Robotbójákkal védik a bálnákat az Atlanti-óceánon

Különleges megoldást fejlesztettek ki a bálnák védelmében, hogy megóvják az állatokat a tengerjárók okozta halálos ütközésektől. A legtöbb bálna esetében végzetesek az óceánjáró hajókkal való balesetek. Rengeteg példány pusztult el és a populáció is jelentősen csökkent. A Woods Hole Oceanographic Institution laboratóriuma egy olyan robotbóját alkotott meg, ahol a bálnahangokat valós időben képesek rögzíteni. A fejlesztésben részt vevő cégek és tudósok bíznak abban, hogy hamarosan a hajózási társaságok is ezt technológiát fogják használni.

Egy Cape Cod-i tudományos központ, valamint a világ egyik legnagyobb hajózási vállalata egy közös projekt érdekében fogott össze, melynek célja, hogy megvédjék a bálnákat az óceánon közlekedő hajók halálos ütközéseitől. A bálnák számára az esetek többségében végzetesek ezek a balesetek – írja a Phys.org cikke. 

A Woods Hole Oceanographic Institution laboratóriuma egy olyan technológiát fejlesztett ki, ahol a simabálnák hangját bóják és víz alatti műszerek segítségével tudják valós időben rögzíteni.

A robotbójáknak köszönhetően nemcsak a tudósok és a hajósok, hanem a nyilvánosság is kivételes betekintést nyerhet az észak-atlanti bálnák életébe.

A világ vizeiben számos bálnatípust különböztethetünk meg. Korábban a tudósok úgy vélték, hogy az északi félgömbön élő összes simabálna egy fajba tartozik. A 2000-es években, a DNS-vizsgálatoknak köszönhetően kimutatták, hogy a csendes-óceáni északi simabálna valójában egy másik fajba tartozik.

A déli simabálnákkal ellentétben az északi simabálna a súlyosan veszélyeztetett, kiemelten védett bálnák közé tartozik. Az északi simabálnák száma ma alig éri el a 340-et a világon. 

Létezésükre a hajócsapások, a hajóorrhoz való ütközések jelentik az egyik legnagyobb veszélyt, hiszen a világ vizeinek legforgalmasabb óceáni szakaszain, a legnagyobb óceánjárók között közlekednek.

A francia CMA CGM hajózási óriáscég a Woods Hole-lal együttműködve, közös fejlesztésű robotbójákat telepítenek a virginiai Norfolk és a georgiai Savannah területén.

 

A program célja: védjük meg a bálnákat az óceánjárókról

Mark Baumgartner, a Woods Hole tengeri ökológusának tájékoztatása szerint már hat bóját helyeztek el, melyek folyamatosan gyűjtik az adatokat, hamarosan pedig két újabb eszközt is telepítenek, de azok egyelőre csak tesztüzemben fognak működni.

Meg kell változtatnunk az ipari gyakorlatunkat, amikor bálnák vannak a közelben. Ez az, amit ez a technológia lehetővé tesz

– tette hozzá Baumgartner. 

A tengeri ökológus szerint az új tengeri bóják rendkívül fontosak ahhoz, hogy időben ki tudják kerülni a bálnákat.

Fontos a bálnák megvédése

A keleti partoknál egykor hatalmas állomány élt, de sajnos a kereskedelmi célú bálnavadászat felvirágzása is megtizedelte a bálnapopulációt. Manapság ráadásul a hajós közlekedés, a luxus-óceánjáró hajóutak is újabb veszélyforrásként vannak jelen, hiszen a bálnák a hajóval történő ütközések során súlyosan megsérülhetnek, vagy a halászok által kivetett hálókba is belegabalyodhatnak.

Az elmúlt években rengeteg cet (bálna) pusztult el, és mivel a szaporodási kedv is visszaesett, a populáció is jelentősen csökkent.

Az állatok védelmében hatalmas segítséget jelentenek a védett területek és szállítási korlátozások is, de sokszor ez sem elég. Nemrég amiatt aggódhattak a tudósok, hogy a simabálnák a felmelegedett vizek miatt a védett területeken kívül kerestek élelmet maguknak, ami még sebezhetőbbé tette őket.

Néhány héttel ezelőtt egy rossz állapotban lévő gyilkos bálna tévedt a Szajnába, ami a szakértők szerint rendkívül ritka a térségben. Az állatot azóta sajnos nem tudták megmenteni és elpusztult.

Nous avons malheureusement retrouvé le cadavre de l'orque ce matin à 11h48. Nous sommes actuellement avec elle pour empêcher que son corps ne soit percuté par un navire, ce qui compromettrait l'autopsie. Nous attendons l'équipe mobilisée par l’État pour la récupérer. pic.twitter.com/kHunMaxGyt

— Sea Shepherd France (@SeaShepherdFran) May 30, 2022

A norfolki amerikai központtal rendelkező CMA CGM képviselői elmondták, hogy a vállalat azért döntött úgy, hogy a lebegő bójákat Virginia város és Savannah mellett helyezik el, mert ezek az Egyesült Államok legforgalmasabb hajózási kikötői.

A hajóval történő ütközés jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a bálnák számára. A világ vizeinek legforgalmasabb óceáni szakaszain közlekednek. Hatalmas előrelépés, hogy a robotbóják néhány óránként teszik elérhetővé az adatokat, nem pedig hónapokkal később. A simabálnák védelmére kifejlesztett technológia adatait természetvédelmi csoportok és akadémikusok is igénybe vehetik. 
Fotó: Pexels

Újfajta robotbója óvja a bálnákat

Ed Aldridge, a CMA CGM America elnöke elmondta, hogy ez egy olyan erőfeszítés, amely „felelősségteljesen megosztja az óceánt a tengeri emlősökkel és megvédi a veszélyeztetett fajokat”.

A cég három évig fizeti a bóják építését, karbantartását és üzemeltetését

– mondta Heather Wood, a CMA CGM America fenntarthatósági igazgatója. 

A vállalat nem kívánta nyilvánosságra hozni a projekt költségeit, azonban remélik, hogy létrehozhatnak majd olyan szállítói együttműködéseket, ahol a bálnák védelmére kifejlesztett technológiát használják.

Ez egy olyan befektetés, amelyet a tengerek jövőjébe és a bálnák megfelelő jövőjébe fektetünk

 – tette hozzá Wood.

A kék bálna hangja jellegzetes kommunikációnak számít az állatvilágban.

A Woods Hole tengeri ökológusa szerint az akusztikus felvevők már évtizedek óta követik a bálnahangokat, de a közel valós időben hangot adó bóják viszonylag új keletű találmányok. 

Hatalmas előrelépés, hogy a robotbóják néhány óránként teszik elérhetővé a adatokat, nem pedig hónapokkal később.

Az eredmények egy nyilvános weboldalon jelennek meg, amit a szövetségi hatóságok is felhasználhatnak, így a hajók üzemeltetőit is lassításra szólíthatják fel.

 Diane Borggaard és Genevieve Davis, az Országos Óceán- és Légkörkutatási Hivatal munkatársa közös nyilatkozatban úgy fogalmazott, hogy

az adatok lehetővé teszik, hogy gyorsan információt küldjünk a tengerészeknek, hogy lépéseket tudjanak tenni (lelassítsák vagy elkerüljék a területeket), csökkentve a hajócsapások kockázatát, ami az egyik legnagyobb fenyegetés erre a veszélyeztetett populációra

Callie Steffen, a kaliforniai Santa Barbarában működő Whale Safe projekt tudósa is pozitívan nyilatkozott az új fejlesztésről.

„A robotbóják által gyűjtött adatokat természetvédelmi csoportok és akadémikusok is igénybe vehetik. A nyugati parton is használják, így segítve a kék bálna, hosszúszárnyú bálna és púpos bálnák védelmét.”

Steffen hozzátette, hogy bíznak abban, hogy hamarosan már a hajózási társaságok is integrálni fogják a robotbójákat.

Borítókép: Robotbójákkal védik a bálnákat az Atlanti-óceánon (Forrás: YouTube/Ocean Power Technologies)