Ez már nem az a Svédország

A svéd integrációs politika ma már nyilvánvalóan megbukott. Svédország társadalma napjainkra teljesen átalakult, a migránsokkal megérkezett a bűnözés és a bandaháború is. A bűnbandák ma már naponta intézik „nézeteltéréseiket” fegyverekkel, ehhez pedig sokszor kiskorúakat toboroznak.

Fotó: FREDRIK SANDBERG Forrás: TT NEWS AGENCY

„Huszonnégy perc metróút Stockholm belvárosától, és szinte úgy érzed magad, mintha egy másik országban lennél, amikor megérkezel a főváros közelében lévő Rinkeby kerületbe. Jarva községben, Svédország számos alacsony jövedelmű külvárosának egyikében, egyetlen szőke hajú fej sincs a láthatáron” – kezdi beszámolóját a L’express francia portál. 

Svédország társadalma már teljesen átalakult. Fotó: TT News Agency/Fredrik Sandberg 

A lap szerint ma már egy skandináv város képével ellentétben inkább Bábel tornyát juttatja eszünkbe, amit látunk.

A metró kijáratából kilépve egy bolt mellett már imaházat, halal étkezdéket és egyéb keleti boltokat találunk. Svédországban (10,5 millió lakos) a párhuzamos társadalom ma már elképesztő méreteket öltött. Stockholm, Göteborg és Malmö nagyvárosainak peremén ma már mindenhol különálló migráns városnegyedeket találunk, ahová már nem sokan merik betenni a lábukat. 

Nincs egyetlen svéd szomszédom sem, de vannak törökök és arabok

– ismeri el Fatouma Mohamed, egy svéd–szomáliai nő, aki 2000-ben érkezett az országba. „Amikor együtt játszanak, a környékemen élő gyerekek természetesebben tanulnak meg spanyolul vagy törökül, mint svédül” – teszi hozzá sajnálattal.

A 2015-ös „migránsválság” idején tömegesen érkezett külföldiek után az integrációs politika kudarca nyilvánvalóvá vált. Az elmúlt tíz évben a bűnözés és a kábítószer-kereskedelem robbanásszerűen megnőtt, emiatt pedig a jobboldali politika egyre nagyobb támogatást kapott. A válság legsúlyosabb aspektusa a Közel-Keletről érkezett migránsbandák közötti háború. Az ultraerőszakos bűnözők naponta rendezik a számláikat lövöldözésekkel, gránátokkal és robbanóanyagokkal. 

A problémát pedig csak súlyosbította a Foxtrot banda szétválása, amelynek korábbi vezetője, Rawa Majid, alias „a kurd róka”, és Ismaïl Abdo, alias „az Eper”, véres háborút vívnak a kábítószer-kereskedelem és az emberkereskedelem uralása miatt. 

A bűnözési adatok pedig valóban megdöbbentőek: 2015 óta évente nem kevesebb, mint 300 lövöldözést és 100 robbantásos támadást – gránáttal, dinamittal vagy házilag készített bombával – jegyeztek fel. Az egyetlen jó hír az, hogy tíz év után először 2024-ben az erőszakos halálesetek száma 100 gyilkosság alá esett. Nem meglepő módon nem sokkal a migránsválság után történt az első komoly terrortámadás is, amikor egy üzbég férfi teherautóval hajtott a tömegbe. A külvárosban tapasztalható zavargások ma már mindennapossá váltak. Ehhez pedig még hozzájön az antiszemitizmus növekedése, különösen a Hamász által 2023. október 7-én végrehajtott Izrael elleni támadás óta. 

Ezt bizonyítja, hogy azóta a hatóságok több kísérletről is tudomást szereztek, amiben az izraeli nagykövetség elleni támadásra készültek, az egyik esetben egy kézigránáttal terveztek robbantani.

Svédország arca tehát teljesen megváltozott. Ma minden ötödik lakos külföldi származású, ami Franciaországéhoz hasonló arány. Skane-tól az Északi-sarkkörig 300 mecset található. A hidzsáb (iszlám fejkendő) a köztereken normává vált. Mindez egy olyan országban, amelynek nincs gyarmati múltja, nagyrészt szekularizált, és ahol a férfiak és nők közötti egyenlőség régóta a norma része.

Tavaly Stockholm környékén egy 39 éves apát lőttek le 14 éves fia szeme láttára, miután egy 17 éves gyilkos provokálta. „A gyilkosok egyre fiatalabbak, a svédek pedig egyre jobban aggódnak” – mondja Karin Svanberg, a Svéd Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács egyik igazgatója. Ő maga egy csendes lakónegyedben él, ahol egy 17 éves fiú lőfegyverrel megölt egy 16 évest egy egyszerű 300 koronás (11 000 forintos) adósság miatt. És minden svédnek van egy anekdotája valamiről, ami a házához közel történt.

Az eset után Ulf Kristersson svéd miniszterelnök 2024. április 11-én meglátogatta a rögtönzött emlékművet amit a tragédia áldozatának állítottak. A svéd politika azonban továbbra is tagadásban van. 

A svéd miniszterelnök próbálja tagadni

Ulf Kristersson igyekszik ezeket a problémákat a szőnyeg alá söpörni, ha pedig kell le is tagadja őket. Nemrég Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Kristersson között komoly szóváltás alakult ki, miután a magyar miniszterelnök megosztotta a tragikus statisztikákat. 

Orbán Viktor úgy véli, ehhez a problémához a hagyományos értékek elhagyása, a józan ész mellőzése és a gyenge kormányzás vezetett. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök azonban visszautasította a vádakat, „felháborító hazugságoknak” nevezve Orbán szavait. 

Habár Kristersson tagad, a törvényhozás azonban nem hazudik. Nemrég Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója is felhívta erre a figyelmet, miután a svéd kormányfő bejelentette: megegyezés született arról, hogy a büntethetőség alsó korhatárát súlyos bűncselekmények esetén 13 évre szállítják le.

Azt a svéd miniszterelnök ugyanakkor nem részletezte, hogy ha valóban nincsenek kiskorú elkövetők a migránsbandákban, valamint a közbiztonság nem romlott a bevándorlással párhuzamosan, akkor miért volt szükség a szigorító törvénymódosításra. 

Borítókép: Egy rendőrautó Svédországban egy lövöldözés helyszínén (Fotó: AFP)