Demkó Attila: Belgorod megtámadása figyelemelterelés lehetett

Noha a tavaszra ígért ukrán ellentámadás még nem indult el, vannak jelek annak előkészítésére – nyilatkozott lapunknak Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, a Mathias Corvinus Collegium geopolitikai műhelyének vezetője. A szakértő felhívta a figyelmet a megnövekedett ukrán mélységi támadásokra, amelyek az orosz logisztikai hálózat ellen irányulnak. A szakértő szerint az ukrán területek feladása továbbra sem valószínű, azonban egy befagyott konfliktus, és biztonsági garanciák, valamint egy esetleges gyorsabb EU-csatlakozás ígérete igen.

Marjinka, 2023. május 8. Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvõ Marjinka környékén húzódó fronton 2023. május 8-án. MTI/AP/Libkos Fotó: Libkos

Szerinte a belgorodi támadás kommunikációs szempontból jelentős, hiszen az időzítését az ukránok nagyon ügyesen a bahmuti ukrán vereség idejére tették, így Belgorod elvonta az ukrán média és nyilvánosság figyelmét a sikertelenségekről.

– De ennek nagy katonai jelentősége nem tud lenni, hiszen egy nagyobb orosz város, mint a háromszázezer lakosú Belgorod bevétele sokkal nagyobb erőt igényelne, ami viszont valószínűleg Moszkva részéről általános mozgósítást hozna, de ezt Kijev sem akarhatja – fűzte hozzá.

The Russians who carried out the Belgorod raid are already in Ukraine. In these photos, taken in the Sumy region, are fighters of the Russian Volunteer Corps and the "Freedom of Russia" legion.

The "Russian Volunteer Corps" claims that two of their fighters were injured as a… pic.twitter.com/G8XxvIZXxC

— NEXTA (@nexta_tv) May 24, 2023

A counterattack on the Belgorod Republic, they said. pic.twitter.com/pbotAFm3Tv

— Spriter (@Spriter99880) May 23, 2023

A biztonságpolitikai szakértő szerint ugyan vannak kisebb ukrán sikerek, mint a bahmuti körbekerítés elkerülése, a város környéki stratégiai szempontból jelentős magaslati pontok visszavétele, vagy a Dnyeper-folyó oroszok által megszállt területén kiépített hídfőállások, de nagy ellentámadásról nem lehet beszélni, annak ellenére, hogy annak előkészítésére vannak jelek.

– Jóval több mélységi csapást hajtanak végre az ukránok az orosz logisztikai gépezet ellen, mint korábban. Ez az orosz lőszerraktárakat, vasúti hidakat, hidakat és csomópontokat is érint, amelyek egy ellentámadás esetén elősegíthetik, hogy az orosz védők ne tudjanak megfelelő mennyiségű utánpótláshoz jutni vagy gyorsan átcsoportosítani az erőiket – elemezte a helyzetet az MCC geopolitikai műhelyének vezetője.

Demkó Attila szerint ugyan a három kisebb támadásnak (Belgorod, Bahmut, Dnyeper) lehet olyan értelme, hogy orosz erőket vonjon el az ellentámadás szempontjából fontos területekről, de ezek helyi szükségből vagy kommunikációs szempontból is történhettek.

A logisztikai csapások összpontosulását kell figyelni. A herszoni offenzívánál is ezt láthattuk, amikor az ukránok hónapokon át lőtték a hidakat az orosz utánpótlás elvágására, előkészítve ezzel a terepet. Ilyen értelemben az ellenoffenzíva előkészítő szakasza megkezdődött, de hogy mikor és hol indul nagy támadás, az milyen méreteket és sikereket ölt, azt nem lehet tudni

 – magyarázta Demkó Attila.

🇫🇮 lost eleven % of its land to the Soviet Union during the war, with Vyborg as the largest city. The lost areas also include the eastern parts of Salla & Kuusamo, a large part of Karelia, the outer islands of the Gulf of Finland & the western part of the Kalastajasaarento. 3/3 pic.twitter.com/dOEfwfvw8R

— 🌻Lili (@Lili_8607) November 30, 2022

Mariusz Dzierzawski, lengyel konzervatív politikus egy lengyel hetilapban megjelent felvetésére, miszerint Ukrajna Finnország 1939-es és 1944-es példája alapján lemondhatna bizonyos területekről a béke érdekében, Demkó Attila úgy reagált, hogy „az ukrán közvélemény ezt nem akarja és Kijevet sem kényszeríti erre senki, sőt az orosz hódításokat a XX. századi példákkal szemben senki sem ismeri el, még Moszkva legközelebbi szövetségesei sem”. Hozzátette: 

A kérdés öt-tíz év múlva már sokkal aktuálisabb lesz, hiszen a konfliktus egy befagyott és kevéssé intenzív állapotban még nagyon sokáig is elhúzódhat.

A konfliktus rendezésére példával szolgálható koreai, izraeli, vagy a Nyugat által támogatott Ukrajna forgatókönyvei közül Demkó Attila kizárta az izraeli példát, hangsúlyozva, hogy Izrael egy nukleáris hatalom és erősebb katonai hatalom, mint a legerősebb szomszédja, de Ukrajna sosem lesz erősebb katonailag, mint Oroszország. Szerinte a koreai helyzet is eltérő, ugyanis Észak- és Dél-Koreára szakadt szét egy ország, míg Oroszország ukrán területeket annektált.

– A legközelebbi párhuzamot Ciprus adhatja, amely északi részét a nemzetközi közösség nem ismeri el, míg a déli Ciprusi Köztársaság az Európai Unió tagja, amely elfoglalását Törökország nem fontolgatja, de mégis, ez nem egy megoldott konfliktus – magyarázta a szakértő.

Ukrajna esetében is lehet egy olyan forgatókönyv, hogy ugyan senki sem ismeri el az orosz hódításokat, a konfliktus befagy, és Kijev cserébe rövidebb utat kap az Európai Unióba, biztonsági garanciák és fegyverek mellett. Jelentősen megnehezítve az oroszok számára a háború folytatását

 – vázolt fel egy lehetséges kimenetelt Demkó Attila.

Borítókép: Ukrán tüzérek az orosz állásokat ágyúzzák a kelet-ukrajnai Donyecki területen fekvő Marjinka környékén húzódó fronton 2023. május 8-án (Forrás: MTI/AP/Libkos)