Szankciók: kinek is fájt igazán? + videó

Dömötör Csaba: Ezek a szankciós politika következményei Európában.

Debrecen, 2022. november 24. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszél a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeibõl összeállított szabadtéri kiállítás megnyitóján Debrecenben 2022. november 24-én. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

Szögekre, gombostűkre és varrótűkre is ki kellene vetni a szankciókat. Legalábbis ezt javasolják egyes uniós tagországok. Erre hívta fel a figyelmet a Facebookra feltöltött videójában Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szerint azt nem tudni, hogy ez a javaslat mennyire komoly, de azt sejteni lehet, hogy mennyire verne oda Oroszországnak egy ilyen lépés. Dömötör hozzátette: gombostűstoppal még egy háborút sem sikerült leállítani. 

A politikus feltette a kérdést, hogy mennyire működtek az eddigi szankciók, s meg is állapította, hogy leginkább semennyire.

Abban már nincs vita, hogy az orosz gazdaság idén nem gyengül, hanem erősödik. Vita csak arról van, hogy mennyire. Az IMF például több mint kétszázalékos erősödést jósol Oroszországban, és folyamatosan korrigálja felfelé a korábbi becsléseit

 – szögezte le Dömötör.

Kiemelte: összehasonlításként Európa csak 0,7 százalékos erősödésre számíthat idén, Németország pedig félszázalékos csökkenésre. Megjegyezte azt is, hogy több oka van, hogy Oroszországnak nem igazán fájtak a válaszlépések.

Kezdjük azzal, hogy a nyugati cégek, de azt is mondhatnám államok, a szankciók ellenére továbbra is üzletelnek Oroszországgal, csak éppen közvetítőkön keresztül. Érdemes megnézni, hogy hogyan nőtt Németország külkereskedelme az Oroszországgal szomszédos államokkal. A növekedés néhány ország esetében több száz százalékos. Tehát megy a kereskedelem, csak módosult az útvonal, és most közvetítők is keresnek az egészen

 – hangsúlyozta.

Az olajársapka-szankció célja elvileg az volt, hogy hatvan dollárban maximálja az Ural olaj árát. Ez a kezdeti hónapokban kicsit működött, de mára teljesen kijátszották, most a nyolcvan dollárt közelíti – közölte Dömötör Csaba, aki szerint több nyugati vállalat az elején nagy hanggal jelentette be, hogy kivonul, de azt végül csak kis hányaduk tette meg.

Azzal érvelnek, hogy nem tudták eladni az orosz leányvállalatokat, amelyek egyébként is fontos szerepet töltenek be az ellátási láncban. Aztán nagyon tanulságos az uránexport kérdése is. Nem volt az olyan rég, amikor a nukleáris területre is kiakarták terjeszteni a szankciókat. Erre mi történik? 2023 első félévében az Egyesült Államok 416 tonna uránt vásárolt az oroszoktól. Ez több mint kétszer annyi, mint az előző év azonos időszakában 

– húzta alá az államtitkár.

A gázpiacról szólva elmondta: az orosz cseppfolyós gáz kereskedelme továbbra is zavartalanul megy, olyannyira, hogy van olyan német állami tulajdonú vállalat, amely továbbra is hosszú távú szerződéseken keresztül intézi az orosz LNG behozatalát, úgy, hogy ha egy csepp földgázt sem használnának fel, akkor is fizetniük kell.
 

Dömötör Csaba hozzátette: nem az a baj, hogy egyes európai államok vagy cégek a saját érdekeiket nézik ebben, de az már baj, hogy nekünk bérletet adtak a patás ördög szerepre, amikor az elejétől kezdve elmondtuk, hogy ez így nem fog működni. Azért nem fog, mert Európa pont azoktól a nyersanyagoktól függ, amelyekre kivetette a szankciókat.

Hangsúlyozta: 

Oroszország megoldja az értékesítést vagy harmadik szereplőknek vagy közvetítőkön keresztül. Meg is oldotta, a számokból egyértelműen látszik, hogy az egész szankciós politika nem Oroszországot, hanem Európát rogyasztotta térdre. Ebből a helyzetből kell kijönnünk. Irányváltásnak nyoma sincs. Megy az alibizés és az ötletelés a gombostűmegvonásról. Ezért is kell változás a brüsszeli politikában. 

Borítókép: Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára beszél a Magyarország 365 fotópályázat legjobb képeiből összeállított szabadtéri kiállítás megnyitóján Debrecenben 2022. november 24-én. (Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)