Macron háborújához sok pénz kellene, de az európaiak nem igazán akarnak fizetni

Az olasz állampolgároknak mindössze 28 százaléka gondolja úgy, hogy országának emelnie kellene a katonai kiadásokat, míg 62 százalékuk ugyanannyit vagy kevesebbet szeretne fizetni. Emmanuel Macron a nyilatkozatai alapján háborúba vezetné Európát, de úgy látszik ehhez sem a pénz, sem az akarat nincs meg a kontinens jelentős részén.

A 41. páncélos gyalogdandár szállítójárművei haladnak egy úton az „Allied Spirit 24” hadgyakorlat alatt. (Fotó: Daniel Vogl / DPA / dpa Picture-Alliance az AFP-n keresztül)

Lapunk korábbi cikkében megírta, hogy a 2024-es büdzsé alapján Magyarország a GDP 2,1 százalékát fordíthatja majd a honvédségre.
Ez a kérdés Donald Trumpot foglalkoztatta elnökként és jelöltként is. Februárban kijelentette, hogy Oroszország „bármit megtehet, amit akar” a NATO-tagokkal, amelyek nem teljesítik a kiadási célokat.

Mint arról a Magyar Nemzet is beszámolt, Donald Trump volt amerikai elnök egy korábbi nagygyűlésen megismételte egykori szavait, hogy nem fogja megvédeni azt a nemzetet, amelyik elmarad a fizetésekkel, és „bátorítani” fogja az agresszorokat, hogy „tegyenek, amit akarnak”.

Tavaly a NATO teljes 1,2 milliárd eurós védelmi kiadásának kétharmadát az Egyesült Államok fizette be, ami több mint kétszerese az EU-tagok, illetve az Egyesült Királyság és Norvégia által elköltött 361 milliárd eurónak.

Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára csütörtökön újságíróknak azt mondta, hogy a tagok kétharmada teljesíti idén a kétszázalékos célt, míg 2014-ben,  amikor Oroszország annektálta a Krím félszigetet, mindössze három ilyen ország volt.

A Pantheon Macroeconomics szerint az eurózóna országai jó úton haladnak amellett, hogy megduplázzák védelmi kiadásaikat a 2021-es 150 milliárd euróról a 2026-os 320 milliárd euróra. A NATO-tagok közül legutóbb Norvégia jelentette be, hogy eléri a célt, miszerint 2024-ben, egy évvel a tervezettnél előbb, teljesíti a szövetség kétszázalékos elvárását.

Lorenzo Codogno, olasz gazdasági tanácsadó ugyanakkor azt mondta, hogy a tavalyi évben a GDP 140 százalékát meghaladó adósságállományú Olaszországnak „nehéz lenne” elérnie a NATO-célt.

Az orosz fenyegetést nem tartják elég veszélyesnek ahhoz, hogy indokolják például a jóléti kiadások csökkentését, azért, hogy inkább helyet adjunk a fegyvereknek

 – mondta.

A NATO közvélemény-kutatása szerint viszont néhány országban, ahol a legnagyobb hiányosságok vannak, igen alacsony a támogatottsága a védelmi kiadások növelésének. Azaz az emberek nem akarnak több pénzt adni erre a célra. 

Az olaszok mindössze 28 százaléka gondolja úgy, hogy országának emelnie kellene a katonai kiadásokat, míg 62 százalékuk ugyanannyit vagy kevesebbet szeretne.

Annak ellenére, hogy ott található a NATO központja, Belgium védelmi kiadásai tavaly csak a GDP 1,21 százalékát tették ki, ami az egyik legalacsonyabb a szövetségben a csütörtökön közzétett új adatok szerint. Spanyolországban nem sokkal magasabb, 1,24 százalék, Olaszországban pedig 1,47 százalék.
Leszámítva azt a hét európai országot, amely azt közölte, hogy idén eléri a NATO kétszázalékos célját, beleértve az új tag Svédországot is, az Ifo úgy találta, hogy az európai hiány továbbra is 35 milliárd euró lenne.

Jó irányba haladunk, de túl lassan és túl későn

 – mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter pénteken, rámutatva, hogy az orosz védelmi kiadások idén elérik a GDP hét százalékát. 

Az orosz gazdaság már háborús alapokon működik. Az európai gazdaságoknak legalább válságüzemmódra kell váltaniuk

 – tette hozzá a tárcavezető.

Borítókép: 2024. március 16., Bajorország, Hohenfels: A 41. páncélos gyalogdandár szállítójárművei haladnak egy úton az „Allied Spirit 24” hadgyakorlat alatt. Az akcióra az amerikai hadsereg NATO-szövetségesekkel közösen zajló hadgyakorlatának médianapján került sor, mintegy 6500 résztvevővel (Fotó: Daniel Vogl/DPA/DPA Picture-Alliance az AFP1-en keresztül)