idezojelek

A svéd politikusoknak torz nézeteik vannak a magyarokról

Az EU vezetői a svéd kormányokhoz hasonlóan rossz válaszokat adtak és adnak ma is a kihívásokra.

Bánó Attila avatarja
Bánó Attila
Cikk kép: undefined

Az utóbbi napokban kiéleződött a vita magyarok és svédek között. Orbán Viktor kormányfő a svéd miniszterelnökkel, Ulf Kristerssonnal keveredett vitába, Orbán Balázs kampányfőnök és miniszterelnöki politikai igazgató pedig Carl Bildttel, volt svéd miniszterelnökkel és külügyminiszterrel.

A magyar miniszterelnök a Harcosok Klubja minapi rendezvényén tartott előadásában, a Die Welt adataira hivatkozva többek között arról beszélt, hogy svédországi bűnbandák kiskorú lányokat használnak fel gyilkosságok elkövetésére. Utalt a skandináv ország romló közállapotaira, majd megjegyezte: „ezek azok a svédek, akik kioktatnak bennünket jogállamiságból”. 

Kristersson erre úgy reagált, hogy Orbán Viktor hazudik, ráadásul saját országában szétveri a jogállamiságot. A magyar kormányfő azonban nem hazudott. A gyilkosságok pontos számát illetően talán tévedett, de a Die Welt valóban közölte, hogy Svédországban tavaly nagyjából 280 tizenöt és tizenhét év közötti lány követett el gyilkosságot, gondatlan emberölést vagy egyéb erőszakos bűncselekményt. A német lap azt is megjegyezte, hogy a főként bevándorló hátterű bandák harcai, a lövöldözések és robbantások megkeserítik a svédek életét.

Kristersson úrnak nem tetszik a magyar jogállamiság, miközben Magyarországon az illegális migránsok száma nulla, míg Svédországban már elérte a kétmilliót. A közülük kikerülő bűnözők jelentősen rontottak a közbiztonsági állapotokon. 

A svéd miniszterelnök azzal próbálta elterelni a figyelmet saját súlyos gondjaikról, hogy hazánkkal kapcsolatos baloldali vádakat és rágalmakat hangoztatott.

Ne feledjük, a három és fél éve lezajlott magyarországi választások idején a svéd köztévé arról tudósított, hogy hazánk továbbhalad az antidemokratizálódás útján, ezért az Európai Uniónak vissza kell tartania a nekünk járó uniós pénzeket. 

A svédek bírálták a sajtószabadság és a közszolgálatiság terén tapasztalható állítólagos hibáinkat, miközben köztudott, hogy Svédországban gyakorlatilag a teljes médiaspektrum (a közmédiával együtt) baloldali. A svéd állami televízió (Sveriges Television) „független” alapítványa kuratóriumának tagjai például a kormány által kijelölt politikusok. Sajnálatos tény, hogy a svéd parlament, miként az ottani média is a balliberális világnézet egyik európai bástyája.

Orbán Balázs a Magyar Zene Házában, a Brain Bar nevű, főként fiatalokat megcélzó jövőfesztivál keretében rendezett beszélgetés során („Európa 2050: A vita”) volt Carl Bildt vitapartnere. A svéd politikus kifejtette, hogy az EU korai történetének időszakában még létezett a transzatlanti szövetség, volt liberális demokrácia, és Oroszország nem volt támadó természetű. 

Ma merőben más a helyzet, ezért az unió­nak új megoldásokra van szüksége. Orbán Balázs egyetértett a diag­nózissal, de rámutatott, hogy az EU vezetői rossz válaszokat adnak a kihívásokra. 

A volt svéd kormányfő úgy vélte, a közbiztonság helyzete, a bűnözési mutatók tekintetében Magyarország és Svédország között nincs nagy különbség. A magyar politikus ezt határozottan cáfolta, s megjegyezte, hogy e tekintetben nem szeretnénk a svéd útra lépni.

VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Carl Bildt az X-en is közzétett néhány meghökkentő gondolatot Magyarországgal kapcsolatban. Megemlítette a korrupcióról szóló vádakat, majd a magyar történelemre utalva sikeres európai integrációról is beszélt. A honfoglaló magyarokat bevándorlóknak nevezte, akik végigpusztították Európát, viszont a vikingek kegyetlenkedéseiről egy szót sem szólt. Azt azért elismerte, hogy a magyarok később a kereszténység és Európa védelmezői lettek.

Annyit érdemes megjegyezni erről, hogy honfoglaló elődeink nyugati hadjárataik sokáig szolgáltattak ürügyet egyes barátságtalan, magyarellenes megnyilatkozásokra. Ugyanakkor rá kell mutatni, hogy őseink az úgynevezett kalandozó hadjáratokat nem azért indították, mert nagyon unatkoztak vagy mindenáron rosszalkodni akartak, hanem mert valamely, háborúban álló nyugati uralkodó felkérte erre őket. Az első, ilyen jellegű hadjáratot egyébként még a honfoglalást megelőzően, 862-ben, a Fekete-tengertől északra elterülő Etelközből indították.

Mindezeken túl 

Ulf Kristersson és Carl Bildt urak egyszer elmesélhetnék nekünk, hogy annak idején miért volt jó ötlet feladni Svédország régi keletű semlegességét és bekéredzkedni a NATO-ba, ezzel az oroszok célkeresztjébe téve az országot.

A szerző író, újságíró

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

A szerző további cikkei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.