A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy Oroszország részéről nem meglepő a szankciók kérdésének felvetése, hiszen korábban is hasonló taktikát alkalmazott a Fekete-tengeri gabonafolyosó egyezménnyel kapcsolatos tárgyalások során. Az orosz–ukrán háború tárgyalásos megoldása kapcsán egyre többször merül fel, hogy megszűnhetnek a büntetőintézkedések Moszkvával szemben.

Az Egyesült Államok álláspontjával kapcsolatban Olha Sztefaniscsina bizonytalanságának adott hangot:
Biztos vagyok az Európai Unióban. De ha figyelembe vesszük az USA hivatalos nyilatkozatait, különösen az úgynevezett konzultációk után, amelyek lezajlottak (az USA és Oroszország között), azok nem tűntek radikálisnak.
Ez a kijelentés rávilágít arra, hogy az ukrán vezetés aggódik az amerikai politika esetleges változásai miatt, az Európai Unió elkötelezettségében azonban Kijev bízik.
Orosz–ukrán háború: újabb szankciók Brüsszeltől
Az Európai Unió február 19-én jóváhagyta a 16. szankciós csomagot Oroszország ellen, amely február 24-én, az orosz invázió harmadik évfordulóján lép hivatalosan életbe. Az új intézkedések elsősorban az alumíniumimportra és az úgynevezett „árnyékflottára” összpontosítanak. Ez utóbbi kifejezés azokra az elöregedett és rosszul biztosított hajókra utal, amelyeket Oroszország az olajeladásokra vonatkozó szankciók kijátszására használ.
A szankciók hatékonyságát illetően egyre inkább megoszlanak a vélemények. Míg a háborúpárti Brüsszel és ukrán politikusok szerint azok hasznosak és korlátozzák Moszkva katonai képességeit, mások azonban arra figyelmeztetnek, hogy Oroszország alkalmazkodott a szankciókhoz, és alternatív kereskedelmi partnereket talált, például Kínát és Indiát.