Háború Ukrajnában: Ma éjjel történt

A hadsereg támogatására kötelezné a gazdaságot az orosz parlament · Svájc hűvös választ adott Kijev felvetésére, hogy a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére kellene fordítani · Johnson: Nagy-Britannia tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának.

Szeverodoneck, 2022. június 10. Ukrán katona egy lõállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvõ Szeverodoneckben 2022. június 9-én. Az orosz erõk május 29-én vették ostrom alá a várost. MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak Fotó: Olekszandr Ratusnyak

A hadsereg támogatására kötelezné a gazdaságot az orosz parlament

Az orosz parlament alsóháza kedden első olvasatban elfogadta azt a törvénymódosító javaslatot, amely arra kötelezné az orosz gazdaság résztvevőit, hogy tevékenységükben vegyék jobban figyelembe az orosz hadsereg igényeit.

Ez egyebek közt azt jelentené, hogy egyes orosz iparágak kötelesek lennének alkatrészekkel és felszereléssel ellátni az orosz hadsereget, továbbá a dolgozókat éjszaka, hétvégén, munkaszüneti és ünnepnapokon is munkára kötelezhetnék, valamint visszavonhatnák a már jóváhagyott szabadságaikat.

Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes szerint a törvényjavaslatra egyebek között azért van szükség, mert a nyugati büntetőintézkedések miatt megnövekedett az Oroszországra nehezedő nyomás, ráadásul bővültek az Ukrajnát segítő nyugati fegyverszállítások.

A törvénymódosítás hatálybalépéséhez a dumának még második és harmadik olvasatban is meg kell szavaznia a javaslatot, ezt követően a felsőháznak is jóvá kell hagynia, végül pedig Vlagyimir Putyin orosz elnöknek kell aláírnia.

Dmitrij Rogozin, az orosz állami űrkutatási vállalat, a Roszkoszmosz vezérigazgatója kedden azt is bejelentette: javaslatot tett arra, hogy államosítsák az orosz műholdak mikroelektronikai alkatrészeit és berendezéseit gyártó orosz vállalatokat.

Svájc hűvös választ adott Kijev felvetésére, hogy a lefoglalt orosz vagyont Ukrajna újjáépítésére kellene fordítani

Svájc hűvös választ adott kedden az ukrán miniszterelnök azon felvetésére, hogy az orosz oligarchák nyugati szankciók keretében lefoglalt vagyonát Ukrajna 750 milliárd dolláros újjáépítési projektjére kellene fordítani – jelentette a Reuters hírügynökség.

Denisz Smihal miniszterelnök az Ukrajna újjáépítéséről megrendezett luganói konferencián arról beszélt, hogy mintegy 300–500 milliárd dollár orosz vagyont foglaltak le a nyugati országok a büntetőintézkedések során, s ezt a pénzt szerinte a tönkretett iskolák, kórházak és lakások újjáépítésére lehetne fordítani.

Olyan megoldást javaslunk, amelynek keretében nemzeti és nemzetközi jogszabályokban biztosítanánk a befagyasztott vagyon elkobzását nem kiprovokált agresszió esetében

– hangoztatta Smihal Oroszország ukrajnai hadműveletére utalva.

Az ukrán kormányfő arra hivatkozott, hogy egy ilyen lépés javíthatná a globális biztonságot azzal, hogy elrettentő erővel hatna az agresszióval szemben. Svájc, amely májusi jelentése szerint eddig összesen 6,3 milliárd frank értékben foglalt le a szankciók hatálya alá tartozó orosz vagyont, ellenzi ennek automatikus átadását.

Ignazio Cassis svájci elnök ugyanakkor azzal érvelt, hogy rendkívüli jelentősége van a magánszemélyek védelmének az államhatalommal szemben, a vagyon elkobzásához pedig jogalapot kell teremteni.

A demokráciák túlnyomó többségében érvényes szabályok szerint... befagyaszthatunk vagyont, illetve zárolhatunk, hogy kiderítsük az eredetét. Mindemellett tisztázni kell olyan kérdéseket, mint például az intézkedések arányosságát és a szóban forgó pénz és az ukrajnai háború közötti viszonyt.

– mondta Cassis. 

Hozhatunk olyan döntést, amely tökéletes Ukrajna számára, de ezzel precedenst teremtünk arra, hogy más esetekben is ilyen döntés szülessen, ezzel nagyobb hatalmat biztosítva az államnak az emberek kárára

–  tette hozzá.

Johnson: Nagy-Britannia tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának

Nagy-Britannia néhány héten belül tíz önjáró tüzérségi rendszert küld Ukrajnának – tájékoztatta Borisz Johnson brit miniszterelnök  Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt keddi telefonbeszélgetésük alkalmával – számolt be róla a Jevropejszka Pravda hírportál.

Zelenszkij elnök a jelenlegi ukrajnai helyzetről és Oroszország legutóbbi lépéséről beszélt, a miniszterelnök pedig a brit haditechnikai eszközök újabb, köztük tíz önjáró löveg és lőszerek szállításáról tájékoztatott, amelyek a következő napokban, hetekben érkeznek meg Ukrajnába

– idézett a hírportál Johnson hivatalának közleményéből. Hozzáfűzte, hogy London a közleményben nem tért ki arra, hogy milyen típusú tüzérségi rendszerek szállításáról van szó.

Johnson azt is hangsúlyozta, hogy a világ támogatja Ukrajnát, és az ukrán fegyveres erők képesek visszafoglalni az orosz erők által megszállt területeket. Ukrajna és Nagy-Britannia vezetői megbeszélésének témái között szerepelt többek között az ukrán élelmiszerexport kérdése, az Oroszország által elfogott brit önkéntesek sorsa, az Ukrajna helyreállításáról tartott luganói konferencia eredményei és az Eurovízió 2023 megrendezése.

Ez utóbbival kapcsolatban a brit miniszterelnök azt mondta, hogy országa felkérte a Műsorszolgáltatók Európai Szövetségét (EBU), hogy „fontolja meg Ukrajna javaslatait erre az eseményre”. 

Korábban ukrán híradások beszámoltak arról, hogy noha ukrán együttes nyerte meg az idei versenyt, a háború elhúzódása miatt az EBU a második helyezettnek, azaz Nagy-Britanniának ajánlja fel a jövő évi dalfesztivál megrendezését.

Közben Vjacseszlav Csausz, az észak-ukrajnai Csernyihiv megye kormányzója a Telegram üzenetküldőn arról számolt be, hogy az orosz erők kedden is ágyúzták a régió közigazgatási határa mentén lévő területet. 

A hatóságok negyven robbanásról számoltak be, az orosz erők minden bizonnyal rakéta-sorozatvetőkkel és tüzérségi rendszerekkel vették tűz alá a térséget. A kormányzó szavai szerint áldozatokról, károkról nem érkezett jelentés.

Vadim Ljax, a stratégiai jelentőségű, Donyeck megyei Szlovjanszk polgármestere a Facebookon úgyszintén arról adott hírt, hogy az orosz erők masszív tűz alá vették a várost. A helyi piac is az ágyúzás zónájába esett. Legalább egy halálesetet jelentettek  – közölte a városvezető.

Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a Facebookon tájékoztatta az ország állampolgárait, hogy a hadköteleseknek az Ukrajnán belüli utazásokhoz is engedélyt kell kérniük a területileg illetékes toborzóközponttól. 

Zaluzsnij emellett felszólította az embereket, hogy akiket még nem vettek katonai nyilvántartásba, ezt haladéktalanul rendezzék. Biztosított egyúttal afelől, hogy a katonai vezetés a közeli napokban nem akarja korlátozni az állampolgárok szabad mozgását.

Az Ukrajinszka Pravda hírportál az ukrán különleges műveleti erők honlapján megjelent közleményre hivatkozva arról számolt be, hogy az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőműben az ukrán alkalmazottak többsége nem hajlandó együttműködni a megszállókkal, ezért a Roszenergoatom orosz vállalat dolgozóit szállítják oda. 

Hírszerzési információk szerint ezen még az sem segített, hogy fizetésemelést és ingyenes nyaralást kínáltak fel nekik az Oroszország által 2014-ben önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Közben az ukrán hírportál a RIA Novosztyi orosz hírportálra hivatkozva arról is beszámolt, hogy a Krím félszigetet az Oroszország területével összekötő híd védelmét megerősítették az orosz erők, tartva az ukrán hadsereg esetleges támadásától.

Borítókép: Ukrán katona egy lőállásnak használt épületben a keleti fronton, a Donyec-medencében fekvő Szeverodoneckben 2022. június 9-én (Fotó: MTI/AP/Olekszandr Ratusnyak)