Erről tárgyalt Orbán Viktor és Emmanuel Macron

Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök párizsi találkozóján a háború és az EU jövője volt a központi téma – írja az Origó. A lap szerint sok a hasonlóság a magyar és a francia álláspont között, még ha a két vezető nem is mindenben osztják egymás nézeteit.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfőn tartott munkavacsorát az Élysée-palotában. Ez volt a harmadik hivatalos találkozó a két politikus között. Először 2019-ben folytattak kétoldalú tárgyalásokat Párizsban, később Macron látogatott Budapestre.

Hivatalos francia közlések szerint a találkozón az aktuális európai kérdéseket vitatták meg, köztük az orosz–ukrán háborút és Ukrajna támogatását, az európai versenyképesség megerősítését, energiabiztonsági témákat és az európai védelmi ipar fejlesztését. Mindezek mellett az Origó értesülése szerint Európa jövője volt a központi téma.

Macron nem szakította meg a párbeszédet Putyinnal

A francia elnök abban is különbözik a többi nyugat-európai vezetőtől, hogy a fegyverszállítások témájában visszafogottabb hangot üt meg a lengyeleknél és a balti államoknál. Emellett ő az egyetlen nagyhatalmi vezető, aki rendszeresen egyeztet Putyinnal. Orbán Viktor is többször említette, hogy nem lehet minden párbeszédet megszakítani Oroszországgal.

Idén januárban Macron kijelentette:

továbbra is tárgyalni fogok Oroszországgal.

Álláspontja szerint minden ország felelős a világrendért, és segítenie kell, hogy sikerüljön megőrizni.

Macron is megpróbálja a kapcsolatot fenntartani Oroszországgal. Forrás: MTI/EPA/AFP/Gerard Julien

Január elején Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő is utalt rá, hogy Putyin és Macron kapcsolatban állt egymással. Elismerte ugyanakkor, hogy

most szünetel a párbeszéd, de az előző szakaszban a kapcsolat nagyon hasznos és nagyon konstruktív volt, minden létező, többek között mély nézeteltérés ellenére.

Erősödő nyomás az Egyesült Államok részéről

Orbán Viktor és Emmanuel Macron megbeszélésén egy másik fő kérdés volt, hogyan tudna az Európai Unió helytállni az Egyesült Államok által gerjesztett kereskedelmi háborúban. Januárban lépett életbe minden idők egyik legnagyobb amerikai támogatási programja, azzal a céllal, hogy a zöld, innovatív – részben európai – vállalatokat a tengerentúlra csábítsa.

Ez azzal fenyeget, hogy a magas energiaárak miatt az Európai Uniót egyre több energiaintenzív cég hagyja ott, köztük azok a korábban támogatott vállalatok is, amelyekre a közösség a jövőjét alapozta.

Az amerikai lépések negatív hatásait Macron és Orbán hasonlóan ítéli meg, és úgy látják, hogy érdemi választ kell adni a kihívásra, különben az EU-ban nőni fog a munkanélküliség, visszaesik a gazdaság teljesítménye, ami további súlyos társadalmi feszültségekhez vezethet. Franciaországban már most is nagy tiltakozásokat vált ki a magas infláció, a nyugdíjkorhatár tervezett emelése és az ipar elvándorlása.

A párizsi tárgyaláson szóba került az is, hogy Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra, hogy lépjen fel Kínával szemben.

Orbán Viktor és Macron abban is egyetértenek, hogy az ázsiai nagyhatalommal nem lehet megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Úgy ítélik meg, hogy ez a jelenlegi gazdasági helyzetben még súlyosabb recesszióhoz vezetne az EU-ban. Minden bizonnyal az uniós csúcson sem lesz konszenzus arról, hogy az EU szankcionálja Pekinget amerikai nyomásra.

Átrendeződés előtt az uniós erőviszonyok

Nagy-Britannia kilépésével jelentősen átrajzolódott az EU-n belüli egyensúlyi helyzet. Korábban London több esetben Brüsszellel és Berlin politikájával is szembehelyezkedett, ám Párizs azóta nem számíthat a brit segítségre.

Macronnak most az a célja, hogy szorosabb francia–német együttműködést kovácsoljon Brüsszellel szemben, és ebben partnere lehet a magyar kormányfő.

Németország továbbra is rengeteg kérdésben osztja az Európai Bizottság álláspontját, ezért is kulcskérdés a franciáknak, hogy csökkentsék Brüsszel befolyását. 

A párizsi találkozón vélhetően az is szóba került, hogy az erőviszonyok további átrendeződésére lehet számítani a következő európai parlamenti választáson – olvasható az Origó cikkében.

Borítókép: Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök az Élysée-palota udvarán (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)