Földrengés után most árvíz sújtja Törökországot +videó

Egymást követik a természeti katasztrófák Törökországban, amíg a múlt hónapban földrengések, addig a napokban áradások sújtják az ország délkeleti részét. A február eleji 7,9-es és 7,7-es erősségű földmozgás óta folyamatosan zajlanak a mentési és bontási munkálatok, azonban szakértők szerint a teljes helyreállításra mintegy százmilliárd dollárra lesz szükség. Noha több száz vállalkozás már most is újranyitna, munkaerőhiánnyal küzdenek.

Nurdagi, 2023. február 13. Összedőlt épületek romjain mentők a törökországi Nurdagiban 2023. február 13-án, hét nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. A természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma meghaladja a 35 ezret. MTI/EPA/Sedat Suna Fotó: Sedat Suna

Tizenötre emelkedett a délkelet-törökországi áradások halálos áldozatainak száma – adta hírül az MTI. A természeti katasztrófa Sanliurfa és Adiyaman tartományokat érinti. A mentőcsapatok még kutatnak eltűntek után.

Kedden és szerdán zúdult heves esőzés a két tartományra, ahol az öt héttel ezelőtti tragikus földrengés miatt több millióan vesztették el otthonukat. Az özönvíz utcákat, házakat és átmeneti szállásként szolgáló sátrakat öntött el.

Video showed flood waters sweeping people and cars down streets in Turkey's #Şanlıurfa, which was hit by February’s deadly earthquakes ⤵️ pic.twitter.com/X2CMgtOgX7

— Al Jazeera English (@AJEnglish) March 15, 2023

Pusztító földrengés

A február elején pusztító földrengések több mint 54 ezer ember halálát okozták Törökországban és Szíriában, milliókat téve hajléktalanná. A túlélők jelenleg sátrakban, konténerházakban, szállodai üdülőhelyeken, egyetemi kollégiumokban, vagy vonatkocsikban húzzák meg magukat.

A földrengés epicentrumában, a délkeleti Gaziantep és Kahramanmaras tartományokban továbbra is zajlanak a mentési munkálatok, amelyek jelenleg a holtestek kiemelését és az összedőlt, omlásveszélyes épületek bontását jelenti.

Kahramanmaras polgármestere az Anadolu hírügynökségnek arról is beszámolt, hogy a térség történelmi épületeinek és múzeumainak a fele is megsérült a földrengésekben.

A romok eltakarítása után kezdődhetnek meg az infrastrukturális helyreállítások (víz, elektromos áram stb.), amelyeket új épületek felépítése követ, ám mindez hosszú hónapokig eltart majd. A problémákat fokozza, hogy a 11 délkeleti török provincia mintegy 15 millió lakosa közül több millió elmenekült a területről és sokan közülük nem is kívánnak visszatérni, annak ellenére sem, hogy Ankara ígérete szerint több százezer épületet építenek fel a következő években.

Összedőlt épület romjai előtt ül a 67 éves Mehmet Nasir Duran a dél-törökországi Osmaniye tartományban levő Nurdagiban 2023. február 9-én. (Forrás: MTI/AP/Pétrosz Jannakurisz)

A vállalkozók élete

Noha a zömében mezőgazdasággal és iparral foglalkozó területeken több száz vállalkozás újranyitna, munkaerőhiánytól szenvednek.

Csak 110 munkás maradt meg a 220-ból. Páran elhunytak, de a többség elmenekült, így nem tudunk rendesen termelni

– mesélte Mehmet Alkan, egy cipőgyár tulajdonosa a Reuters hírügynökségnek, aki a vállalati kisbuszával jelenleg száz kilométeres távolságból gyűjti össze a dolgozóit.

Ali Dogru temetkezési vállalkozó azonban éppen az ellenkezőjéről számolt be, amíg a földrengés előtt napi öt embert, addig a földrengés utáni napokban több mint ezer embert temetett el. A férfi a temető mellé, egy kisbuszba költözött családjával a megnövekedett munka miatt.

A régió fennmaradása a tét

Antakya városában – amelyet leginkább érintett a földrengés – szakértők szerint évekbeli telik, amíg az infrastruktúra, üzletek és lakosságszám visszatér a korábbi szintre.

Sürgős kormányzati támogatásra van szükségünk, hogy visszatérhessenek a vállalkozások, iskolákat és szociális tereket alakíthassunk ki. Máskülönben elveszítjük a képzett munkaerőt

 – fogalmazott Hikmet Cincin, Antakya Kereskedelmi és Iparkamarájának a vezetője.

A hivatalos adatok szerint több mint hatszázezer ház dőlt össze vagy sérült meg súlyosan a délkeleti régióban, miközben a kormány ígéretet tett arra, hogy egy éven belül legalább 250 ezer lakást építenek fel.

Az ankarai TOBB Egyetem társadalompolitikai kutatási központjának igazgatója szerint a régió átalakulásához hozzájárul, hogy a közép- és felső jövedelmi osztályból valók más városokban kezdtek új életet – visszatérésük nem valószínű –, miközben az alacsonyabb jövedelmű lakosok a térségben maradtak, ám ők állami támogatásra szorulnak.

A földrengések óta egész Törökországban elővigyázatosabbak lettek a lakosok, a BBC beszámolója szerint több mint százezer új kérelmet nyújtottak be az isztambuli önkormányzathoz az épületek biztonsági ellenőrzésére. A várólista jelenleg négy hónapos, de folyamatosan emelkedik.

Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy országszerte mennyi épület nem felel meg a követelményeknek. Isztambul polgármestere, Ekrem Imamoglu azonban a mentőcsapatok további kiképzését és 4,5 millió ember elszállásolására alkalmas ideiglenes menedékhely előkészítését ígérte.

Prince William and Princess Catherine @KensingtonRoyal thank “fantastic” Sun readers after our @BritishRedCross Turkey and Syria earthquake appeal raises £1.5million pic.twitter.com/9G7bvH0UHT

— The Sun (@TheSun) March 10, 2023

Tanulás a sátortáborban: A délkeleti Adiyaman tartományban egy ötezer könyvvel felszerelt busz segíti a sátortáborban élő gyerekek oktatását és szórakozását, egy pillanatra elfeledtetve velük a szörnyűségeket. A buszt a Kulturális és Idegenforgalmi Minisztérium indította el február végén a fiatalok számára. A program fő célja az iskolai élet megteremtése. A gyerekek iskolai előadásokon, könyvolvasó foglalkozásokon és mások mellett sakkversenyen vehetnek részt.

Borítókép: Összedőlt épületek romjain mentők a törökországi Nurdagiban 2023. február 13-án, hét nappal a Dél-Törökországot és Észak-Szíriát sújtó 7,8-es erősségű földrengés után. (Forrás: MTI/EPA/Sedat Suna)