Putyin: Az Európai Unió végleg elvesztette szuverenitását

Az orosz elnök szerint a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, valamint elitváltáshoz fog vezetni.

Moszkva, 2022. május 16. Vlagyimir Putyin orosz elnök a Kollektív Biztonsági Szerzõdés Szervezetének (ODKB) moszkvai csúcstalálkozóján 2022. május 16-án. MTI/EPA/Pool/AFP/Alekszandr Nyemenov Fotó: Alekszandr Nyemenov

– Az orosz gazdaság nem fog elszigetelődni, fejlődésében a magánvállalkozásokra fog támaszkodni − jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken, a 25. Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórum plenáris ülésén elmondott beszédében, amelyben a világgazdaság gondjaiért a Nyugatot tette felelőssé.

Helyzetértékelésében Putyin azt mondta, hogy az Egyesült Államok a hidegháború után „Isten küldöttének” hirdette ki magát Földön, olyannak, akinek nincs felelőssége, csak érdekei. 

Szerinte a leggazdagabb államok még mindig mindenki mást gyarmatnak, másodrendűnek tekintenek.

Tektonikusnak és forradalminak nevezte a gazdaságban és a nemzetközi politikában végbemenő változásokat, amelyek között a nyugati elit szerinte illúziókban él, a múlt árnyékába kapaszkodva. Tévedésnek nevezte, hogy a viharos változásokat ki lehet várni, arra számítva, hogy minden visszatér a normális kerékvágásba.

Az Oroszország ellen bevezetett szankciókat Putyin őrültnek és meggondolatlannak nevezte. Azt mondta, hogy az orosz gazdasági helyzetet lépésről lépésre normalizálják. Prognózisa szerint az orosz költségvetés idén háromezermilliárd rubel többlettel fog teljesülni (a rubel jelenlegi árfolyamon 6,73 forintot ér), a kedvezményes jelzáloghitel-kamatláb pedig az év végéig hét százalékra csökken. Elmondta, hogy a VEB Bank 120 milliárd rubelt kap a Nemzeti Vagyonalapból a feltőkésítésre. Megjegyezte, hogy a magas kamatlábak miatt az oroszok megtakarításai a bankokban maradtak.

Putyin szerint az Európai Uniónak a tulajdon szankciói miatti közvetlen veszteségei egy év alatt meghaladhatják a 400 milliárd dollárt, aminek terheit az emberek viselik, az infláció pedig az euróövezet egyes országaiban már most meghaladja a húsz százalékot. 

Azt hangoztatta, hogy az unió „végleg elvesztette politikai szuverenitását”, és a jelenlegi európai helyzet a radikalizmus fellendüléséhez, hosszú távon pedig az elitváltáshoz fog vezetni.

Az orosz vezető véleménye szerint, ami a világban történik, az nem az elmúlt hónapok eseményei, köztük az ukrajnai háború, hanem a G7-csoport régóta folytatott „felelőtlen politikájának” következménye, beleértve az ellenőrizetlen kibocsátást és a fedezetlen adósságok felhalmozását. Az inflációért, az élelmiszer- és energiaproblémákért a Nyugat „elhibázott gazdaságpolitikáját” tette felelőssé. Úgy vélekedett, hogy az orosz „különleges hadművelet” a Nyugat számára ürügy, hogy a problémákért a felelősséget Oroszországra hárítsa.

Rámutatott, hogy a műtrágya világpiaci ára 2021 közepétől 2022 februárjáig hetven százalékkal emelkedett. A globális közösség legfontosabb feladatának az élelmiszer-ellátás biztosítását nevezte meg, és képesnek mondta Oroszországot a szállítások növelésére. Megismételte, hogy Moszkva nem akadályozza az ukrajnai gabonaexportot, és nem Oroszország aknásította el Ukrajna fekete-tengeri kikötőit.

Putyin az ukrajnai háború elindítását „kényszerű” és „szükséges” döntésnek nevezte, és leszögezte, hogy a hadművelet minden célkitűzését teljesíteni fogják.

Az elnök a gazdasági fejlődés elvei közül az első helyen a nyitottságot nevezte meg, és azt ígérte, hogy országa soha nem fog az önelszigetelés és az önellátás útjára lépni. Második helyen a magánvállalkozásra való támaszkodás elvét említette. Mint mondta, a hosszú távú fejlődés a vállalkozói szabadságon fog alapulni, ezért a vállalkozások túlszigorított állami ellenőrzésének megszüntetését, a normáknak és követelményeknek való megfelelés kényszerítése helyett motiválást ígért, továbbá azt, hogy egyes gazdasági bűncselekményeket dekriminalizálnak.

Az észak–déli közlekedési folyosón az áruforgalom szerinte hamarosan folyamatosan növekedni fog. Célként nevezte meg a négyszázalékos infláció elérését. Az orosz gazdasági fejlődés harmadik és negyedik alapelveként a kiegyensúlyozott makropolitikát és a társadalmi igazságosságot nevezte meg. Mint mondta, már idén el kellene érni a szegénység csökkentését és a jövedelmek növekedését, amit a hatóságok értékelésére szolgáló fő mutatónak nevezett. Radikális intézkedéseket ígért a gyermekes családok támogatására.

Ötödik alapelvnek az infrastruktúra gyorsuló ütemű fejlesztését mondta, átfogó programot sürgetve a lakás- és közüzemi ágazat korszerűsítésére. Putyin szerint az oroszországi belföldi turistaforgalomnak idén meg kell haladnia a 12 millió főt. Külön kiemelte a Bajkál idegenforgalmának fejlesztését.

A hatodik alapelv az orosz elnök szerint a technológiai szuverenitás elérése. Mint mondta, az importhelyettesítés nem csodaszer, mert nem másolni kell, hanem egy lépéssel előrébb kell járni. Azt hangoztatta, hogy lehetetlen és nem kell mindent előállítani, de Oroszországnak a kritikus technológiákkal rendelkeznie kell. Méltatta, hogy a hiperszonikus fegyverek terén sikerült mindenkit megelőzni.

Sürgette az ipari klaszterek új működési módja legfontosabb paramétereinek kidolgozását, beleértve a finanszírozásét is. Ezeknek szerinte január 1-jétől már működniük kell. Putyin azt mondta, hogy az ipari jelzáloghitelt ötszázalékos éves kamatláb mellett kell adni, és azon vállalatok számára kell elérhetővé tenni, amelyek készek új termelési létesítményeket építeni.

Putyin a beszédét a konferencia létesítményeit ért hekkertámadások miatt a tervezetthez képest csaknem két órával később kezdte el. A plenáris ülésen felszólalt Kaszim-Dzsomart Tokajev kazah elnök és a fórumnak videóüzenetet küldött Hszi Csin-Ping kínai és Abdel Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: MTI/EPA/Pool/AFP/Alekszandr Nyemenov)