Kompromisszumos megállapodás született Brüsszelben a szakértő szerint

Sikerült Brüsszelben kompromisszumot elérni – mondta a Magyar Nemzetnek Gát Ákos Bence, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatója azzal kapcsolatban, hogy az Európai Tanács csütörtöki ülésén elfogadták az unió a 2021 és 2027 közötti költségvetését módosító javaslatot. Az Európai Tanács következtetéseiben megjelenik az is, hogy az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatás előfeltétele az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok, így a határon túli honfitársaink jogainak védelme.

EU-csúcs Brüsszelben Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Gát Ákos Bence elmondta, a brüsszeli elit kimutatta a foga fehérjét: rendkívüli nyomásgyakorlást fejtettek ki Magyarországra. Fotó: Hír Tv

Mint korábban beszámoltunk róla: csütörtökre rendkívüli tanácskozást hívott össze Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azért, mert a legutóbbi, decemberi EU-csúcson nem született megállapodás a 2021 és 2027 közötti költségvetés felülvizsgálatáról. Az EU alapszerződései alapján az unió hétéves költségvetésével kapcsolatos döntésekhez minden tagállam egyhangú támogatására van szükség. 

Azaz a tárgyalásokat addig szükséges folytatni, amíg mindenki számára megfelelő megoldás nem születik. 

A magyar kormány korábban nem támogatta a módosító javaslatot: azt szerette volna, hogy Ukrajna támogatása az uniós költségvetésen kívüli alapból történjen meg, később pedig azt szerették volna elérni, hogy az összesen 2027-ig tartó támogatásról évente szavazzanak. 

Nyomásgyakorlás brüsszeli módra

A most elfogadott megállapodás szerint a hétéves uniós költségvetés négy éven át összesen 50 milliárd euró támogatást juttat Ukrajnának. Az országnak szánt segélycsomag az uniós költségvetés terhére 17 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásból, valamint 33 milliárd eurós hitelből áll. 

A megszavazott csomaggal kapcsolatos elsődleges információk szerint 

• a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács felszólíthatja majd az Európai Bizottságot a támogatás felülvizsgálatára, ugyanekkor erről szavazni fognak – azaz a tagállamok minősített többségének támogatnia kell egy ilyen javaslatot. 
• Másrészt az elfogadott szövegben az állam- és kormányfők megerősítették a 2020. decemberi EU-csúcson elfogadott konklúziójukat a jogállamisági mechanizmus kapcsán.

A szakértő kifejtette, Magyarország az uniós fősodortól eltérő álláspontot képviselt az Ukrajnának nyújtandó támogatás ügyében. Nem volt egyedül, azonban csak Magyarország volt az, amely a végsőkig tudta tartani álláspontját.

Azért, hogy Magyarországot belekényszerítsék a döntésbe, rendkívüli nyomásgyakorlást fejtettek ki rá. Az uniót jelenleg irányító elit kimutatta a foga fehérjét

– mondta a kutató. Gát Ákos Bence emlékeztetett a Financial Times cikkére, amely szerint terv készült a magyar gazdaság elleni támadásra, a forint gyengítésére, a hazánk iránti befektetői bizalom megrengetésére és az összes európai uniós pénz visszatartására. 

Emellett Magyarország szavazati jogának elvételéről is szó esett.

„A Politico által megszellőztetett fenyegetés azt jelenti, hogy az EU-ban egyes befolyásos szereplők tárgyalás helyett az egyik érdekelt fél elhallgattatásával próbálták volna meg kierőszakolni a közös döntést. Az elgondolás kiforgatta volna az uniós alapszerződéseket és szembe ment volna az alapvető demokratikus és jogállami elvekkel” – fogalmazott Gát Ákos Bence. 

Ha az EU komolyan venné a demokráciát és a jogállamiságot

A szakértő emlékeztetett: a magyar fél a kezdetektől hangoztatja, hogy a „jogállamisági” eljárások címszava alatt valójában politikai boszorkányüldözés zajlik Magyarország ellen. Azaz hazánkat azért vádolják a jogállamiság és az uniós értékek megsértésével, és azért vezetnek be mindenféle szankciót ellene ennek ürügyén, mert nem hajtja végre szolgai módon a brüsszeli elit politikai elképzeléseit, és adott esetben felvállalja, hogy akár egyedüliként is felszólal azokkal szemben a nyilvánosság előtt.

A legutóbbi fejlemények még a korábbiaknál is világosabban mutatnak rá a jogállamisági viták politikai természetére

– jelentette ki. A kutató felhívta a figyelmet: „azok, akik azzal fenyegettek, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát, azt mondták, hogy jogállamisági eljárást fognak bevetni, ha Magyarország nem követi politikai elvárásaikat. Ezzel nyíltan beismerték, hogy a jogállamisági eljárások célja valójában politikai nyomásgyakorlás.”  

Ha az EU komolyan venné a demokráciát és a jogállamiságot, akkor ilyen fenyegetés elő sem fordulhatna.

– fogalmazott. A szakértő úgy látja, talán az Európai Tanács résztvevői is érzékelték, hogy az EU ezúttal elvetette a sulykot. Erre utal az, hogy az állam- és kormányfők a tárgyalásukat záró dokumentumban emlékeztetnek 2020-as kijelentésükre, mely szerint a jogállamisági kondicionalitási eljárás nem használható fel politikai célra. Gát Ákos Bence kiemelte azt is, fontosnak tartja, hogy 

az Európai Tanács következtetéseiben megjelenik az is, hogy az Ukrajnának nyújtandó uniós támogatás előfeltétele az emberi jogok, köztük a kisebbségi jogok védelme.

 „A magyar nemzeti kisebbségek helyzete kiemelten fontos kérdés, a kormány pedig láthatóan minden lehetőséget megragad, hogy kiálljon határon túli honfitársaink jogai mellett” – mondta a szakértő, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a napokban tárgyalt egymással a magyar és az ukrán külügyminiszter.

Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (b3), Olaf Scholz német kancellár (b2) és Klaus Johannis román államfő (b) az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozóján Brüsszelben 2024. február 1-jén. Jobbról Nikolai Denkov bolgár miniszterelnök (j2) és Luc Frieden luxemburgi miniszterelnök (j) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)