Kamala Harris nagyjából egy nap alatt lett minden idők legjobb, legnépszerűbb, legtehetségesebb amerikai politikusa, ha hihetünk a liberális médiának. Annyira tökéletes jelölt, hogy tényleg csoda, miért Joe Biden indult 2020-ban a tisztségért. Vagyis nem biztos, hogy igazat mondanak. Hiszen négy évvel ezelőtt tényleg csak a vak nem látta, hogy Biden mennyire gyenge fizikailag és jellemileg, egy igazi politikai marionettbábu, akit harsogva ünnepel egy bizonyos kör, mesteri irányítónak és hű hazafinak állítva be őt.

Kamala Harris pedig eltűnt. Biden első lépései idején az volt a pletyka, hogy a nyilvánvalóan posztjára alkalmatlan öregurat Harris meg fogja puccsolni, egy vagy két év, és a keménykezű alelnök beköltözik a Fehér Házba. Nem történt ilyen. Harris mintha nem is létezett volna. Ha valamilyen cikkben megemlítették, inkább gúnyolták, mindkét oldalon. Aztán az amerikai elnök, szemben a szokásjoggal, bejelenti, hogy ő inkább nem indul újra a választáson, és hirtelen Kamala Harris lesz az ünnepelt sztár. Előásták egy-egy megjegyzését, amelyek futótűzként terjednek a közösségi hálózatokon, persze, mert vannak ilyen tűzgyújtó alakok, akik ebből élnek, hogy megágyaznak egy politikusnak.

Ehhez remek kapcsolatok, háttér-információ és rengeteg pénz kell. De megoldható. A közösségi hálózatok manipulálhatók, egyesek és nullák sorozata, amelyek a valóságot szimulálják, és a fogyasztó mobiljára küldik két másodpercenként Kamala Harris fotóját és bölcs mondatait. A hű aktivisták reagálnak, mindenki mindenkinek küldözgeti a fényképeket és a vicces rajzokat, a Politico pedig megírja, hogy az oroszok – ki más – mindent megtesznek, hogy megalázzák Kamala Harrist női mivoltában és bőrszíne miatt. Az egész egy hatalmas illúzió, a Soros fiú pénze feltehetően bőven fedezi a kampányt. Ez ugyanis nem volt betervezve. Kamala Harrisnek nem osztottak lapot, neki a politikai mágusok azt a feladatot szánták, hogy legyen a fekete bőrű nő, aki nem zavar vizet alelnökként, de jelképezi a demokraták elképesztő nyitottságát a nők és a színes bőrűek felé. A demokraták fejében egy szivárványos vízió él, hogy mi érdekli az embereket. A női jelölt jelenleg jobb, mint a férfi, a színes bőrű jobb, mint a fehér. De a 330 milliós Egyesült Államok nem ilyen egyszerű hely, ott is emberek élnek, akiknek vannak megélhetési problémái, munkahelyet akarnak és biztonságot, meg akarják tankolni a kocsijukat, utat akarnak és kórházat. Valamint esetleg azt, hogy ne dörögjenek a fegyverek állandóan, bármit is sugalljanak a hollywoodi szuperprodukciók. Mert a tömegszórakoztatás soha nem csak egy habkönnyű nyári kikapcsolódás, az mindig politika. Ne feledjük, Bidennek is Hollywood küldte el a selyemzsinórt, maga George Clooney vállalta magára a mosolygós halál szerepét, aki volt már Batman, a fekete ruhás, denevérjelmezes igazságosztó, s kávéreklámember is. Az ő üzenete után vált egyértelművé, hogy súlyos a baj.

Kamala Harris azonban nem megoldás, mint ahogy Biden sem volt az. Ők tünetként foghatóak fel. Lehet, hogy a demokraták a nekik juttatott befolyással, médiával és gátlástalansággal képesek voltak zseninek hazudni azt a politikust, aki januárig – névleg – irányítani fogja az Egyesült Államokat, de víziója egyiknek sincs és nem is volt soha. Más győzni egy elnökválasztáson, és más egy nemzetközi rendszer és egy gigászi szuperhatalom hajóját átvezetni a háborgó tengeren. Az teljesen biztos, hogy a nagy, rengeteg pénzzel megtámogatott manipulációs gépezet végül a kijelölt szuperjelöltet minden erejével meg fogja támogatni, hisztérikussá változtatja a nyarat és az őszt, Donald Trumpot sátáni figurának fogja lefesteni, aki ráadásul Orbán Viktorral is jóban van.

De miért Batman dönt?