Ahogy arról lapunk is beszámolt, egyre valószínűbb a teljes körű háború a Közel-Keleten. Az eddiginél még jobban megnőtt a feszültség a térségben, miután a Hezbollah egy magas rangú parancsnokát és a Hamász legfelsőbb politikai vezetőjét múlt héten meggyilkolták. Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő szerint Irán részéről a támadás elkerülhetetlen.
Robert C. Castel: Nem reális az elképzelés, hogy Irán semmit sem fog tenni
Izraelben azt feltételezik, hogy Irán közel-keleti szövetségeseivel, köztük a Hezbollah katonáival közösen hamarosan támadást indít az ország ellen, amely válasz lesz a Fuád Sukr Hezbollah-parancsnok bejrúti és Iszmáil Haníje Hamász-vezető minapi teheráni megölésére. Robert C. Castel háborús szakértőt kérdeztük arról, hogy miből állhat egy ilyen támadás, meddig tudja Izrael fenntartani a többfrontos háborút és milyen hatással volt az amerikai elnökválasztás körüli fordulat a közel-keleti konfliktusra.
– A Hamász vezetőjének teheráni likvidálása egy olyan presztízsveszteség, sértés, megalázás volt Irán számára, amit nem hagyhat szó nélkül
– jelentette ki, majd hozzátette: – Az elképzelés, hogy Irán nem fog tenni semmit, nem reális.
További Külföld híreink
A szakértő szerint nagyon nehéz azt felmérni, hogy milyen jellegű támadásra lehet számítani, mivel egy olyan megtorlás, amely hatalmas anyagi kárt okoz Izraelnek, de nem követel emberi életeket, nem biztos, hogy kielégíti az iráni közvéleményt vagy a politikai elitet.
– Ez lenne az a támadás, ami egyrészt átadna egy markáns üzenetet, másrészt valószínűtlenebbé tenné azt, hogy a helyzet tovább fog eszkalálódni. Ám abban sem vagyok biztos, hogy rövid idő alatt Irán képes lenne egy ilyen minőségi támadást végrehajtani, ez komoly előkészítést igényel
– magyarázta.
A közel-keleti konfliktus nagyon komplex, Izrael jelenleg több fronton is háborút vív Iránnal és az általa támogatottakkal. Az egyik ilyen támogató a szunnita Hamász, ám a szakértő szerint a terrorszervezet katonai ereje az elmúlt nyolc-kilenc hónapban nagyjából föl lett számolva. A szakértő kiemelte:
– A Hamász mint terrorhadsereg már nem létezik, jelenleg már csak két-három fős gerillacsoportokként tud harcolni. Ez nem jelenti azt, hogy nem képesek támadásokat végrehajtani, de már nincs meg a képességük arra, hogy áttörjenek a határon több ezer harcossal.
A másik ilyen szervezet a libanoni Hezbollah, amely esetében a kihívást Izrael számára a rövid hatótávolságú rakéták és a drónok jelentik, ezekkel szemben a legnehezebb küzdeni. Robert C. Castel szerint Izrael szárazföldi haderejének nagy részét a Hezbollah-csoporttal szemben fogja bevetni, mivel a Gázai övezetben már nincs szükség annyi katonára, mint korábban. Az ottani haderő tehát felszabadult.
– Ami Iránt illeti, rengeteg csapásmérő eszköze van. Tehát a támadás szempontjából Irán jelentős károkat tud okozni Izraelnek, ha ezek az eszközök áthatolnak a légvédelmi rendszerén. Ugyanakkor láttuk áprilisban, hogy Izraelnek van arra képessége, hogy ezeket megfogja. Iránnak pedig a gyengesége a légvédelme.
A szakértő úgy vélte, az igazi kihívást Izraelnek az elhúzódó, kifullasztó háború jelenti, valamint az, hogy az összes fronton egyedül kell küzdjön. Véleménye szerint Izrael előbb-utóbb rá lesz kényszerítve arra, hogy megváltoztassa a háború logikáját, és egy végtelenségig elhúzódó háborút egy nagy intenzitású háborúvá alakítson át, amiben rá tudja kényszeríteni Iránt arra, hogy ezt a többfrontos küzdelmet leállítsa.
Robert C. Castel arra is kitért, hogy az Egyesült Államoknak milyen szerepe lehetne a háború megállításában. Szerinte amióta Joe Biden jelenlegi elnök lemondott arról, hogy újrainduljon az elnökválasztásokon, észrevehető, hogy drámaian csökkent azon képessége, hogy Izrael tevékenységét korlátozza.
További Külföld híreink
– A háborút gyakorlatilag megállították januárban, és akkor indult be újra, amikor Joe Bidennek megingott a pozíciója, tehát van összefüggés a két dolog között
– emelte ki Robert C. Castel.
Borítókép: Fuad Sukrt, a Hezbollah libanoni síita milícia parancsnokát temetik Bejrút déli elővárosában, Dahijében 2024. augusztus 1-jén (Fotó: MTI/EPA/Vael Hamzeh)
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNem kér a migrációból a brüsszeli migrációs államtitkár
Szerinte a migránsok csak addig jók, amíg Magyarországon vannak.
Olaf Scholz „békekancellár” akar lenni
Az elkeserítő választási eredmények után Olaf Scholz mindent megtesz azért, hogy a mandátumát meg tudja őrizni.
A gyermekek abúzálása ellen emelte fel szavát Ferenc pápa Kelet-Timoron
Folytatódik Ferenc pápa 45. apostoli látogatása. A katolikus egyházfő szeptember 9-én Pápua Új-Guineából Dilibe, Kelet-Timor fővárosába érkezett helyi idő szerint kora délután, ahol két napot tölt majd a hívők között.
Szijjártó Péter: Magyarország átfogó stratégiai együttműködést épít fel Csáddal
A tárcavezető közös sajtóértekezletet tartott a csádi kollégájával Budapesten.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Lebénult Bayer Zsolt arcának bal oldala - videó
Itt a megerősítés: tényleg küldött rakétákat Irán
Károly király kezdi elveszteni a türelmét, ultimátumot adott a családjának
Küszöbön az újabb bérrobbanás Magyarországon: kiszámoltuk, hogy mekkora lesz a nettó fizetés 2025-ben
Ha ezt most megteszed, akkor jövőre bő termés lesz a diófádon
Óriásit sziporkázott egy betelefonáló a Paláverben + videó
Gulyás Márton nem tudta elhallgattatni a Partizánban Tölgyessy Pétert
Gyász: elhunyt a női labdarúgó-válogatott korábbi csapatkapitánya, Gáspár Cecília
Amikor azt hiszi, hogy az olimpiai megnyitó után elértük a mélypontot, de mégsem
Nem kér a migrációból a brüsszeli migrációs államtitkár
Magyar Péter újabb botránya került az ügyészség elé
Elég aggasztó korlátozás jön az M0-son
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezNem kér a migrációból a brüsszeli migrációs államtitkár
Szerinte a migránsok csak addig jók, amíg Magyarországon vannak.
Olaf Scholz „békekancellár” akar lenni
Az elkeserítő választási eredmények után Olaf Scholz mindent megtesz azért, hogy a mandátumát meg tudja őrizni.
A gyermekek abúzálása ellen emelte fel szavát Ferenc pápa Kelet-Timoron
Folytatódik Ferenc pápa 45. apostoli látogatása. A katolikus egyházfő szeptember 9-én Pápua Új-Guineából Dilibe, Kelet-Timor fővárosába érkezett helyi idő szerint kora délután, ahol két napot tölt majd a hívők között.
Szijjártó Péter: Magyarország átfogó stratégiai együttműködést épít fel Csáddal
A tárcavezető közös sajtóértekezletet tartott a csádi kollégájával Budapesten.