Kiállhatja a háború próbáját Kijev és Peking kapcsolata?

Kína és Ukrajna az orosz−ukrán háború kirobbanását megelőzően jó kapcsolatokat ápolt, s február 24-e óta sem mérgesedett el a viszony a két ország között, noha Peking legfőbb szövetségese Moszkva. Volodimir Zelenszkij többször, legutóbb a minap kezdeményezett párbeszédet Hszi Csin-ping elnökkel, ám eddig süket fülekre talált kérése. Azonban tudja, csak a kínai államfő hathat Vlagyimir Putyinra. Az Ukrajnát egyre átszövő nyugati befolyás ugyanakkor negatív hatással lehet a háború utáni ukrán−kínai viszonyra.

Moszkva, 2022. december 30. Vlagyimir Putyin orosz elnök (j) videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai államfõvel a moszkvai Kremlben 2022. december 30-án. MTI/AP/Pool/Kreml/Mihail Klimentyev Fotó: Mihail Klimentyev

Gyümölcsöző kapcsolatok

Kijev és Peking kapcsolata alapvetően jól alakult az elmúlt évtizedek alatt. A Szovjetunió felbomlását követően Kína rögtön elismerte Ukrajnát, valamint külpolitikai alapelve miatt − miszerint a szuverenitás mindenekfelett áll − sem a Krím félsziget annexiója, sem pedig a két kelet-ukrajnai szakadár köztársaság ügyében nem állt első számú szövetségese, Oroszország oldalára. Emellett az ukrán−kínai kapcsolatok kereskedelmi szempontból is gyümölcsözően alakultak: 

Peking az ukrán gabona egyik legnagyobb felvásárlójává lépett elő, Ukrajna pedig a kínai áruk fontos piacaként kezdett funkcionálni, valamint egyre több, köztük például az Egy övezet egy út kezdeményezés keretein belül megvalósuló kínai befektetés érkezett az országba.

− Ukrajna lehet a híd Európa felé a kínai vállalatok számára − fogalmazott még 2021-ben Zelenszkij. Mindezek mellett a háborút megelőzően a kínai volt az ukrán hadi ipar legnagyobb exportpiaca. Az ázsiai hatalom haderejének első repülőgép-hordozója, a Liaoning például egy felújított szovjet gyártmányú anyahajó, melyet Ukrajnától vásároltak.

Peking, a mediátor

Ezek figyelembevételével érthető, hogy miért próbál Kijev egy óvatosabb, kezdeményezőbb álláspontot kialakítani Pekinggel szemben az ukrajnai háború vonatkozásában, annak ellenére, hogy Kína és Oroszország folyamatosan kapcsolataik elmélyítéséről adnak jeleket. Emellett még egy fontos tényező állhat amögött, hogy Zelenszkij miért próbálja újra és újra felvenni a kapcsolatot Hszi Csin-pinggel: az ukrán elnök úgy hiszi − s valószínűleg jól gondolja −, hogy a kínai elnök az egyetlen, aki képes hatni Vlagyimir Putyinra, így pedig ő lehet az egyedüli szereplő, aki közvetítőként léphet fel a háborúban álló felek közt. 

Peking közvetítői ajánlata még mindig áll, tehát elviekben elképzelhető, hogy hármasban találkozzanak a vezetők. Ebbe ugyanakkor valószínűleg Kijev nem menne bele, hiszen ezzel Washington nemtetszését nyerné el

− mutatott rá Salát Gergely.

A háború után

Kétségtelen, hogy a háború kirobbanása óta Ukrajnában folyamatosan növekszik a nyugati, s leginkább angolszász befolyás, ami a konfliktus elhúzódásával csak még nagyobb lesz. Ez a jövőben is rányomhatja a bélyegét az ukrán−kínai kapcsolatokra. − Noha nem tudjuk, hogyan és mikor fog véget érni a háború, azt feltételezhetjük, hogy az amerikaiak nem szeretnék, ha Ukrajna újjáépítésében nagy szerepet játszanának a kínai vállalatok. Ezen a területen lehet majd nyomásgyakorlásra számítani Washington részéről − emelte ki a szakértő.

Borítókép: Vlagyimir Putyin orosz elnök videókapcsolaton keresztül megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai államfővel a moszkvai Kremlben (Fotó: MTI/AP/Pool/Kreml/Mihail Klimentyev)