Emmanuel Macron nekiment Olaf Scholznak az EU-csúcs előtt

Rengeteg a nézeteltérés Párizs és Berlin között, elhalasztották a jövő heti együttes kormányülést.

Januárra halasztották a jövő hétre tervezett német–francia közös kormányülést több, kibékíthetetlennek tűnő ellentét miatt. A német kormányszóvivő tegnap szűkszavúan csak annyit közölt, hogy további „koordinációra” van szükség, a francia elnöki hivatal szerint is több idő kell az energia- és a védelmi politika összehangolására.

Médiaértesülések szerint azonban a találkozó elhalasztása mögött komoly viták húzódnak meg.

Az egyik legnagyobb vitát állítólag az idézte elő, hogy Berlin szeptemberben elfogadott egy kétszázmilliárd eurós, főleg hitelből finanszírozott programot a német háztartások és a vállalkozások energiaköltségeinek enyhítésére. A franciák attól tartanak, a csomag versenyelőnyt teremt Németországnak, más uniós tagországok ugyanis nem tudnak ilyen összegű pénzt költeni az energiaválság negatív hatásainak mérséklésére. A berlini programot máshol is össztűz alá vették, Mario Draghi leköszönő olasz miniszterelnök például azt mondta, hogy az egységes piac „veszélyes és indokolatlan torzulásaihoz” vezethet.

Ugyancsak nézeteltérések vannak a Spanyolországból a Pireneusokon át Franciaországba vezető MidCat nevű gázvezeték megépítésével kapcsolatban,

amelyet a német kormány az európai energiafüggőség csökkentése érdekében támogat, ám amelynek létjogosultságát a francia elnök környezetvédelmi okokra hivatkozva megkérdőjelezte. Emmanuel Macron francia elnök szerint ráadásul a meglévő gázvezetékek sincsenek száz százalékig kihasználva, a MidCat ebből a szempontból is túlságosan költséges, és egyelőre felesleges.

Mindezt tetézve a németek – a magyarokhoz hasonlóan – ellenzik a földgázimportra vonatkozó uniós ársapkát, amit a mai EU-csúcsra időzítve tizenöt uniós tagállam sürget, köztük a franciák.

Olaf Scholz német kancellár tegnap úgy érvelt: a gázársapka azt a veszélyt hordozná magában, hogy a termelők inkább másnak adják el a földgázt, Európába kevesebb jut belőle. Emmanuel Macron csütörtökön Brüsszelbe érkezve, újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta, „nem jó” Európának, ha Németország „elszigeteli magát” a lehetséges gázárplafonról tervezett uniós tárgyalások során.

A franciáknak mindemellett az sem tetszik, hogy Németország tizenhárom másik NATO-tagállammal egy közös európai légvédelmi rendszer kiépítéséről írt alá nemrég szándéknyilatkozatot, a légi pajzsot pedig német, amerikai és izraeli rendszerek alkotnák, míg Párizs az európai fegyverzet alkalmazását részesíti előnyben.

A Reuters hírügynökségnek név nélkül panaszkodó francia diplomaták szerint Németország nem veszi komolyan Franciaország érdekeit. Német tisztségviselők viszont úgy vélik, éppen a francia érdekek túlzott védelme miatt nem engedi például Párizs a MidCat megépítését, hiszen azzal saját atomenergiája szorulna háttérbe.

Emmanuel Macron és Angela Merkel előző német kancellár 2019  januárjában írták alá az aacheni együttműködési szerződést, amely a kétoldalú kapcsolatok megerősítését szolgálná. A francia és a német kormány 2003 óta minden évben tart együttes ülést, egyedül 2020-ban nem tudták megszervezni a koronavírus-járvány miatt, s tavaly is csak videókapcsolaton keresztül.

Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár kétoldalú megbeszélést folytat az EU-tagállamok vezetőinek kétnapos tanácskozása előtt Brüsszelben 2022. október 20-án (Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet)