Földrengés után most árvíz sújtja Törökországot +videó

Egymást követik a természeti katasztrófák Törökországban, amíg a múlt hónapban földrengések, addig a napokban áradások sújtják az ország délkeleti részét. A február eleji 7,9-es és 7,7-es erősségű földmozgás óta folyamatosan zajlanak a mentési és bontási munkálatok, azonban szakértők szerint a teljes helyreállításra mintegy százmilliárd dollárra lesz szükség. Noha több száz vállalkozás már most is újranyitna, munkaerőhiánnyal küzdenek.

2023. 03. 16. 16:28
Nurdagi, 2023. február 13. Összedőlt épületek romjain mentők a törökországi Nurdagiban 2023. február 13-án, hét nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 35 ezret. MTI/EPA/Sedat Suna Fotó: Sedat Suna
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tizenötre emelkedett a délkelet-törökországi áradások halálos áldozatainak száma – adta hírül az MTI. A természeti katasztrófa Sanliurfa és Adiyaman tartományokat érinti. A mentőcsapatok még kutatnak eltűntek után.

Kedden és szerdán zúdult heves esőzés a két tartományra, ahol az öt héttel ezelőtti tragikus földrengés miatt több millióan vesztették el otthonukat. Az özönvíz utcákat, házakat és átmeneti szállásként szolgáló sátrakat öntött el.

Pusztító földrengés

A február elején pusztító földrengések több mint 54 ezer ember halálát okozták Törökországban és Szíriában, milliókat téve hajléktalanná. A túlélők jelenleg sátrakban, konténerházakban, szállodai üdülőhelyeken, egyetemi kollégiumokban, vagy vonatkocsikban húzzák meg magukat.

A földrengés epicentrumában, a délkeleti Gaziantep és Kahramanmaras tartományokban továbbra is zajlanak a mentési munkálatok, amelyek jelenleg a holtestek kiemelését és az összedőlt, omlásveszélyes épületek bontását jelenti.

Kahramanmaras polgármestere az Anadolu hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy a térség történelmi épületeinek és múzeumainak a fele is megsérült a földrengésekben.

A romok eltakarítása után kezdődhetnek meg az infrastrukturális helyreállítások (víz, elektromos áram stb.), amelyeket új épületek felépítése követ, ám mindez hosszú hónapokig eltart majd. A problémákat fokozza, hogy a 11 délkeleti török provincia mintegy 15 millió lakosa közül több millió elmenekült a területről és sokan közülük nem is kívánnak visszatérni, annak ellenére sem, hogy Ankara ígérete szerint több százezer épületet építenek fel a következő években.

Összedőlt épület romjai előtt ül a 67 éves Mehmet Nasir Duran a dél-törökországi Osmaniye tartományban levő Nurdagiban 2023. február 9-én. (Forrás: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)

A vállalkozók élete

Noha a zömében mezőgazdasággal és iparral foglalkozó területeken több száz vállalkozás újranyitna, munkaerőhiánytól szenvednek.

Csak 110 munkás maradt meg a 220-ból. Páran elhunytak, de a többség elmenekült, így nem tudunk rendesen termelni

– mesélte Mehmet Alkan, egy cipőgyár tulajdonosa a Reuters hírügynökségnek, aki a vállalati kisbuszával jelenleg száz kilométeres távolságból gyűjti össze a dolgozóit.

Ali Dogru temetkezési vállalkozó azonban éppen az ellenkezőjéről számolt be, amíg a földrengés előtt napi öt embert, addig a földrengés utáni napokban több mint ezer embert temetett el. A férfi a temető mellé, egy kisbuszba költözött családjával a megnövekedett munka miatt.

A régió fennmaradása a tét

Antakya városában – amelyet leginkább érintett a földrengés – szakértők szerint évekbeli telik, amíg az infrastruktúra, üzletek és lakosságszám visszatér a korábbi szintre.

Sürgős kormányzati támogatásra van szükségünk, hogy visszatérhessenek a vállalkozások, iskolákat és szociális tereket alakíthassunk ki. Máskülönben elveszítjük a képzett munkaerőt

 – fogalmazott Hikmet Cincin, Antakya Kereskedelmi és Iparkamarájának a vezetője.

A hivatalos adatok szerint több mint hatszázezer ház dőlt össze vagy sérült meg súlyosan a délkeleti régióban, miközben a kormány ígéretet tett arra, hogy egy éven belül legalább 250 ezer lakást építenek fel.

Az ankarai TOBB Egyetem társadalompolitikai kutatási központjának igazgatója szerint a régió átalakulásához hozzájárul, hogy a közép- és felső jövedelmi osztályból valók más városokban kezdtek új életet – visszatérésük nem valószínű –, miközben az alacsonyabb jövedelmű lakosok a térségben maradtak, ám ők állami támogatásra szorulnak.

A földrengések óta egész Törökországban elővigyázatosabbak lettek a lakosok, a BBC beszámolója szerint több mint százezer új kérelmet nyújtottak be az isztambuli önkormányzathoz az épületek biztonsági ellenőrzésére. A várólista jelenleg négy hónapos, de folyamatosan emelkedik.

Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy országszerte mennyi épület nem felel meg a követelményeknek. Isztambul polgármestere, Ekrem Imamoglu azonban a mentőcsapatok további kiképzését és 4,5 millió ember elszállásolására alkalmas ideiglenes menedékhely előkészítését ígérte.

Tanulás a sátortáborban: A délkeleti Adiyaman tartományban egy ötezer könyvvel felszerelt busz segíti a sátortáborban élő gyerekek oktatását és szórakozását, egy pillanatra elfeledtetve velük a szörnyűségeket. A buszt a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium indította el február végén a fiatalok számára. A program fő célja az iskolai élet megteremtése. A gyerekek iskolai előadásokon, könyvolvasó foglalkozásokon és mások mellett sakkversenyen vehetnek részt.

 

Borítókép: Összedőlt épületek romjain mentők a törökországi Nurdagiban 2023. február 13-án, hét nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. (Forrás: MTI/EPA/Sedat Suna)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.