Demkó Attila: Belgorod megtámadása figyelemelterelés lehetett

Noha a tavaszra ígért ukrán ellentámadás még nem indult el, vannak jelek annak előkészítésére – nyilatkozott lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője. A szakértő felhívta a figyelmet a megnövekedett ukrán mélységi támadásokra, amelyek az orosz logisztikai hálózat ellen irányulnak. A szakértő szerint az ukrán területek feladása továbbra sem valószínű, azonban egy befagyott konfliktus, és biztonsági garanciák, valamint egy esetleges gyorsabb EU-csatlakozás ígérete igen.

2023. 05. 26. 5:03
Marjinka, 2023. május 8. Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvõ Marjinka környékén húzódó fronton 2023. május 8-án. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos
Vélemény hírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Úgy tűnik, az ukránok halasztják a május közepére megígért ellentámadásukat. Nagy méretű offenzívát ugyanis nem láthattunk tőlük, a Belgorod környékén, néhány falut érintő pár száz fős betörést nem lehet annak nevezni – nyilatkozta lapunk megkeresésére Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) geopolitikai műhelyének vezetője.

Mint arról lapunk is beszámolt korábban, az oroszországi Belgorod régióba ukrán támogatású orosz fegyveres diverzáns- és felderítőcsoport hatolt be. Noha Kijev jelezte, hogy a behatolásért az ukrán oldalon harcoló Orosz Önkéntes Hadtest és az Oroszország Szabadsága Légió tehető felelőssé, Demkó Attila szerint kizárt, hogy mindez nem ukrán segítséggel és együttműködésben történt volna.

Az ukrán tüzérség támogatta őket, ukrán területről indultak és oda is húzódtak vissza. Tehát ezt Kijev nélkül nem lehetett volna megcsinálni

 – mondta. Hozzátette: Előfordult már olyan máskor is, hogy ukrán vagy orosz szabotőr csoportok átlépték az orosz–ukrán határt.

Szerinte a belgorodi támadás kommunikációs szempontból jelentős, hiszen az időzítését az ukránok nagyon ügyesen a bahmuti ukrán vereség idejére tették, így Belgorod elvonta az ukrán média és nyilvánosság figyelmét a sikertelenségekről.

– De ennek nagy katonai jelentősége nem tud lenni, hiszen egy nagyobb orosz város, mint a háromszázezer lakosú Belgorod bevétele sokkal nagyobb erőt igényelne, ami viszont valószínűleg Moszkva részéről általános mozgósítást hozna, de ezt Kijev sem akarhatja – fűzte hozzá.

A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyan vannak kisebb ukrán sikerek, mint a bahmuti körbekerítés elkerülése, a város környéki stratégiai szempontból jelentős magaslati pontok visszavétele, vagy a Dnyeper-folyó oroszok által megszállt területén kiépített hídfőállások, de nagy ellentámadásról nem lehet beszélni, annak ellenére, hogy annak előkészítésére vannak jelek.

– Jóval több mélységi csapást hajtanak végre az ukránok az orosz logisztikai gépezet ellen, mint korábban. Ez az orosz lőszerraktárakat, vasúti hidakat, hidakat és csomópontokat is érint, amelyek egy ellentámadás esetén elősegíthetik, hogy az orosz védők ne tudjanak megfelelő mennyiségű utánpótláshoz jutni vagy gyorsan átcsoportosítani az erőiket – elemezte a helyzetet az MCC geopolitikai műhelyének vezetője.

Demkó Attila szerint ugyan a három kisebb támadásnak (Belgorod, Bahmut, Dnyeper) lehet olyan értelme, hogy orosz erőket vonjon el az ellentámadás szempontjából fontos területekről, de ezek helyi szükségből vagy kommunikációs szempontból is történhettek.

A logisztikai csapások összpontosulását kell figyelni. A herszoni offenzívánál is ezt láthattuk, amikor az ukránok hónapokon át lőtték a hidakat az orosz utánpótlás elvágására, előkészítve ezzel a terepet. Ilyen értelemben az ellenoffenzíva előkészítő szakasza megkezdődött, de hogy mikor és hol indul nagy támadás, az milyen méreteket és sikereket ölt, azt nem lehet tudni

 – magyarázta Demkó Attila.

Mariusz Dzierzawski, lengyel konzervatív politikus egy lengyel hetilapban megjelent felvetésére, miszerint Ukrajna Finnország 1939-es és 1944-es példája alapján lemondhatna bizonyos területekről a béke érdekében, Demkó Attila úgy reagált, hogy „az ukrán közvélemény ezt nem akarja és Kijevet sem kényszeríti erre senki, sőt az orosz hódításokat a XX. századi példákkal szemben senki sem ismeri el, még Moszkva legközelebbi szövetségesei sem”. Hozzátette: 

A kérdés öt-tíz év múlva már sokkal aktuálisabb lesz, hiszen a konfliktus egy befagyott és kevéssé intenzív állapotban még nagyon sokáig is elhúzódhat.

A konfliktus rendezésére példával szolgálható koreai, izraeli, vagy a Nyugat által támogatott Ukrajna forgatókönyvei közül Demkó Attila kizárta az izraeli példát, hangsúlyozva, hogy Izrael egy nukleáris hatalom és erősebb katonai hatalom, mint a legerősebb szomszédja, de Ukrajna sosem lesz erősebb katonailag, mint Oroszország. Szerinte a koreai helyzet is eltérő, ugyanis Észak- és Dél-Koreára szakadt szét egy ország, míg Oroszország ukrán területeket annektált.

– A legközelebbi párhuzamot Ciprus adhatja, amely északi részét a nemzetközi közösség nem ismeri el, míg a déli Ciprusi Köztársaság az Európai Unió tagja, amely elfoglalását Törökország nem fontolgatja, de mégis, ez nem egy megoldott konfliktus – magyarázta a szakértő.

Ukrajna esetében is lehet egy olyan forgatókönyv, hogy ugyan senki sem ismeri el az orosz hódításokat, a konfliktus befagy, és Kijev cserébe rövidebb utat kap az Európai Unióba, biztonsági garanciák és fegyverek mellett. Jelentősen megnehezítve az oroszok számára a háború folytatását

 – vázolt fel egy lehetséges kimenetelt Demkó Attila.

Borítókép: Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Marjinka környékén húzódó fronton 2023. május 8-án (Forrás: MTI/AP/Libkos)

Mindent egy helyen az Eb-ről

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.