– Mi Kalinyingrád stratégiai jelentősége?
– Kalinyingrád több szempontból is fontos Oroszország számára. Szimbolikus jelentősége abban rejlik, hogy a terület elcsatolása Németországtól a második világháború végén a szovjet fegyverek végső győzelmét jelképezi a nácik felett. Emlékezzünk, hogy a nagy honvédő háborúban aratott győzelem Vlagyimir Putyin rendszerének ideológiai sarokkövét képezi. Ma a népesség túlnyomó többségét oroszok teszik ki, a kisebbségek között is elenyésző hányadban találhatók meg a németek. Kalinyingrád katonai jelentőségét sem lehet alábecsülni: egy NATO-val folytatott esetleges konfliktus esetén – melyet továbbra is mindkét fél igyekszik elkerülni – nem pusztán „elsüllyeszthetetlen repülőgép-anyahajóként” szolgálna, ahonnan az orosz repülőgépek és rakéták a nyugati szövetség kiemelten fontos célpontjait támadhatnák, de ezenfelül a Suwalki-folyosó lerohanásával blokád alá tudnák vonni a három balti köztársaságot.
Ugyanakkor az is igaz, hogy egy háború során Kalinyingrád nehezen lenne védhető az oroszok számára.
– Megfelelően értelmezte a litván fél az EU-s szankciókat, amikor blokkolni kezdett bizonyos orosz árukat, és terveik szerint a szankciós lista többi elemével is így tesznek a jövőben?
– Minden valószínűség szerint a litvánok a szankciós jogszabályok betűje szerint jártak el, ennek is tudható be az, hogy Brüsszel mindeddig – ha óvatosan is – kiáll mellettük. Azonban kétlem, hogy az lett volna az eredeti szándék, hogy Oroszországból induló és Oroszországba érkező szállítmányok mozgását korlátozza az EU, így kimondható, hogy a szankciók szellemének nem felel meg Litvánia lépése. Ez a megközelítés kiutat enged Európa számára ebből az igen bonyolult helyzetből: egyértelműsíteni kell a szankciókat szabályozó EU-s jogszabályokat, így Litvánia különösebb arcvesztés nélkül visszakozhat.
– Litvánia a NATO-szövetségesei segítségét kérte, több csapat és felszerelés állomásoztatását az országban. Ugyanakkor ez eddig nem érkezett meg, mert a szövetségesek a helyzet eszkalációját látják ebben. Moszkva valóban úgy tekintene erre? Létrejöhet egy újabb front?
– Az biztos, hogy Moszkva fel van háborodva, de jelenleg egyik félnek sem érdeke, hogy a helyzet eszkalálódjon. Oroszországnak nyilván az a legfontosabb, hogy az ukrajnai háborút sikeresen lezárja.
Bár erre jó esélye van, szinte bizonyos, hogy a hadművelet jelentősen elhúzódik.
Így a Kremlnek egyáltalán nem érdeke, hogy katonai erőforrásokat kelljen átcsoportosítania, ráadásul Belarusz északi határához, mely bármennyire függ is Moszkvától, egy másik ország. Ugyanakkor a NATO-nak sem lenne könnyű most újabb alakulatokat küldenie Litvániába. A nyugati országok több hónapja szállítják a fegyvereket Ukrajnába, és nem egy esetben felmerült, hogy az ukránok nagylelkű támogatása már most a saját védelmi potenciáljuk jelentős gyengüléséhez vezetett.
– Túlterheléses kibertámadás érte hétfőn a litván állami és magánintézményeket, elkövetőként a Killnet orosz hekkercsoport jelentkezett. Milyen további válaszlépésekre számíthatnak Moszkvától, hiszen tengeren továbbra is elérik az exklávét? Megerősíthetik katonai jelenlétüket a térségben? Levághatják a balti államokat az orosz energiahálózatról?
– Egyik fél érdekeit sem szolgálná most, ha katonai átcsoportosítások történnének Kalinyingrád és Litvánia térségében, azonban valamilyen orosz válasz elkerülhetetlennek tűnik. Ennek legenyhébb formája litván diplomaták kiutasítása lehet, mely az esetben történhet, ha az EU egyértelműsíti a szankciós jogszabályokat úgy, hogy azok nem érintik az Oroszországból induló és Oroszországba érkező szállítmányokat.
Orosz–ukrán háború 
