Már csak két és fél hét maradt a június 9-én esedékes európai parlamenti (EP) választásokig, ami azt jelenti, hogy már az új testület foglalkozhat azzal a javaslattal, amelyet Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője többször hangoztatott: ez a kötelező európai sorkatonaság bevezetése. A V4NA azt írta, a júniusi európai parlamenti választás után felálló testület az elsők között igyekszik majd megvitatni ennek lehetőségeit, ezért sorsdöntőnek bizonyulhat a voksolás.
Az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azonban rámutatott, az uniós szerződések értelmében a nemzeti biztonság védelme a tagállamok hatáskörébe tartozik.
Ez a rendelkezés rávilágít, hogy a nemzeti biztonság a tagállamok kizárólagos felelőssége, ami magában foglalja a katonai és védelmi kérdéseket is. A kötelező sorkatonaság bevezetése közvetlenül érinti a nemzeti biztonságot, ezért ez a tagállamok hatáskörébe tartozik, és nem az EU hatáskörébe
– magyarázta a hírportálnak adott interjújában.
Felidézte egyúttal Magyarország Alaptörvényének E) cikk (2)-(3) bekezdését, amelynek értelmében nem lehet korlátozni Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát. „A kötelező sorkatonaság bevezetése egy olyan politikai döntés lenne, amihez az egyhangúság elengedhetetlen, és mindenki támogatása egy ilyen kérdéskört illetően elég valószínűtlen” – tette hozzá. A szakértőt arról is kérdezték, mi lenne akkor, ha Weber javaslatát mégis elfogadnák, de hazánk nem ért vele egyet.
Ha Magyarország nem támogatja a kötelező sorkatonaság bevezetését, akkor az ilyen döntés nem fog megvalósulni az egyhangúság hiányából fakadóan
– szögezte le.
A beszélgetés során szóba került az is, hogy vezető uniós politikusok egyre gyakrabban beszélnek európai atomfegyverről, továbbá világháborús készültségeket sürgetnek. Ifj. Lomnici Zoltán kiemelte, rendkívül aggasztó, hogy éppen Franciaország képvisel hasonló álláspontot, amely amellett, hogy atomhatalom, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja. „Így a háborút eszkalálja, és végső soron a világháború kockázatát hordozza magában” – figyelmeztetett Emmanuel Macron francia köztársasági elnök kijelentésének veszélyeire. Rámutatott továbbá arra is, „bár a nyugati politikusok Európa védelmére hivatkozva szokták emlegetni az atomfegyverek bevetésének lehetőségét, valójában Oroszország nem fenyegette meg Európát atomtámadással, erről csak a nyugati országok vezetői beszélnek egyre többet”.
Amennyiben egy ilyen atomháború bekövetkezne, az az öreg kontinens végét jelentené. Ha bármely fél atomháborút indítana, az azonnal magával hozná a III. világháborút, ami minimum Európa, de akár a teljes fejlett világ pusztulását eredményezné
– hangsúlyozta.
Orosz–ukrán háború 
