2023-ban Oroszország LNG-exportból származó bevételei ugyan három százalékkal (napi 1,4 millió euróval) csökkentek, de a vezetékes fosszilis gázból származó exportbevételek 23 százalékkal (napi 21 millióval) nőttek. Eközben az EU kevés előrelépést ért el Moszkva LNG-szektorának megbüntetése terén. Bár ez az üzemanyag tavaly az EU gázfogyasztásának mindössze öt százalékát tette ki, továbbra is olyan fejőstehén marad, amelyre a Kreml a hadviselésben támaszkodik.

Európa orosz földgázvásárlása a korábbi 40 százalék után 10 százalék alá süllyedt éves viszonylatban, azonban ezzel párhuzamosan az orosz LNG-gázszállítások volumene jelentős mértékben emelkedett, mutatott rá korábban lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány energia-és klímapolitikai üzletágvezetője.
Ha az európai kikötők nem szolgálnának kényelmes megállóhelyként az orosz LNG-szállítmányoknak, Oroszországnak speciális jégtörőkkel kellene átvágnia a Jeges-tenger jegét, hogy a gázt Ázsiába juttassa.
Laura Page, a Kpler adatelemző cég gázszakértője szerint ez fájdalmas lépés lenne és ártana Oroszországnak. „Ha nem tudnak átrakodni Európában, akkor hosszabb utakra kellene indulniuk a jégtörő tartályhajóiknak” – mondta, ami azt jelentené, hogy Oroszország adott időn belül nem tudna annyi cseppfolyós földgázt elszállítani a Jamalról. Ez kétmilliárd eurós lyukat ütne Oroszország LNG-bevételein a tavalyi adatok alapján – mondta Petras Katinas, a Centre for Research on Energy and Clean Air agytröszt energetikai elemzője. Ez sok pénz, de az orosz LNG-nyereségnek csupán 28 százalékát, az EU-ba irányuló tavalyi exportnak pedig alig több mint egyötödét teszi ki. Katinas szerint a tilalom jó lehet első lépésnek, de még mindig nem elég.






















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!