Az orosz–ukrán háború és az amiatt kialakult válság a dán emberek biztonságérzetét is megrengette annak ellenére, hogy hazájuk évtizedek óta vezeti a jóléten alapuló boldogságindexeket.
Az energiahiány, az infláció és az orosz támadás, nem beszélve az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 gázvezetékek dániai részén történt robbanásról, óriási nyugtalanságot keltett a lakosokban, ami a novemberi elsejei parlamenti választásokat is körbelengi.
Mette Frederiksen dán kormányfő októberben írt ki előre hozott választásokat, mivel az országot sújtó külső válságokon túl belső politikai feszültség alakult ki. A szociáldemokraták 2019 óta kisebbségben kormányoznak más baloldali pártok támogatásával, ám a szövetségeseik közé tartozó szociálliberálisok azzal fenyegették meg őket, hogy elpártolnak tőlük, hacsak nem lesznek választások a közeljövőben.
A kormány ugyanis még mindig bírálatok kereszttüzében áll amiatt, hogy 2020-ban az ország teljes nyércállományát, mintegy 17 millió egyedet leöletett attól tartva, hogy az állatok átadják a koronavírust az embereknek. A felmérések szerint a döntést Mette Frederiksen népszerűsége is megsínylette.
Furcsának tűnhet általános választásokat tartani egy nemzetközi válság idején, de ez a parlament többségének akarata
– vallotta be a szociáldemokrata miniszterelnök, hogy kormányát sarokba szorították.
A nyércbotrány ellenére a szociáldemokraták vezetik a felméréseket, akik az utóbbi időben a biztonságérzet fokozására helyezték a hangsúlyt.
A kormánypárt kampányszlogenje is ez: Biztonságban a bizonytalan időkben.
A TrygFonden dán cég májusi közvélemény-kutatása szerint az állampolgárok körében többen aggódnak a háztartási költségek miatt, mint a 2008-as gazdasági válság idején, és megduplázódott azoknak a száma, akik egy esetleges orosz agressziótól tartanak. Az ukrajnai orosz invázió Dánia NATO-tagságát is felértékelte a lakosok szemében, illetve az eddigi euroszkepticizmusukat is felülírta. A skandináv országban egy júliusi népszavazáson arról döntöttek, hogy csatlakoznak az Európai Unió közös védelmi politikájához, vagyis ne éljenek többet az erre vonatkozó kívülmaradási lehetőségükkel. Dánia kívülmaradási záradékkal (opt-out) rendelkezik négy uniós területen, a gazdasági és monetáris unió, a közös biztonság- és védelempolitika, a bel- és igazságügy, valamint az uniós polgárság terén.
A Voxmeter dán piackutató cég október 25–27. között készített felmérése alapján a szociáldemokraták 26,2 százalékkal vezetnek. Őket mindössze 12,5 százalékkal követik a szociálliberálisok.
Az emberek bizalmát Mette Frederiksen azzal az ígéretével is próbálja elnyerni, hogy ha újból megnyerik a választást, jobb- és baloldali pártokból álló koalíció vezeti majd az országot. Szokatlan gesztusa mellett azzal érvel, hogy politikai egységre van szükség a nemzetközi bizonytalanságok közepette, ám vélhetően jól jönnének az új szövetségesek a kormánypártnak.
A szociáldemokraták könnyen megtalálhatják a közös hangot a jobboldali pártokkal például a migráció kérdésében, hiszen a dán baloldali kormány évek óta az egyik legszigorúbb bevándorláspolitikát folytatja Európában. Koppenhága intézkedéseit, többek között az illegális bevándorlók Ruandába telepítését a jobboldal is támogatja.
A háború és a megélhetéssel kapcsolatos aggodalmak ugyanakkor háttérbe szorították a bevándorlás témáját, a jobb- és a baloldalt összefogó koalíció ötletét pedig egyelőre a legtöbb párt ellenzi. Így várhatóan a keddi választásokat követően sem szűnik meg a politikai feszültség és a bizonytalanság érzete Dániában.
Borítókép: Mette Frederiksen dán kormányfő virágot ajándékoz járókelőknek választási kampányrendezvényén Aalborgban 2022. október 13-án. Dániában november 1-jén tartanak előre hozott parlamenti választásokat (Fotó: MTI/EPA/Ritzau/Henning Bagger)
