Új dimenzióba lép a türk államok együttműködése

A 21. század geopolitikai átalakulásai új típusú szövetségek kialakulásához vezettek. A Türk Államok Szervezete ma már nemcsak kulturális és gazdasági, hanem egyre erőteljesebben biztonsági együttműködésben is összeköti tagjait. Magyarország ebben a folyamatban stratégiai partnerré vált.

Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján Biskekben 2024. november 6-án. Fotó: Benko Vivien Cher Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda

A Magyar Külügyi Intézet legfrissebb elemzése szerint a Türk Államok Szervezete által biztosított keretben a türk államok – köztük Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán – az elmúlt években jelentősen elmélyítették biztonsági együttműködésüket. A szervezet tevékenysége mára túlmutat a szimbolikus gesztusokon: közös hadgyakorlatokat, kiberbiztonsági fórumokat és stratégiai infrastrukturális fejlesztéseket is koordinál. A tagállamok felismerve a régiót érő fenyegetések – többek között a terrorizmus, a kiberfenyegetések és a nagyhatalmi versengés – komplexitását, közös megoldásokat keresnek. A folyamatot jól jelzi, hogy Magyarország első ízben ad otthont a szervezet informális csúcstalálkozójának.

Magyarország aktív szerepet vállal a Türk Államok Szervezete biztonsági együttműködésében, védelmi és digitális projektek élére állva
Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher / MTI

A Türk Államok Szervezete a biztonsági integráció motorja

A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) az elmúlt évtizedben a regionális biztonsági architektúra fontos szereplőjévé vált. Bár formálisan nem katonai szövetségként működik, tagállamai – felismerve a közös kihívások kezelésének szükségességét – egyre több területen mélyítik el biztonsági együttműködésüket. 

A TÁSZ immár több mint harmincöt területet ölel fel, és egyre markánsabban jelenik meg a biztonságpolitikai dimenzió.

A legmagasabb szintű koordinációt jelenti a nemzeti biztonsági tanácsok vezetőinek rendszeres találkozója, amelyen 2024 szeptemberében a középső folyosó logisztikai és szállítási infrastruktúrájának biztonságát is kiemelt figyelem övezte. A Türk Államok Parlamentáris Közgyűlése (TURKPA) szintén aktívan részt vesz a folyamatokban: 2025 áprilisában Bakuban tartott ülésén a védelmi és biztonsági bizottságok vezetői stratégiai jelentőségűnek nevezték az együttműködést. 

Hulusi Akar, a török parlament védelmi bizottságának elnöke külön kiemelte Azerbajdzsán karabahi győzelmének jelentőségét és a hadsereg szerepét a nemzeti biztonság fenntartásában.

Katonai gyakorlatok és fegyveripari szövetségek

A türk államok közötti védelmi kapcsolatok látványosan erősödnek. Ennek egyik leglátványosabb megnyilvánulása a Birlestik–2024 közös hadgyakorlat volt, amelyet 2024 júliusában tartottak Kazahsztánban, a Kaszpi-tenger partján. 

Az eseményen közel négyezer katona és hétszáz harci jármű vett részt. A földi és légi felderítéstől a haditengerészeti különleges műveletekig számos hadműveleti szcenáriót gyakoroltak.

A közös hadgyakorlatok mellett kulcsszerepet kap a védelmi ipari együttműködés is, amelyben Törökország vezető szerepet tölt be. A Bayraktar drónok és a HISAR légvédelmi rendszerek révén a török technológia döntő előnyt biztosított Azerbajdzsánnak például a 2020-as karabahi konfliktusban. Törökország a Roketsan és az Aselsan hadiipari cégein keresztül a türk világ fegyverellátási láncának egyik fő pillérévé vált.

Kiberbiztonság a modern fenyegetések ellen

A Türk Államok Szervezete a kiberbiztonság terén is előrelépett. A 2024. június 1-jén Bakuban megrendezett kiberbiztonsági fórumon a tagállamok képviselői megosztották tapasztalataikat a kritikus infrastruktúrák védelmében, különös figyelemmel az energiahálózatokra és az adatbiztonságra. 

A TÁSZ Kiberbiztonsági Tanácsot hozott létre, míg Biskeket 2024-ben digitális fővárossá nyilvánította.

A DEPA (Digitális Gazdasági Partnerségi Megállapodás) révén közös kibervédelmi protokollokat dolgoztak ki, amelyek új szintre emelik a fintech megoldások, az e-kormányzat és más digitális platformok védelmét. A tagországok közötti adatmegosztás és szakmai együttműködés pedig tovább növeli a szervezet ellenálló képességét a kiberfenyegetésekkel szemben.

A középső korridor mint stabilitási tengely

A középső korridor kezdeményezés – amely Kazahsztán, Azerbajdzsán és Törökország összeköttetésén alapul – a régió stabilitásának és biztonságának új dimenzióját nyitotta meg. Az útvonal nemcsak gazdasági jelentőségű, hanem politikai és katonai stabilitást is elősegít. 

A konténerforgalom az orosz–ukrán háború után 150 százalékkal nőtt, ami azt mutatja, hogy a térség képes alternatív logisztikai csatornák kialakítására az orosz dominancia helyett.

A közös szállítmányozási és biztonsági protokollok fejlesztése kulcsfontosságú lépés a régió integrációja felé, és a Türk Államok Szervezete ebben a folyamatban koordináló szerepet tölt be.

Magyarország stratégiai szerepe megerősödik

Magyarország 2018 óta megfigyelő státusban vesz részt a Türk Államok Szervezetének munkájában, és az elmúlt években fokozatosan bővítette részvételét. A 2025-ös budapesti informális csúcstalálkozó megrendezése fontos diplomáciai mérföldkő, amely a magyar külpolitika keleti nyitásának egyik sikertörténete.

Az Üzbegisztánnal idén áprilisban aláírt védelmi együttműködési nyilatkozat mellett Magyarország aktív résztvevője a digitális együttműködésnek és a hírszerzési rendszerek közös fejlesztésének is. 

Taskenti nagykövetségünk NATO-kapcsolattartóként is működik, elősegítve a transzatlanti és közép-ázsiai párbeszédet. A magyar kormány így geopolitikai hídként jelenik meg a türk világ és az európai intézmények között.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök felszólal a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján, Biskekben 2024. november 6-án (Fotó: MTI/Benko Vivien Cher)