Béna kacsa lehet Biden a hátralévő fél évben

Jelentős kudarc a demokraták számára Joe Biden jelenlegi elnök visszalépése. Kamala Harris az alacsony támogatottsága ellenére is a legvalószínűbb elnökjelölt, a háttérbe szorítása ugyanis politikailag rossz fényben tüntetné fel a Demokrata Pártot.

Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/The New York Times/Erin Schaff)

A Demokrata Párt számára elég jelentős kudarc Joe Biden amerikai elnök visszalépése az elnökjelöltségtől – értékelt lapunk megkeresésére Magyarics Tamás, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa, hozzátéve, hogy arra még nem volt példa, hogy egy elnökjelöltet a kampány ilyen késői szakaszában kényszerítettek volna visszalépésre.

Joe Biden demokrata párti amerikai elnök és Kamala Harris alelnök Fotó: MTI/AP/Patrick Semansky

Bidenre nyilvánvalóan óriási nyomás nehezedett, többek között Hakeem Jeffries képviselőházi demokrata vezető, Nancy Pelosi volt házelnök és Chuck Schumer, a szenátusi demokraták vezetője nyilvánosan is felszólította, hogy szálljon ki a küzdelemből

– sorolta a professzor. A demokrata politikusok amiatt aggódhattak, hogy Biden szereplése esetleg a kongresszusi választás során is ronthatja az esélyeiket. Valószínűleg ezért is fogalmazott úgy Biden, hogy a pártja és az ország érdekében lép vissza.

A döntéséhez hozzájárulhatott a donorok (adományozók) elpártolása, hiszen közülük olyan komoly tényezők is kihátráltak az elnök kampánya mögül, mint például a Disney örökösnője, de a celebek megnyilvánulásai is, hiszen például George Clooney a The New York Times amerikai napilapban véleménycikkben szólította fel a visszalépésre. Ezek az emberek pedig aligha csak a saját véleményüket képviselik.

Sokatmondó volt az is, hogy például Barack Obama korábbi amerikai elnök vagy a Clinton házaspár sem igazán állt ki Biden mellett

– mutatott rá Magyarics Tamás.

Alkalmatlan Joe Biden

Ahogy erre Mike Johnson képviselőházi elnök és J. D. Vance republikánus alelnökjelölt is utalt, Biden döntéséből logikusan az következne, hogy lemond, hiszen ha alkalmatlannak tartja magát a jelöltségre, hogyan tarthatná meg a pozíciót – hívta fel a figyelmet a szakértő. Ennek ellenére Biden aligha fog lemondani, viszont előállhat az a helyzet, hogy mandátuma hátralévő fél évében „béna kacsa” lesz, hiszen azokkal a kongresszusi vezetőkkel kellene együttműködnie, akik lényegében megpuccsolták.

Hogy eddig Biden hozta-e meg a Fehér Ház döntéseit, azt Magyarics Tamás szerint nem tudhatjuk. Akik tudják, mi hogyan folyik, azok nem fognak beszélni, hiszen függenek az elnöktől. Ugyanakkor látni kell, hogy ezek a döntések mindig egy bonyolult folyamat eredményei, aminek a legvégén áll maga az elnök. Ő általában már kidolgozott opciókat kap, amelyek közül választ.

Ha Joe Biden úgy dönt, hogy lemond, akkor természetesen Kamala Harris jelenlegi alelnök lesz az elnök, aki választhat maga mellé egy alelnököt.

A szakértő szerint a másik lehetőség a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazása lenne. Ez azt jelenti, hogy amennyiben az államfő képtelen hivatala ellátására, az alelnök és a kabinet többsége feliratot intézhet a kongresszushoz, és ha az elnök ennek nem mond ellent négy napon belül, akkor az alelnök veszi át az államfői teendőket. Ha ellentmond, a kongresszusnak huszonegy napja van dönteni a kérdésben. Magyarics Tamás szerint azonban akár a lemondás, akár a 25. alkotmánykiegészítés alkalmazása valószínűtlen, Biden afféle ügyvivő kormányként hatalomban marad.

Fotó: Radzses Kumar Szingh

Joe Biden jelenlegi alelnökét, Kamala Harrist javasolta demokrata elnökjelöltnek, azonban róla sokat elmond, hogy a 2019-es előválasztás során azért lépett vissza nagyon korán, mert még a demokraták körében is alacsony volt a támogatottsága – mutatott rá a szakértő, aki szerint előnyére és hátrányára is válhat, hogy alelnöki pozíciója dacára az emberek nem tudnak hozzá mit kötni. 

Amit viszont hozzá kötnek, az a határvédelem kérdése, amiben nyilvánvaló, hogy nem végzett jó munkát.

Az is igaz ugyanakkor, hogy a javára szól, hogy a színes bőrűek és a nők körében javíthatja a demokraták támogatottságát. Épp ezért venné ki magát nagyon rosszul politikailag, ha mást állítanának a helyére, a szóba jöhető négy politikus (Gavin Newsome kaliforniai, J. B. Pritzker illinois-i, Josh Shapiro pennsylvaniai, illetve Gretchen Whitmer michigani kormányzó) ugyanis mind fehér, ráadásul hárman közülük férfiak.

Kamala Harris lehet a befutó

Kamala Harris valószínűleg az augusztusi Demokrata Nemzeti Konvención a voksolás első körében meg fogja kapni a megfelelő szavazatszámot. Ha esetleg mégsem, akkor úgynevezett szabad konvenció lesz, amelynek során már szerephez jutnak a szuperdelegátusok is. Ők nem választott delegáltak, hanem képviselői, szenátori mandátumuk, illetve a Demokrata Pártban betöltött pozíciójuk miatt vannak ott a konvención, így a delegáltakkal ellentétben kötöttség nélkül szavazhatnak.

Legvalószínűbb, hogy Harrist meg fogják szavazni – emelte ki Magyarics Tamás.

Hogy Soroséknak mekkora szerepe van a demokrata jelölt kiválasztásában, azt nehéz pontosan megmondani.

Az biztos, hogy igen szoros kapcsolatot ápolnak a Biden-kormányzat egyes tagjaival, főleg Antony Blinken külügyminiszterrel

– világított rá Magyarics Tamás. Emellett dollármilliókkal vagy tízmilliókkal támogatja a demokrata jelölteket, nem csak az elnökjelölti szinten, így nyilvánvalóan lesz valamilyen mértékű befolyása. Azt is látni kell ugyanakkor, hogy nem Soros a legnagyobb adományozó. „Itt nagyon nagy játékosok vannak” – szögezte le a szakértő.

Magyarics Tamács kiemelte azt is, hogy a jelenlegi alelnök jelöltsége nem változtatná meg alapjaiban Donald Trump volt amerikai elnök és idei republikánus elnökjelölt esélyeit. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a demokrata konvenció után meg fognak ugrani a demokrata jelölt számai, a kérdés az, hogy utána milyen szintre térnek vissza. Tekintve, hogy Harris a Biden-kormányzat tagja, drámai új politikát nem képviselhet, így a helyzete hasonló Bidenéhez.

Nyilvánvalóan nagyon agresszíven fog kampányolni, és ehhez a liberális fősodortól meg is fogja kapni ugyanazt a támogatást, amit 2020-ban Biden is megkapott

– magyarázta az ELTE professor emeritusa, aki szerint Trump számára az lenne a legjobb, ha önfegyelmet gyakorolna, és személyeskedés helyett az olyan témákról beszélne, mint a gazdaság, a közbiztonság vagy a határvédelem, a választókat foglalkoztató tíz legfontosabb kérdés közül kilencben ugyanis a republikánusok állnak jobban – mondta Magyarics Tamás.

Borítókép: Joe Biden amerikai elnök (Fotó: MTI/EPA/The New York Times/Erin Schaff)