Újabb részletek derültek ki arról, hogy szankcionálná Brüsszel az orosz LNG-t

Csak az LNG-ből származó profit negyedére terjednének ki a szankciók az Európai Unió 14. oroszellenes szankciós csomagjában – így korántsem biztos, hogy túl sok hatása lenne.

Az új EmsEnergyTerminal. Az orosz gáztól való kevésbé függés érdekében a terminál a cseppfolyósított földgázt gázhalmazállapotú földgázzá alakítja, amely után az országos földgázhálózatba kerülhet. Fotó: ANP MAG Forrás: ANP/AFP

Moszkva több mint két évvel ezelőtti, Ukrajna elleni teljes körű támadása óta először fordul elő, hogy az EU várhatóan Oroszország jövedelmező gázágazatát célozza meg szankcióival. Az előterjesztett javaslatok azonban csak a töredékét érintenék annak a milliárdos bevételnek, amelyet Moszkva évente a cseppfolyósított földgázból (LNG) szerez, így is bőven maradna neki a háborúra, írja a Politico.

A háttérben egy LNG-tartályhajó látható a Balti-tengeren. (Fotó: DPA Picture-Alliance/AFP/Jens Büttner)

Lapunk korábban megírta, hogy nagy erőkkel dolgozik az Európai Bizottság a 14. oroszellenes szankciós csomagon, melyben először érintenék az orosz gázszektort. 

Az intézkedések most már kiterjednének az orosz cseppfolyósított földgázra is.

Oroszország mostanra az Egyesült Államok után az Európai Unió második legnagyobb LNG-beszállítójává vált. A tervezett LNG-szankciók célja, hogy megfojtsák a Moszkva számára jövedelmező üzletágat, de ezek csak Oroszország nyolcmilliárd eurós LNG-nyereségének negyedét érintenék. 

Az EU és a nyugati országok Moszkva fosszilis tüzelőanyagokból származó bevételeinek csökkentésére irányuló erőfeszítései nagyrészt kudarcot vallottak. Bár az EU megtiltotta az orosz szén és tengeri nyersolaj behozatalát, számos kiskapu révén továbbra is áramlik a pénz a Kremlbe.

2023-ban Oroszország LNG-exportból származó bevételei ugyan három százalékkal (napi 1,4 millió euróval) csökkentek, de a vezetékes fosszilis gázból származó exportbevételek 23 százalékkal (napi 21 millióval) nőttek. Eközben az EU kevés előrelépést ért el Moszkva LNG-szektorának megbüntetése terén. Bár ez az üzemanyag tavaly az EU gázfogyasztásának mindössze öt százalékát tette ki, továbbra is olyan fejőstehén marad, amelyre a Kreml a hadviselésben támaszkodik.

Az oroszországi Jamal-félsziget északkeleti részén épülő LNG-üzem, a Yamal LNG utolsó két moduljával megrakott Red Box Audax félig búvárhajó tengeri nehézszállító hajó egy kikötőben indul Oroszországba. (Fotó: Imaginechina/AFP/Yu Fangping)

Európa orosz földgázvásárlása a korábbi 40 százalék után 10 százalék alá süllyedt éves viszonylatban, azonban ezzel párhuzamosan az orosz LNG-gázszállítások volumene jelentős mértékben emelkedett, mutatott rá korábban lapunknak Hortay Olivér, a Századvég Alapítvány energia-és klímapolitikai üzletágvezetője.

Ha az európai kikötők nem szolgálnának kényelmes megállóhelyként az orosz LNG-szállítmányoknak, Oroszországnak speciális jégtörőkkel kellene átvágnia a Jeges-tenger jegét, hogy a gázt Ázsiába juttassa.

Laura Page, a Kpler adatelemző cég gázszakértője szerint ez fájdalmas lépés lenne és ártana Oroszországnak. „Ha nem tudnak átrakodni Európában, akkor hosszabb utakra kellene indulniuk a jégtörő tartályhajóiknak” – mondta, ami azt jelentené, hogy Oroszország adott időn belül nem tudna annyi cseppfolyós földgázt elszállítani a Jamalról. Ez kétmilliárd eurós lyukat ütne Oroszország LNG-bevételein a tavalyi adatok alapján – mondta Petras Katinas, a Centre for Research on Energy and Clean Air agytröszt energetikai elemzője. Ez sok pénz, de az orosz LNG-nyereségnek csupán 28 százalékát, az EU-ba irányuló tavalyi exportnak pedig alig több mint egyötödét teszi ki. Katinas szerint a tilalom jó lehet első lépésnek, de még mindig nem elég.

Az uniós javaslat jogilag is ingatag

Attól függően, hogy a bizottság hogyan határozza meg az átrakodás fogalmát, az importőrök közül valószínűleg a spanyol Naturgy, a francia Elengy és a belga Fluxys lesz a leginkább érintett, melyeknek hosszú távú szerződésük van az orosz Jamal LNG-projekttel.

Az sem világos, hogy az uniós szankciók lehetővé tennék-e a cégeknek, hogy egyoldalúan felbontsák szerződéseiket anélkül, hogy orosz partnereik büntetéssel vagy jogi lépésekkel fenyegetnének.

A bizottság eddig a balti országok és Lengyelország többszöri kérése ellenére is ellenállt az LNG szankcionálásának, az új javaslat azonban jelentős politikai támogatást élvez.

Tinne Van der Straeten energiaügyi miniszter a képen az SCK-CEN és az IRE és a belga állam közötti első irányítási szerződések aláírásakor az SCK CEN brüsszeli központjában. (Fotó: Belga/AFP/HATIM KAGHAT)

Az Oroszország elleni új szankciócsomag részeként a szövetségi kormány az orosz LNG átrakodásának fokozatos megszüntetését kéri az európai kikötőkben.

– mondta kedden Tinne Van der Straeten belga energiaügyi miniszter.

Robert Habeck német gazdasági miniszter múlt héten kijelentette, hogy „nagyon támogatná” az orosz LNG szállítására vonatkozó korlátozásokat, ami mellé állt Gilberto Pichetto Fratin olasz energiaügyi miniszter is. Az uniós országokra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy szigorítsák az orosz fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni szankciókat. Brüsszelnek azonban nehézséget okozhat, hogy mind a 27 tagországot rábírja erre, ami a szankciók elfogadásának feltétele. Magyarország megvétózhatja a lépést, tekintettel arra, hogy korábban elvi okokból blokkolta az orosz gázzal szembeni korlátozásokat, mutatott rá a Politico.

Az európai energiaszabályozó hatóságokat tömörítő szervezet közelmúltban kiadott elemzése arra a következtetésre jutott, hogy az orosz cseppfolyósított gáz tilalmának drámai következményei lehetnek az európai gázpiacra nézve.

Egy névtelen uniós diplomata szerint ugyanakkor a jelenleg tervezett szankciós csomagnak elég erősnek kell lennie, hogy annak az orosz gazdaságra való hatása gyengítse Moszkva háborús erejét.

Borítókép: Az új EmsEnergyTerminal. Az orosz gáztól való kevésbé függés érdekében a terminál a cseppfolyósított földgázt gáz halmazállapotúvá alakítja, amely után az országos földgázhálózatba kerülhet. (Fotó: ANP/AFP/ANP MAG)