Fokozódik a kémháború Oroszország és a Nyugat között

Becslések szerint mintegy ötszáz orosz diplomatát utasítottak már ki az európai országokból az ukrajnai háború kezdete óta. Többükről úgy tartják, nem csupán a diplomáciai létesítmények alkalmazottai, hanem az orosz hírszerzés beépített tisztjei. A keleti nagyhatalom és a Nyugat között évtizedek óta tart a kémháború, amely Ukrajna megtámadásával tovább fokozódott.

Helsinki, 2022. május 13. Az orosz nagykövetség bejárata Helsinkiben 2022. május 13-án. A finn parlament május 16-i ülésén tart vitát az ország NATO-tagságáról. MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen Fotó: Mauri Ratilainen

Minél nagyobb létszámban vannak jelen kémek egy országban, annál nehezebb titokban tartani, hogy pontosan mire készülnek

– utalt egy amerikai tisztviselő a BBC brit közszolgálati médiának arra, milyen hátrányai lehetnek a kém-biznisznek.

Nyugati tisztviselők azt mondják, a tömeges kiutasítás már régóta esedékes volt. Egy hírszerzési tisztviselő rámutatott, az elmúlt években számos európai ország tett azért, hogy csökkentse a területükön működő orosz kémek számát. 2018-ban például a világ 27 országa mintegy 150 diplomatát utasított ki, miután megpróbálták megmérgezni Szergej Szkripalt. Barack Obama, az Egyesült Államok volt demokrata elnöke pedig 2016 őszén után rendelte el orosz állampolgárok kiutasítását arra hivatkozva, hogy beavatkoztak az akkori elnökválasztásba. „Az intézkedések azt szolgálják, hogy csökkentsék a ránk leselkedő veszélyeket” – tette hozzá a névtelenséget kérő tisztviselő. A nyugati kormányok együttműködések útján igyekeznek megakadályozni azt, hogy a kiutasított kémek más országokba beszivároghassanak.

A kiutasítások nagy aránya miatt gyengülhet az orosz hírszerzés

– vélekednek biztonsági tisztviselők.

Fokozódó kémháború?

Az orosz diplomaták elleni fellépést Moszkva sem hagyta szó nélkül: a Kreml sorra hívja be az európai országok nagyköveteit, hogy közöljék velük, kiknek kell meghatározott időn belül elhagyniuk Oroszországot. Legutóbb finn, francia, olasz és spanyol diplomatákat utasítottak ki.

A kémháború azonban még nagyobb méreteket ölthet

– figyelmeztetnek nyugati hírszerzők.

A tisztviselők attól tartanak, Moszkva célba veheti azokat az államokat, amelyek aktívan részt vesznek az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokban, például akár Lengyelországot is. Egy esetleges lengyelországi támadásnak ugyanakkor hatalmas ára lenne: életbe lépne a NATO ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye, ami totális háborúhoz vezetne.

Borítókép: Az orosz nagykövetség bejárata Helsinkiben 2022. május 13-án (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen)