Amennyiben a szűnni nem akaró légiriadókhoz valahogyan még hozzá lehet idomulni, a mindennapok szerves részéve váló katonatemetések változatlanul sokkoló hatásúak.
Nem telik el úgy hét, de sokszor napok sem, hogy ne kísérnék utolsó útjukra a háború újabb és újabb kárpátaljai áldozatait.
A megyeszékhely Kálvária sírkertjében külön parcellát hoztak létre a harcok során elesettek számára, ahol közel harmincan nyugszanak már. A kárpátaljai származású halott katonák pontos számát senki sem tudja. Eddig négy magyar gyökerekkel rendelkező áldozatról van tudomásunk.

A kárpátaljai magyar közösséget a háború okozta elvándorlás is sújtja. Sok családot szakított szét a február 24-én kirobbant szörnyűség. Azok a férfiak, akiket a háború kitörése külföldön ért, jellemzően nem tértek haza. Miután a katonaköteles férfiak nem hagyhatják el az országot, sok család esetében az asszonyok és a gyerekek kerestek az anyaországban vagy másutt menedéket. Előfordul, hogy családtagjaik temetésére sem tudnak hazajönni. Nagy kérdés, hogy ha véget ér ez a borzalom, hol kerül majd sor az ismételt családegyesítésre: a szülőföldön, azaz Kárpátalján vagy inkább a határ túloldalán?





















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!