Brüsszelnek Ukrajna a legfontosabb

Európa immár megelőzte az Egyesült Államokat az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás terén. A Kieli Egyetem legfrissebb adatai szerint az EU tagállamok és szövetségeseik májusban és júniusban összesen 10,5 milliárd euró értékű katonai segítséget ígértek meg Kijevnek – ezzel első ízben több forrást biztosítottak, mint Washington.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatójuk után Fotó: Simon Wohlfahrt Forrás: AFP

 

Milliárd dolláros szerződések a védelmi iparnak

A hangsúly egyre inkább a hadiipari szerződéseken van: a májusi és júniusi ígéretekből legalább 4,6 milliárd euró közvetlenül a fegyvergyárakhoz kerül, vagyis már nem a raktárakból leporolt készletek mennek Ukrajnába, hanem új gyártású eszközök. 

Ezzel a mutatóval Európa már 4,4 milliárd euróval felülmúlja az Egyesült Államokat.

Mindeközben Washington Donald Trump visszatérése óta csak a közelmúltban engedélyezett ismét nagyobb fegyverszállításokat – ám ezek nem ajándékok, hanem piaci alapon értékesített eszközök, amelyeket Kijevnek saját forrásból kell megvásárolnia.

 

Befagyasztott orosz eszközökből származó bevételekből nyújtott kölcsönök

A G7-ek szintén jelentős pénzügyi csatornákat nyitottak meg: az úgynevezett ERA-mechanizmus (Extraordinary Revenue Acceleration) segítségével az orosz állami vagyon befagyasztott hozamait fordítják ukrán hitelekre. Összesen 45 milliárd euró áll ily módon rendelkezésre.

Csak májusban és júniusban 6,3 milliárd eurót biztosítottak így, amelyből kétmilliárd az EU-tól, 1,5 milliárd Kanadától, 2,8 milliárd pedig Japántól érkezett.

 

Az EU-nak Ukrajna áll mindenek felett

A kérdés az, meddig tartható fenn ez a támogatási szint. A korábban megígért forrásokat most ugyan folyósítják, de az uniós tagállamok költségvetési mozgástere szűkül, miközben a háború költségei egyre nőnek.

A számok mindenesetre világosan mutatják: az Európai Unió politikai és gazdasági értelemben is minden más szempontot Ukrajna mögé rendel.

A monitoring 2022. január 24. óta minden katonai, pénzügyi és humanitárius segélyre kiterjed, 41 ország vesz részt benne, az összes EU-tagállamtól és a G7-től Ausztráliáig, Dél-Koreáig, Tajvanig és Izlandig. Hivatalos kormányzati adatokon és nemzetközi médiajelentéseken alapul. A nemzetközi szervezetektől, például az IMF-től vagy magánadományoktól kapott segélyek azonban nem tartoznak ide.

Borítókép: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke brüsszeli sajtótájékoztatójuk után (Fotó: AFP/Simon Wohlfahrt)