Megtanultak a kárpátaljaiak a háborúval együtt élni

Ungváron a legnagyobb problémát most a menekültek ellátása jelenti, sokakat iskolákban szállásoltak el.

Ukrajnai háború - Buszokkal szállítják a háború elől menekülőket Ungvárról a határátkelőkhöz Fotó: Nemes János

Lassan öt hónapja már, hogy a háború szorításában zajlik az élet Kárpátalján. Ez idő alatt száznál is több alkalommal szólaltak meg a légvédelmi szirénák, ha összeadjuk a légiriadóval telt órák számát, öt napnál is több jön ki. A Magyarországgal közvetlenül szomszédos régióban március 12-én volt először légiriadó, többször megesett, hogy naponta 3-4 alkalommal is megszólaltak a szirénák.

Légicsapás azonban csak egyszer érte a megyét, a Vereckei-hágó lábánál fekvő Volócon egy vasúti csomópont villanytelepébe csapódott rakéta. Egy másik alkalommal pedig a Kárpátalját Lemberg megyével összekötő beszkidi alagutat bombázták.

A helyiek mára megtanultak együtt élni nemcsak a légiriadó jelentette veszéllyel, de a háború egyéb hatásaival is. Leginkább a Kárpátaljára özönlő közel félmillió belső menekült elhelyezése jelentett nagy kihívást mindenkinek, az önkormányzatoknak és a civileknek egyaránt. Ugyan mára sokan visszamentek, de becslések szerint legalább kétszázezren továbbra is itt próbálják meg átvészelni a háborút, s vélhetően több tízezren az ország legnyugatibb csücskében próbálnak majd meg új életet kezdeni. Már most is sokan beíratták gyermekeiket az itteni iskolákba, óvodákba. Egyre többen keresnek maguknak munkát, ebben segítségükre van, hogy mintegy háromszáz cég és vállalkozás telepítette át székhelyét a megyébe, új munkahelyek ezreit teremtve ezzel. Miután a megyevezetés néhány hete kikötötte, hogy ezentúl csak a valóban rászorulóknak tud szállást és ingyenes ellátást biztosítani, többen kénytelenek saját lábra állni és a privát szektorban keresni lakhatást.

Jelenleg az egyik legnagyobb probléma, hogy a legtöbb oktatási intézményben továbbra is menekültek vannak elszállásolva, márpedig az iskolakezdésig ki kellene őket onnan költöztetni, különben képtelenség lesz beindítani az iskolai oktatást.

A jelenléti tanmenet visszaállítására viszont nagy szükség lenne, mert előbb a világjárvány, utóbb meg a háború miatt a diákok gyakorlatilag három éve nem tudnak rendesen iskolába járni.

Amennyiben a szűnni nem akaró légiriadókhoz valahogyan még hozzá lehet idomulni, a mindennapok szerves részéve váló katonatemetések változatlanul sokkoló hatásúak.

Nem telik el úgy hét, de sokszor napok sem, hogy ne kísérnék utolsó útjukra a háború újabb és újabb kárpátaljai áldozatait.

A megyeszékhely Kálvária sírkertjében külön parcellát hoztak létre a harcok során elesettek számára, ahol közel harmincan nyugszanak már. A kárpátaljai származású halott katonák pontos számát senki sem tudja. Eddig négy magyar gyökerekkel rendelkező áldozatról van tudomásunk.

Az ungvári temetőben magyar katona is nyugszik. Fotó: Kurucz Árpád/Magyar Nemzet

A kárpátaljai magyar közösséget a háború okozta elvándorlás is sújtja. Sok családot szakított szét a február 24-én kirobbant szörnyűség. Azok a férfiak, akiket a háború kitörése külföldön ért, jellemzően nem tértek haza. Miután a katonaköteles férfiak nem hagyhatják el az országot, sok család esetében az asszonyok és a gyerekek kerestek az anyaországban vagy másutt menedéket. Előfordul, hogy családtagjaik temetésére sem tudnak hazajönni. Nagy kérdés, hogy ha véget ér ez a borzalom, hol kerül majd sor az ismételt családegyesítésre: a szülőföldön, azaz Kárpátalján vagy inkább a határ túloldalán?

És akkor még a gazdasági és szociális ellehetetlenülésről nem is szóltunk. Előbb kisebb áruhiány, majd üzemanyagválság (hetekig gyakorlatilag nem lehetett tankolni) jelentkezett, miközben az árak elszabadultak. Az ország gazdasági kilátásai siralmasak, Ukrajna önerőből még a folyó kiadásait is képtelen fedezni, a háború utáni talpra álláshoz több százmilliárd dollárra lenne szüksége, miközben a nyugati közösségeknél is egyre égetőbbek a gazdasági problémák. A közelgő fűtési szezon kezdetével pedig végleg eluralkodhat az apokalipszis.

Az ország vezetői nem is titkolják, nem tudják garantálni, hogy lesz elegendő gáz és egyéb energia a lakások, intézmények fűtésére. Már most mindenki a legrosszabb forgatókönyvre készül.

Borítókép: Buszokkal szállítják a háború elől menekülőket Ungvárról a határátkelőkhöz (Fotó: MTI/Nemes János)