Orbán Viktorra figyel a nemzetközi sajtó a rendkívüli EU-csúcs előtt

A csütörtöki rendkívüli uniós csúcs előtt európai lapok egész sora foglalkozik Magyarországgal, illetve Orbán Viktor miniszterelnökkel. Oroszbarátsággal vádolnak, amiért decemberben a kormányfő blokkolta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós uniós segélyt.

Budapest, 2024. január 16. Orbán Viktor miniszterelnök Robert Fico szlovák kormányfõvel közösen tartott sajtótájékoztatóján a Karmelita kolostorban 2024. január 16-án. MTI/Koszticsák Szilárd Fotó: Koszticsák Szilárd

A brit BBC portrét közöl a magyar miniszterelnökről, aki az EU leghosszabb ideje hatalmon lévő vezetője, és 2010 óta „hibrid rezsimmé”, „választási autokráviává” változtatta az országot. Több más médiumhoz hasonlóan támadják az Ukrajnának szánt segély és a svéd NATO-tagság blokkolása miatt, de azt is megjegyzik – George Birnbaum politikai tanácsadót idézve –, hogy 

a magyar kormányfő nagyon intelligens, művelt és mély tudással rendelkezik.

Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Magyarország nagy barátja, a Politico brüsszeli hírportál természetesen nem maradhatott ki a sorból. A portál az EU problémájának nevezi Orbán Viktort és kilenc olyan momentumot sorol fel, amelyek miatt a kormányfő „szálka volt Brüsszel szemében”. Ezek közül az első helyen a Putyinnal való „barátsága” szerepel, amit „még csak nem is próbál rejtegetni”. Hiába próbálták uniós diplomaták visszatartani, tavaly októberben Pekingben nem csupán találkozott az orosz elnökkel, de még kezet is fogott vele – rója fel a Politico. 

A brüsszeli portál kiemeli az Oroszországhoz fűződő „mély gazdasági kapcsolatokat is, különösen az energiaszektorban”, és hogy emiatt nem kerülhetett be a legutóbbi, decemberben elfogadott szankciós csomagba az atomenergia.

Az Independent brit napilap ezzel szemben arra koncentrál, hogy bár az ukránok javítottak a magyar kisebbség helyzetén, Magyarországnak még ez sem elég. A lap szerint, amely a magyar miniszterelnököt „Putyin legközelebbi európai szövetségeseként” emlegeti, a kárpátaljai magyarok fellélegeztek az oktatási és a nyelvtörvény tavaly decemberi módosítása óta.

[Az ukránok] úgy gondolják, hogy ezzel tulajdonképpen már eleget tettek a kéréseknek, és Magyarország nyitott kapukat dönget, miközben a magyar álláspont szerint további kérdéseket kellene megoldani

– mondta el lapunk megkeresésére Seremet Sándor, az Eurázsia Központ szakértője, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) vezető kutatója. Hétfői ukrajnai látogatása során Szijjártó Péter külügyminiszter is hangsúlyozta, hogy bár vannak pozitív fejlemények, a magyar kormány továbbra is azt szeretné elérni, ahogy a magyar kisebbség visszakapja a 2015 előtti jogait.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung napilap az Ukrajna és Magyarország közti „jégkorszak” olvadásáról beszél Szijjártó Péter hétfői ungvári látogatása kapcsán, és örömmel nyugtázza, hogy Orbán Viktor Kijevbe látogathat (bár a külügyminiszter szerint addig még hosszú utat kell megtennie a két országnak).

A brit The Guardian a magyar kormányfőt sejti amögött, hogy az Európai Tanács feje, Charles Michel a múlt héten visszatáncolt attól a tervétől, hogy indul az európai parlamenti választáson, és bekerülése esetén lemond a tisztségéről. Egészen pontosan 

az uniós vezetők azon félelméről, hogy a soros elnökséget épp akkor átvevő Magyarország és miniszterelnöke kaparinthatná meg a tanács vezetését.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)