A 2025-ös moldovai választás sokak számára egy kis ország belpolitikai eseményének tűnhetett, valójában azonban szélesebb geopolitikai folyamatokra is rávilágított. Nevezetesen, hogy Oroszország továbbra is aktívan jelen van a nemzetközi térben, és több kontinensen igyekszik megőrizni, illetve bővíteni befolyását.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megérkezik a Valdaj Vitaklub ülésére Szocsiba, 2025. október 2-án Fotó: Mikhail Metzel Forrás: AFP
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
Oroszország külpolitikája az elmúlt évtizedekben a multipoláris világrend kialakulását igyekezett támogatni – olyan rendszert, ahol a döntéshozatal nem kizárólag a nyugati hatalmak privilégiuma. E cél érdekében Moszkva több régióban – a posztszovjet térségtől kezdve a Balkánon és a Közel-Keleten át Afrikáig és Latin-Amerikáig – gazdasági, katonai és diplomáciai eszközökkel erősíti jelenlétét.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter megérkezik Vlagyimir Putyin elnök és Nicolás Maduro venezuelai elnök találkozójára a moszkvai Kremlbe, 2025. május 7-én (Fotó: AFP/Maxim Shemetov)
A posztszovjet térség: történelmi és biztonsági dimenziók
A volt szovjet köztársaságok Oroszország számára továbbra is kiemelt jelentőségűek, részben a közös történelem, részben a gazdasági és nyelvi kapcsolatok miatt.
Belarusszia esetében az együttműködés elsősorban biztonságpolitikai és gazdasági jellegű. Moszkva energiaexporttal és katonai támogatással biztosítja Minszk stabilitását, cserébe szoros politikai koordinációt élvez.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aljakszandr Lukasenka belarusz elnökkel beszélget a globális nukleáris iparnak szentelt Világ Atomhét nemzetközi fórumon Moszkvában, 2025. szeptember 25-én (Fotó: AFP/Evgenia Novozhenina)
Kazahsztán egyensúlyi politikát folytat: fenntartja az orosz szövetségi kapcsolatokat, ugyanakkor Kína, Törökország és az Európai Unió irányába is nyit. A gazdasági együttműködés, különösen az energia- és tranzitszektorban, továbbra is jelentős.
Örményország és Moldova esete különösen érdekes. Jereván az orosz biztonsági együttműködésre épített, de az utóbbi évek konfliktusai miatt egyre inkább diverzifikálni igyekszik kapcsolatrendszerét. Moldovában pedig Moszkva kulturális, gazdasági és médiakapcsolatokon keresztül továbbra is érzékelhető befolyással rendelkezik – ez a kapcsolatrendszer nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is jelen van.
A Balkán: történelmi kötelékek és energetikai kapcsolatok
A Balkán-félsziget több országában az orosz befolyás elsősorban energetikai, kulturális és vallási alapon érvényesül.
Szerbia továbbra is az egyik legfontosabb partner: az orosz földgáz szerepe meghatározó, a két ország között katonai és oktatási együttműködés is zajlik. Emellett a pravoszláv vallási és kulturális kapcsolatok is mélyen gyökereznek.
Vlagyimir Putyin (jobbra), Oroszország elnöke és Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke a moszkvai Kremlben a győzelem 80. évfordulójára rendezett katonai parádé előtt (Fotó: Anadolu/AFP Mihail Voskresenskiy)
A Balkáni Áramlat gázvezeték – amely az orosz gázt Törökországból továbbítja Szerbián át – szintén ehhez a hálóhoz kapcsolódik.
Bosznia-Hercegovina szerb entitásában szintén szorosak a politikai és gazdasági szálak. Moszkva a stabilitás fenntartásában érdekelt, ugyanakkor figyelemmel kíséri az európai integrációs folyamatokat.
A régióban Oroszország elsősorban a partnerségek sokszínűségére és a történelmi kötődésekre épít, nem pedig katonai jelenlétre.
A Közel-Kelet és Afrika: stratégiai visszatérés
A Közel-Kelet az orosz külpolitika egyik legfontosabb terepe. Szíriában Moszkva 2015 óta katonai jelenlétet tart fenn, amely egyben a Földközi-tenger keleti medencéjének stabilitását is szolgálja. A beavatkozás révén Oroszország megerősítette szerepét a térség biztonsági architektúrájában.
Afrikában az orosz stratégia összetett: katonai együttműködés, biztonsági tanácsadás és nyersanyag-kitermelési megállapodások egyaránt jellemzik.
Az utóbbi években több afrikai állam, köztük Mali és a Közép-afrikai Köztársaság orosz segítséggel próbálta stabilizálni belső helyzetét. Ezekben az országokban Moszkva gyakran biztonsági partnerként jelenik meg, nem ideológiai szövetségesként.
Latin-Amerika: hagyományos kapcsolatok új alapokon
A latin-amerikai kapcsolatok szimbolikus és gazdasági jelentőséggel bírnak. Venezuelával Oroszország az energia- és pénzügyi együttműködés révén tart fenn kapcsolatot, míg Kuba és Nicaragua esetében a katonai, hírszerzési és oktatási kooperáció dominál.
Ezek az együttműködések azt mutatják, hogy Oroszország globális partneri hálót épít, amelyben a politikai lojalitás helyett a kölcsönös érdekek és a gazdasági lehetőségek kerülnek előtérbe.
Vlagyimir Putyin orosz és Nicolás Maduro venezuelai elnök a 2025. május 7-én a moszkvai Kremlben tartott tárgyalásaikat követő aláírási ünnepségen (Fotó: AFP/Alexander Nemenov)
Oroszország stratégiája: befolyás, nem expanzió
A mai orosz külpolitika célja nem a terjeszkedés, hanem a befolyás megőrzése és diverzifikálása.
Moszkva a XXI. században nem egyetlen blokkrendszerhez akar tartozni, hanem új pólust kíván alkotni – egy olyan világot, ahol a politikai és gazdasági döntéshozatal is multipoláris.
Ennek eszközei a gazdasági partnerségek, az energetikai kapcsolatok, a katonai együttműködések és a kulturális diplomácia. Moldova, Szerbia, Szíria vagy Venezuela nem elszigetelt esetek, hanem egy globális hálózat elemei, amelyekben Oroszország igyekszik fenntartani jelenlétét és mozgásterét.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
