Fokozódik a kémháború Oroszország és a Nyugat között

Becslések szerint mintegy ötszáz orosz diplomatát utasítottak már ki az európai országokból az ukrajnai háború kezdete óta. Többükről úgy tartják, nem csupán a diplomáciai létesítmények alkalmazottai, hanem az orosz hírszerzés beépített tisztjei. A keleti nagyhatalom és a Nyugat között évtizedek óta tart a kémháború, amely Ukrajna megtámadásával tovább fokozódott.

Helsinki, 2022. május 13. Az orosz nagykövetség bejárata Helsinkiben 2022. május 13-án. A finn parlament május 16-i ülésén tart vitát az ország NATO-tagságáról. MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen Fotó: Mauri Ratilainen

Oligarchákat és más orosz állampolgárokat alkalmaz az orosz hírszerzés kémkedés céljából – vélekednek a nyugati szakértők, akik szerint a kémkedési feladatok zöme a diplomáciai létesítmények alkalmazottaira hárul. Oroszországban három nagy hírszerző szolgálat működik, és jóval nagyobb számban vannak ügynökeik világszerte, mint más országoknak. Egyes becslések szerint már ötszáznál jár az európai országokból kiutasított orosz diplomaták száma, amely nemcsak szimbolikus jelentőségű válasz az Ukrajna elleni háború megindítására, de egyúttal a hírszerzés korlátozására irányuló erőfeszítéseket is jelzi.

Amerikai és európai tisztségviselők szerint a kiutasított oroszok többsége kém, akik diplomatáknak adták ki magukat.

Feladatuk általában az, hogy kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fenn, valamint ügynököket toborozzanak. Munkájukhoz általában a diplomáciai létesítmények biztosítják az infrastruktúrát. Lengyelország ugyanakkor arról számolt be, hogy 45 orosz diplomatát azért utasított ki, mert részt vettek az ország stabilitásának aláásását célzó akciókban. A Kreml tagadja és alaptalannak nevezi a diplomatákkal szemben felállított vádakat.

A hírhedt GRU 29155 kémcsoport

A nyugati hírszerzés 2014 óta nagyobb erőfeszítéssel dolgozik azon, hogy azonosítsák az ilyen tevékenységben részt vevő orosz kémeket. Az egyik legkeresettebb csoport az orosz Felderítő Főcsoportfőnökség (GRU) 29155-ös számú egysége, amelynek feladata a külföldi gyilkosságok végrehajtása. Létezéséről csupán 2019 óta lehet tudni nyilvánosan, de a nyugati kormányok úgy vélik, tagjai legalább 2008 óta tevékenykednek. Egyes feltételezések szerint részt vettek Szergej Szkripal nyugdíjazott, kémkedés vádjával elítélt orosz katonatiszt megmérgezési kísérletében 2018-ban, továbbá az európai hatóságok arra a megállapításra jutottak, hogy az egység tagjai robbantottak fel 2014 októberében egy csehországi lőszerraktárat. Szintén ugyanez a csoport próbált megmérgezni egy fegyverkereskedőt Bulgáriában, aki a felrobbantott csehországi raktárat is használta. A nevükhöz kötik továbbá azt a 2014-es akciót is, amely során Ukrajnából menekítettek ki oroszbarát vezetőket.

Minél nagyobb létszámban vannak jelen kémek egy országban, annál nehezebb titokban tartani, hogy pontosan mire készülnek

– utalt egy amerikai tisztviselő a BBC brit közszolgálati médiának arra, milyen hátrányai lehetnek a kém-biznisznek.

Nyugati tisztviselők azt mondják, a tömeges kiutasítás már régóta esedékes volt. Egy hírszerzési tisztviselő rámutatott, az elmúlt években számos európai ország tett azért, hogy csökkentse a területükön működő orosz kémek számát. 2018-ban például a világ 27 országa mintegy 150 diplomatát utasított ki, miután megpróbálták megmérgezni Szergej Szkripalt. Barack Obama, az Egyesült Államok volt demokrata elnöke pedig 2016 őszén után rendelte el orosz állampolgárok kiutasítását arra hivatkozva, hogy beavatkoztak az akkori elnökválasztásba. „Az intézkedések azt szolgálják, hogy csökkentsék a ránk leselkedő veszélyeket” – tette hozzá a névtelenséget kérő tisztviselő. A nyugati kormányok együttműködések útján igyekeznek megakadályozni azt, hogy a kiutasított kémek más országokba beszivároghassanak.

A kiutasítások nagy aránya miatt gyengülhet az orosz hírszerzés

– vélekednek biztonsági tisztviselők.

Fokozódó kémháború?

Az orosz diplomaták elleni fellépést Moszkva sem hagyta szó nélkül: a Kreml sorra hívja be az európai országok nagyköveteit, hogy közöljék velük, kiknek kell meghatározott időn belül elhagyniuk Oroszországot. Legutóbb finn, francia, olasz és spanyol diplomatákat utasítottak ki.

A kémháború azonban még nagyobb méreteket ölthet

– figyelmeztetnek nyugati hírszerzők.

A tisztviselők attól tartanak, Moszkva célba veheti azokat az államokat, amelyek aktívan részt vesznek az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokban, például akár Lengyelországot is. Egy esetleges lengyelországi támadásnak ugyanakkor hatalmas ára lenne: életbe lépne a NATO ötödik, a kollektív védelemről szóló cikkelye, ami totális háborúhoz vezetne.

Borítókép: Az orosz nagykövetség bejárata Helsinkiben 2022. május 13-án (Fotó: MTI/EPA/COMPIC/Mauri Ratilainen)