ugyanis az orosz invázió kezdete óta már több mint négyezer páncéltörő fegyverrel látta el Ukrajnát, köztük Javelin típusú rakétákkal és úgynevezett új generációs könnyű páncéltörő fegyverrendszerekkel (Next-Generation Light Anti-Tank Weapons Systems, NLAWS). A brit kormány emellett Starstreak típusú hordozható légvédelmi rakétarendszereket is szállít Ukrajnának, és 400 millió font (csaknem 180 milliárd forint) humanitárius és gazdasági segély folyósítására is kötelezettséget vállalt.

A csütörtök éjjel sugárzott BBC-interjúban Boris Johnson megerősítette ugyanakkor, hogy nincs napirenden nyugati katonák Ukrajnába vezénylése, és az sem, hogy a nyugati országok repüléstilalmi övezetet alakítsanak ki Ukrajna légterében.

Orbán Viktor elutasította az ukrán elnök követeléseit fegyverek küldéséről és az orosz energiahordozók betiltásáról

Orbán Viktor miniszterelnök elutasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek az Európai Tanácsban Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit, mert azok ellentétesek hazánk érdekeivel – közölte az MTI-vel Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője pénteken.

Elmondta: Ukrajna elnöke két dolgot kért Magyarországtól, illetve Orbán Viktor miniszterelnöktől. Az első, hogy szavazza meg a szankciók kiterjesztését az energiaszektorra, és hazánk ne vásároljon gázt és kőolajat Oroszországtól. A második kérése pedig az volt, hogy Magyarország engedjen át fegyverszállítmányokat és küldjön fegyvereket Ukrajnába.

Havasi Bertalan közölte:

Orbán Viktor mindkét kérést elutasította, mert azok ellentétesek Magyarország érdekeivel. Magyarország ki akar maradni ebből a háborúból, ezért nem enged át fegyverszállítmányokat és nem küld fegyvereket Ukrajnába. Ugyanakkor minden eszközzel segíti a háború elől menekülőket, és humanitárius segítséget nyújt nekik

– húzta alá a sajtófőnök.

Ismertetése szerint csütörtökig már félmillió ukrajnai menekült érkezett Magyarországra, és hazánk kétmilliárd forintnyi segélyt juttatott el Ukrajnába.

A kőolaj- és a gázcsap elzárása egyet jelentene azzal, hogy a magyar családok fizessék meg a háború árát.  A magyar háztartások 85 százalékát gázzal fűtik, és a magyar kőolajimport 64 százaléka is Oroszországból érkezik

– emlékeztetett a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője, kiemelve: a kőolaj-finomítókat csak három-négy év előkészítés után lehet átállítani máshonnan beszerzett kőolaj feldolgozására, a jelenleg felhasznált orosz földgázmennyiség pedig fizikailag sem szerezhető be másik forrásból.

Havasi Bertalan megismételte a kormányzati álláspontot, mely szerint

Magyarország nem engedheti meg, hogy a háború árát a magyar családokkal fizettessék meg.

Ezért minden európai fórumon, ahogy eddig, a jövőben is ellenezni fogjuk a szankciók kiterjesztését az orosz energiahordozókra

– mondta.

Közös nyilatkozatban ítélte el az orosz agressziót az Európai Bizottság elnöke és az amerikai elnök

Joe Biden amerikai elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtök este közös nyilatkozatban ítélte el Oroszország Ukrajnával szembeni „indokolatlan és provokálatlan agresszív háborúját”.

A vezetők a nyilatkozatban leszögezték: folytatják az ukrán nép támogatására tett összehangolt transzatlanti erőfeszítéseiket, teljes mértékben végrehajtják az Oroszország ellen bevezetett szankciókat, további humanitárius segítséget nyújtanak az ukrajnai rászorulóknak és védelmet biztosítanak a menekülőknek.

A bizottság és az Egyesült Államok elnöke támogatja továbbá a háborús bűnöket dokumentáló szakértők munkáját, akik Ukrajnában gyűjtenek bizonyítékokat. Emellett konkrét lépéseket tesznek az energetikai együttműködés terén az ellátásbiztonság és az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében.

A vezetők nyilatkozatukban hangsúlyozták azt is, hogy meg kívánják kettőzni közös erőfeszítéseiket a globális élelmiszer-biztonság növelése érdekében, és indokolt esetben közvetlen élelmiszersegélyt nyújtanak partnereiknek világszerte.

Jótékonysági gálát rendezett a HUMDA

Nemzetközi adománygyűjtő gálát rendezett az Ukrajnából menekülők megsegítésére és gyermekeknek szóló közlekedésbiztonsági programok támogatására a HUMDA Magyar Autó-Motorsport és Zöld Mobilitásfejlesztési Ügynökség Zrt. csütörtökön Budapesten.

A Fenntarthatóbb és biztonságosabb jövőért című gálát megnyitó köszöntőjében Palkovics László innovációs és technológiai miniszter elmondta, hogy a HUMDA Road Safety – a biztonság az első elnevezésű országjáró közlekedésbiztonsági oktatási programsorozatában több mint 30 ezer első és második osztályos gyerek vett részt 2021-ben 13 helyszínen, és a képzés idén is folytatódik.

Kiemelte: a jótékonysági gálán összegyűlt összeg felével hasonló, gyermekeknek szóló közlekedésbiztonsági programokat támogatnak, a másik felét pedig az Ukrajnából menekülők megsegítésére fordítják a kormány által indított Híd Kárpátaljáért segélyprogramon keresztül.

Kitért arra is, hogy az Európai Unióval közös nagy cél, hogy 2050-re teljesen balesetmentessé váljon a közlekedés, 2030-ra pedig a jelenlegi felére csökkenjen a balesetek és az ezzel összefüggő halálesetek száma.

Jean Todt, az ENSZ főtitkárának közúti közlekedésbiztonságért felelős különmegbízottja kiemelte, hogy közúti balesetekben évente mintegy 1,3 millió ember hal meg, az 5–29 év közötti fiatalok halálozásának első számú oka a közúti baleset. Hozzátette:

a cél 2030-ra megfelezni a közúti balesetek és halálok számát, fokozni a biztonságot, valamint mindenki számára elérhetővé tenni a fenntartható és balesetmentes közlekedést.

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő hangsúlyozta:

Magyarország baráti kezet nyújt az Ukrajnából érkezőknek, hiszen ilyen rendkívüli helyzetekben a gyors cselekvés és gyors segítségnyújtás a legfőbb szempont.

Emlékeztetett arra, hogy az első pillanatban megszervezték a menekültek egészségügyi ellátását, élelmezését, elszállásolását, és a munkakeresésben is segítenek azoknak, akik itt maradnak. Mint mondta,

a magyarok újra megmutatták a világnak, hogy milyen az önzetlenség, a szeretet, az emberség, és ezt bizonyítja az is, hogy a kormány által létrehozott Híd Kárpátaljáért összefogás keretében a mai napig több mint 792 millió forint gyűlt össze.

Borítókép: A pusztítás nyomai Kijevben 2022. március 24-én. (Fotó: MTI/EPA/LUSA/Nuni Veiga)