Ukrajnáért és önmagáért is fegyverkezik az unió

„Norvégia és Finnország mindenképpen nagy nyertese lesz a programnak” – nyilatkozta lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense az európai lőszergyárak támogatását célzó ASAP-programról. Az Ukrajna lőszerellátását három lépésben segítő európai kezdeményezés Josep Borrell, az unió külügyi- és biztonságpolitikai főképviselője szerint egyúttal az EU biztonságát is szolgálja.

A norvég-finn működtetésű Nammo repülőgépipari és védelmi csoport, amely lőszerek, rakétahajtóművek és űralkalmazások gyártására specializálódott. 2023.03.28. (Fotó: Yasmina / Twitter)

– Ahhoz, hogy egy millió lőszert tudjunk Ukrajnának küldeni a következő 12 hónapban, arra bátorítom az Európai Parlamentet és a tagállamokat, hogy ragadják meg ezt a lehetőséget és tegyenek azonnali lépéseket – mondta Twitteren megosztott videójában Thierry Breton, az Európai Bizottság belső piacért felelős biztosa.

Breton szerdán mutatta be a Fellépés a lőszergyártás támogatására (ASAP) elnevezésű kezdeményezést, amely célja Ukrajna lőszerellátásának a segítése. Az ukrán védelmi miniszter, Olekszij Reznyikov üdvözölte az Európai Bizottság ukrán lőszer- és rakétaellátásának növelését.

Impressive visit in 🇩🇪 Lower Saxony of an important defence manufacturer, joined by Deputy MoD Benedikt Zimmer.

Germany has a pivotal role to play in boosting EU #ammunition production —notably through valuable partnerships.#ASAP #DefenceTour pic.twitter.com/NeD59FDxTi

— Thierry Breton (@ThierryBreton) May 4, 2023

Mint arról már lapunk is beszámolt korábban, az EU az Európai Békekeret (EPF) keretében – amely már nyolcmilliárd euróra bővült –, egymilliárd euró értékű támogatási intézkedést fogadott el az ukrán fegyveres erők támogatása céljából, amely a tüzérségi lőszerek közös szállítását és beszerzését is jelenti.

Emellett az EU márciusban azt is vállalta, hogy további kétmilliárd euró értékben kompenzálja azokat a tagállamokat, amelyek meglévő lőszerkészleteiket Kijevnek adományozzák és emiatt új készleteket „kénytelenek” beszerezni.

Brüsszel szerdai döntése értelmében ötszázmillió eurót ajánlott fel – az ASAP keretében – az európai lőszergyártó-kapacitások megerősítésére – a tagállamok további egyéni hozzájárulásokkal egészítik ki az összeget.

Noha az uniós hadipar „évek óta tartó alulfinanszírozottságtól” szenvedett, a mostani döntés jelentős löketet adhat a fejlődésének.

A tervek szerint az ASAP forrásait a tagállamok lőszereket és rakétákat gyártó új gyárak építésére, a meglévők korszerűsítésére, a határokon átnyúló partnerségek ösztönzésére, a nyersanyagokhoz való hozzáférés javítására, a régi lőszerkészletek tesztelésére és felújítására, valamint az új munkaerő képzésére fordíthatják.

Az EU tehát három lépést jelölt meg Ukrajna és az európai fegyveripar támogatására: az első a készletek átadása, a második a közös lőszerbeszerzés, míg a harmadik (az ASAP keretében) európai gyárak építése és korszerűsítése.

Ez nemcsak az ukrán haderőt, hanem az Európai Unió biztonságát is szolgálja

– mondta a javaslatról Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

#France will double the supply of 155 mm caliber shells to #Ukraine from the end of March. The country will supply 2,000 units per month, media reports. pic.twitter.com/3d7fQs9mxa

— NEXTA (@nexta_tv) March 28, 2023

Korábban egyébként vita alakult ki arról az unióban, hogy a Kijevnek szánt lőszerek minél korábbi átadása miatt nem kellene-e például az Egyesült Államoktól, Dél-Koreától vagy Izraeltől megvásárolni azokat, ugyanis az európai gyárak felpörgetése „túlságosan lassú folyamat”, és így „nem tudják majd kellő lőszerrel ellátni az ellentámadásra készülő Ukrajnát”.

Amíg például Franciaország a forrás európai elköltését, addig Lengyelország a mihamarabbi eredményt szorgalmazta.

Egy uniós forrás a Defense News katonai szakportálnak elmondta, hogy az a kompromisszumos megoldás született, hogy a pénzt olyan lőszerekre és rakétákra lehet elkölteni, amelyek gyártásának „jelentős részét” az EU-ban vagy Norvégiában végezték, ideértve a végső összeszerelést is.

– A franciák az elejétől fogva azt szerették volna, hogy csak uniós gyártók legyenek ebben a projektben, de az európai lőszergyártó kapacitás lehetőségei miatt ez borzasztó lassú lett volna – nyilatkozta lapunknak Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) docense.

Kaiser Ferenc szerint az európai lőszergyárak felpörgetésének és a közös lőszerbeszerzésének „Norvégia és Finnország mindenképpen nagy nyertese lesz, hiszen Európa egyik legnagyobb lőszergyárát, a Nammót közösen üzemeltetik”.

A Nammo szortimentje széles körű, gyártanak rakétahajtóműveket, kiskaliberű gyalogsági lőszert, illetve gépágyú és aknavető lőszereket, de 155 milliméteres tüzérségi gránátokat is

– tette hozzá. Utóbbi egyébként különösen fontos Ukrajnának a háborúban.

– Számos ország jól jár az európai programmal, mert a rendelkezésre álló összeget a gyárak meglévő gyártósorai fejlesztésére költhetik, vagy újak felállítására is fordíthatják, kiküszöbölve a mostani szűk keresztmetszeteket, ám mindezt a cégeknek így nem csak saját forrásból kell megfinanszírozniuk – magyarázta Kaiser Ferenc.

The Minister of Defense of #Slovakia confirmed the transfer of eight 155 mm "Zuzana 2" self-propelled artillery to #Ukraine. pic.twitter.com/PtqM2lPvji

— NEXTA (@nexta_tv) May 30, 2022

Kiemelte, hogy szomszédjaink közül Ausztria, Szlovákia – amely például 155 milliméteres gránáttermelését az évi húszezer darabról 150 ezerre tervezni növelni az EU-s forrásokra támaszkodva –, Csehország, Horvátország és Románia is jól járhat a programmal, hiszen kibővíthetik eddig is meglévő képességeiket. Bukarest például így tovább tudja növelni európai szinten már eddig is jelentős lőporgyártó kapacitásait.

Most mindenkinek próbálják növelni a termelőképességét, mert egy új gyártósor felállítása és az új munkaerő felvétele és kiképzése mindig rizikósabb, különösen a hosszú távú piaci kereslet bizonytalansága miatt. Arról nem beszélve, hogy egy-egy „sima” 155 milliméteres gránát darabára is legkevesebb 800–1000 euró, de a megnövelt lőtávolságú változatok esetében ez már inkább 3000–5000 euró, míg az amerikai Excalibur irányított gránát ára már a 110 ezer eurót is elérheti

– magyarázta Kaiser Ferenc.

Az unióban egyébként mintegy 1400 kisebb és közepes méretű fegyvergyár található, a felsoroltak mellett a legnagyobbak Franciaországban, Németországban, Spanyolországban, Olaszországban, Lengyelországban és Svédországban találhatók.

Borítókép: A norvég–finn működtetésű Nammo repülőgépipari és védelmi csoport, amely lőszerek, rakétahajtóművek és űralkalmazások gyártására specializálódott (Fotó: Yasmina/Twitter)