Háborús lázban ég a francia elnök, annak ellenére is, hogy a NATO európai tagországai még mindig nem költenek eleget a védelmi célokra. Ezen országoknak még évi plusz 56 milliárd eurót kellene találniuk ahhoz, hogy elérjék a szövetség védelmi kiadási célját – derül ki az Ifo német gazdaságkutató intézet a Financial Timesnak készült kutatásából.
Az adatok szerint a bajt csak tetézi, hogy számos olyan EU-tagországban, ahol a legnagyobb hiányosságok vannak a NATO védelmi kiadásokra vonatkozó célkitűzésében – azaz, hogy az elérje a bruttó hazai termék két százalékát –, az adósság és a költségvetési hiány is az egyik legmagasabb Európában. Ezek közé az államok közé tartozik Olaszország, Spanyolország és Belgium is.
Az Egyesült Államok vezette szövetség 32 tagjának törekvése a védelmi kiadások növelésére válasz Oroszország teljes körű Ukrajna-inváziójára. Ugyanakkor ezek a pluszkiadások egyben növelik a költségvetési nyomást Európában akkor, amikor egyébként is alacsony a gazdasági növekedés szintje.
A közgazdászok szerint emiatt nehéz lesz a lemaradók számára a szakadék áthidalása.
A magas adósságszinttel és magas kamatköltséggel rendelkező országoknak nincs sok tere az adósságuk növelésére, így ennek egyetlen igazi módja a kiadások csökkentése más területeken
– mondta Marcel Schlepper, az Ifo közgazdásza.
Ez nem könnyű, ahogy azt láttuk, amikor Németország megpróbálta csökkenteni a mezőgazdasági gázolaj támogatását, a gazdák tiltakoztak.
Matthew Miller, az Egyesült Államok külügyminisztériumának szóvivője ugyanakkor a héten elismerte, hogy „javultak” az EU azon erőfeszítései, hogy az összes NATO-tag elérje a kétszázalékos küszöböt. Washington régóta szeretné, ha Európa többet költene saját védelmére.
Orosz–ukrán háború 
